Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-03-10 / 11. szám

4 JÓ ÖTLET ARANYAT ÉR

i *

Két helyiségben tizenöt varrógép berreg szinte versenyre kelve egymással, melyikük kereke perdül többet másodpercenként. A varrógépek mögött nők ülnek. Tekintetük ujjaikat követi, ha szólnak is egymáshoz, le nem veszik szemüket a tű hegyéről. Mert a villonyvarrógép nem gyerekjáték! Szerencsére baleset még nem történt, pedig a kezdet nem volt könnyű . . .

Valacsai Imre mester:

— Másfél éve, amikor megnyitottuk ezt a műhelyt, bizony nem feleseltek így egymással a varrógépek, inkább én pattogtam az asszonyokkal. Ha belegondolok, mennyi tűt törtünk össze, mennyi cérnát szaggattunk el . . . még éjjel is arról álmodtam, hogy a tűt cserélgetem a gépekben...

Posvanc Margit, három gyermek édesanyja:

— Bizony nem tudtam varrni, amikor ide jöttem, de megörültem a munkalehetőségnek és nagyon meg akartam tanulni . .. Három kisgyerek mellől nem utazgathattam naponta a fővárosba és helyben hová mehettem volna dolgozni ... a keresetre meg szükség volt. A legkisebb most óvodába jár, a két nagyobbik tanítás utón a napköziben van, és én mór belejöttem a munkába .. .

Sill Ilona, a jnb képviselőnője is itt dolgozik:

— tn is csak itt tanultam meg varrni a műhelyben. Azelőtt a helyi efsz-ben dolgoztam. Nem volt könynyű munka. Ezért is támogattam tőlem telhetőén nőszervezetünk elnökét a műhely létesítésében. Kezdettől itt dolgozom és nagyon elégedett vagyok.

írói Alajosné, a kis kollektíva közkedvelt Matild nénije:

— Nekem való munka ez. Most mór szót fogad a gép is. Megszelídítettem. Régebben az ág-ban voltam fejőnő. Megbetegedtem, és műtét után már csak otthon kertészkedtem. Most, hogy így gondoskodnak rólunk asszonyokról és újra munkához jutottam, nincs más vágyam, csak még néhány évig dolgozhassak.

Kevés olyan dolgozója van a műhelynek, mint Olgyai Anna, aki régi varrónő:

— Más munka ez, mint amit én húsz évig végeztem. Ott mindent férceltünk, mindent kipróbáltunk ... Itt az ügyesség és a gyorsaság a fontos. Veszélyesek ezek a gépek, ha ügyetlenül nyúl hozzájuk az ember, de köztünk ilyen varrónő nincs ... Igyekszünk a legjobban dolgozni, mert hálásak vagyunk a munkalehetőségért.

Cseresznye Piroska mindössze 17 éves. A kilencedik osztály befejezése után jött ide és tanult meg varrni:

— örülök annak, hogy itt dolgozhatok és nem kell naponta autóbusszal járni.

4

Rengeteg időt takarítok meg. A többiekkel együtt én is szívesen jelentkeztem a rövidesen meginduló szakmai tanfolyamra, hogy minél jobb minőségű munkát végezhessek.

így nyilatkozott a Stvrtok na Ostrove-i (Csallóközcsütörtök) varróműhely öt megkérdezett dolgozója, de biztos vagyok abban, hogy ami a munkalehetőséget illeti, a többi tíz is hasonlóképpen vélekedik, mert mindnyájan örülnek annak, hogy lakhelyükön világos, meleg helyiségekben, korszerű varrógépeken dolgozhatnak, és a keresetük sem megvetni való.

Varróműhely másutt is van. Ez igaz. Csgkhogy ez a szóban forgó nem a szokásos módon létesült. Nem a munkaadó AVA-termelési szövetkezet üzemi terve alapján vidékre kihelyezett részlegről van szó. Ennél sokkal többről. „A jó ötlet aranyat ér" — országos

akció keretében társadalmi összefogással, a rejtett tartalékok feltárásával sikerült a községben 15 asszonynak megfelelő munkát biztosítani.

— Hogyan született meg ez az ötlet? — kérdeztük Púss Vincétől, a hnb elnökétől.

— Munkát adni helyben a nőknek — ez a gondolat már régebben foglalkoztatott bennünket. A megoldást a helyi nőszervezet elnöknője, Sztarnovszky Edéné találta meg. Elsősorban az ő érdeme, hogy az addig kihasználatlanul, üresen álló két helyiségben varroda létesült. És ezért köszönet jár neki.

— Hogyan sikerült ezt megvalósítania, Etelka néni?

Etelka néni, Sztarnovszky Edéné először csak mosolyog, de azután elmondja sorjában.

— Húsz éve vagyok községünkben a nőszervezet elnöke. Jól ismerem az itt élő asszonyok problémáit. A jó ötlet akció szinte kapóra jött nekem. Tudtam,

hogy egy régebbi üzlethelyiség befalazott ajtaja mögött milyen lehetőség kínálkozik. Felmentem a fővárosba, megkerestem az AVA-szövetkezet igazgatóját és ő nem utasította el kérésemet. Az üzem képviselői hamarosan kiszálltak hozzánk terepszemlére. Egy létrán másztak fel, hogy a kis ablakon megtekinthessék a helyiséget. Tetszett. Elmentünk együtt a hnb-re és az elnök elvtárssal meg a vendégekkel megkötöttük az egyezséget. Valacsai Imre, aki 15 évig a Vzorodevnél mint szabó dolgozott, vállalta a mester szerepét. Nekem jutott a munkaerőtoborzós feladata, és hogy a pedagógusokkal megbeszéljem az óvoda és a napközi nyitvatartási idejének módosítását. Mondanom sem keli, hogy egyik sem volt probléma. Rekordidő alatt — egy hónapon belül üzemképes lett a varroda.

— Az AVA is jól járt, meg mi is — teszi hozzá Valacsai mester. — ügyesek a mi asszonyaink. A másfél esztendő

FÉNYKÉPEZTE: IGOR GROSSMANN