Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-02-24 / 9. szám
KULTURÁLIS 1 K 1 ==ü] B QQB 4 NŐ KÖNYVESPOLCÁRA ÉVFORDULÓK Olvosmónyaink közül, könyvespolcunkról nem hiányozhat a költészet, a verseskönyv sem. Ez az az Irodalom, amely nemcsak tudatunkat formálja és érzelmeinkre hat, de erősen megmozgatja képzeletünket is. Ezt a varázslatos hatást éri el olvasóinál Miroslav Válek, a mai élő szlovák líra egyik legkiválóbb képviselője, egyben politikus és államférfi — jelenleg a Szlovák Szocialista Köztársaság művelődésügyi minisztere —, akinek dr. Stanislav Smatlák által kiválogatott verseit kitűnő műfordítók tolmácsolásában nyújtja át a magyar olvasóknak a Madách Könyvkiadó. A kötethez Rácz Olivér író, költő, oktatásügyi miniszterhelyettes mint a versek egyik fordítója avatott tollal írt utószót. Kiemeli, hogy a válogatás Miroslav Válek négy eddigi kötetének (Érintések, 1959; Tömegvonzás, 1961; Nyugtalanság, 1963; lúdbőrös szerelem, 1965) keresztmetszete. Miroslav Válek szlovák költő ....... a barát és fegyvertárs, az új, szocialista európai ember hangján szól hozzánk, magyarokhoz is". — Igo — ENRICO CARUSO (1873—1921), a világhírű tenorista születésének 100, évfordulójára emlékezünk február 25-én. A Nápolyban született énekes nemcsak a milánói Scalában, de szerte a világon számtalan operaszínpadon meghódította a közönséget kristálytiszta csengésű hangjával, kiváló énektechnikájával és erős drámai kifejezőképességével. Nagyszerű tolmácsolója volt Verdi, Puccini, Massenet operáinak. BARABÁS MIKLÓS (1810—1898). Hetvenöt évvel ezelőtt, február 12-én hunyt el korának népszerű festője. Első „mesterei" kisvárosi piktorok, szobafestők, színházi díszletfestők voltak. A tanulékony 13 éves fiú gyorsan elsajátította a technikát. Húszéves korában a bécsi Akadémiára megy, de alig egy évet tölt csak ott, mert nem ért egyet az ott uralkodó merev művészi irányzattal. A bécsi polgári arckép- és életképfestészetből megtanulja azt, amit hasznosíthat. — Később meghívásra Bukarestbe megy. Ott festett képein már észlelhető éles megfigyelőképessége. Kissé idealizál, de talán éppen ez biztosít neki, mint arcképfestőnek egyre nagyobb népszerűséget. — Olaszországi útja során megismerkedik William Leigthon Leitch skót akvarellfestővel, akitől főleg a vízfestés fejlett technikáját és a perspektivikusan helyes tájkép-ábrázolást tanulja meg. Hazatérése után Pesten rövid idő alatt népszerűvé válik. Elárasztják arckép-megrendelésekkel és a folyóiratok, irodalmi lapok, évkönyvek az ő illusztrációit hozzák. Fő témája mindig a portréfestés maradt, de erősen foglalkoztatta az életkép is, (Galambposta, Román család), és a csoportképek is. A nép felé fordulás azonban nem volt nála tudatos. Szívesen vállalt boltcégér festést is, amelyet sem ő, sem a közönség nem tartott másodrendűnek. A negyvenes évektől másik fő műfaja az ekkor még új, népszerű kőrajz. Litografált arcképeivel a század, a reformkor és a szabadságharc majd minden híres emberét megörökíti. (Kossuthról, Petőfiről, Bemről, Széchenyiről, Liszt Ferencről és másokról kitűnő arcképek maradtak ránk.) Hja, mikor az olyan szép, ha az embert Barabás lepingálja s a szerkesztők aztán szétküldik ... s a közönség bámulva kiált föl: Tehát ilyen ő?! — jegyezte meg Petőfi. Barabás Miklós nem vett aktívan részt a szabadságharcban, de búskomorsága, melybe a leveretés után esett, bizonyítja, mennyire benső ügye volt a forradalom. — A magyar művészi élet minden jelentős megmozdulásán ott volt. Kezdettől részt vett a Képzőművészeti Társaság alapítására irányuló tárgyalásokon, majd annak elnöke lett. Kora egyik legjellegzetesebb művésze volt, hatására fellendült a magyar arcképfestészet. P. J. A zászló WEÖRES SÁNDOR Épül az ország Sok új ház, mint kislányok sora: piros kendő, habfehér ruha; s ha felgyúlnak esti villanyok, rajtuk aranykoszorú ragyog. Országszerte sok új gyár dörög, mint száz legénycsizma dübörög, tág világba, jövendőbe lép. Buzgón épít jobb hazát a nép. NYUSZI «* Kedves Gyerekek! Lopunk előző számában megismerkedhettetek azzal, hogyan kell bábfigurákat készíteni, mi szükséges a színpad elkészítéséhez, milyen díszítő elemeket használjunk, A játék még nem volt teljes, mivel a mesékben rendszerint állatok is szerepelnek. Azt ígértük, mostani számunkban közlünk még néhány rajzot, tanácsot. Az állatfejek elkészítési módját leolvashatjátok a rajzokról. Most pedig megint azt kérjük tőletek, hogy írjátok meg, milyen bábokat készítettetek, sikerült-e a játék? A leveleitek közül hármat kisorsolunkl Címünk: Nő szerkesztősége, Bratislava 801 00, Prazská 5. Gyermekeknek. fiőD *un o*i füP «ÜT »u'j Ha a zászló «ölni tudna, elmondaná mi a munka, milyen a h*t szőtték, hogyan zúgott a szövőgép, ki ügyelt a selyemszálra, féltő szemmel mint vigyázta, s mennyi gondot, könnyet, álmot szőttek bele a munkások. Ha a zászló szólni tudna, emlékezne jtStatfiapokra, nagy nap^mjj^|;időkre. Ha a zászló szólni tudna, nem is szólna, csak dalolna, piros selyine-zánk\ievetne, piros arcfr&T seregre. De a zászló nepi rad szólni, nem tud *iólni?csak lobogni, hajnalfényberMUpdökölni... — Az ünnepet így köszönti.
