Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-02-24 / 9. szám

MEGMONDOM ŐSZINTÉN MEGÉRTÉSRE VAN SZÜKSÉG Amikor elolvastam a vitaindító le­veleket, elhatároztam, hogy tollat fogok, és megírom én is a vélemé­nyem. Az egyik levélíró, Kalocsayné pa­naszát megértem. Ügy érzem, néze­teink egy kicsit hasonlóak. Valóban fájó érzés az embernek, ha egy jó barát — akivel megosztottuk bána­tunkat, örömünket — ellenünk sze­gődik. Szerintem ebben az esetben irigységről van szó. Hiszen ma már minden becsületesen dolgozó ember megteremtheti magának a jólétet, az anyagi bőséget. Ahol ez nem megy, ott rendszerint a beosztásban kell keresni a hibát. Jól tette, hogy ezt megmondta a barátnőjének is, szerintem minden embernek meg kellene értenie, hogy az irigység a legcsúnyább emberi tulajdonság. Az Ilyen emberek nemcsak ismerőseikkel szemben ilyenek, hanem mindenki­vel, aki környezetükben él, és nem tudnak emberszerető, a társadalom­ba beilleszkedő munkatársakká, ba­rátokká válni. Bugár Dezsőné esetében pedig magában a levélíróban találom a hibát. Magányosságának okát éppen abban keresem, hogy senkivel sem áll szóba, becsukja a kaput mások előtt, nem avatkozik senki dolgába, tanácsokat nem ad, de nem is fogad el. Ismerőseim körében sok olyan ember van, akik éppen az ellenkező módon cselekednek, minden ember­rel szót tudnak váltani, mások örö­mének is tudnak örülni, bánatában tanácsot adni, — mégsem mondja rájuk senki, hogy pletykásak. Sőt, az ilyen embereket általában szeretik és tisztelik a közösségben. És azt hi­szem, az ilyen emberek sohasem ma­radnak egyedül! Dániel Zoltánné, Stúrovo-Nána (Párkánynána) IGAZA VAN! — Kalocsai Arpádnénak, akinek kedvtelései sokkal nemesebbek, igé­nyesebbek, mint irigykedő barátnőjé­nek. Hogy Bulgáriába készülnek nyaralni, azt jelenti, hogy olyan dol­gokra költik jövedelmük egy részét, amin keresztül szép és maradandó emlékeket, . élményeket gyűjtenek maguknak. Ne bánkódjék, mind­ketten megváltoztak, ilyen elvi kü­lönbségek mellett már nem lesz önök között jó megértés, barátság! Bugár Dezsőné azt panaszolja, hogy magára maradt. De levelében azt is megírja, hogy miért. Bizony az elzárkózottság, a túlzott pedantéria, — a magányossághoz vezet. Minden­nek van árai Ha azt akarjuk, hogy ránk nyissák az ajtót, fogadjuk a vendéget kedves szóval, és ne azon járjon az eszünk, hogy mennyit kell majd utána takarítani. Mint írja, nem avatkozik senki sorsába, be­csukja a kaput és nem törődik azzal, mi történik azon kívül. így bizony ki­szorul az emberek, barátok közül, és elfelejtik. A sok széppel és kényelem­mel ellátott ház sem mindenI Ha mindenkitől elhagyatva élünk, a szép csak a cifra koporsóhoz hasonlít­ható. Nagy Erika és szülei között a harc két generáció harca. Nem kispolgá­rok, Kispolgárok szerintem azok, akik cselekedeteiket nem a saját meggyőződésük szerint irányítják, hanem mások felszínes, divatos hó­bortjait igyekeznek utánozni. Sajnos, ilyenek is vannak még elegen! Nagy Júlia, Lehnice KI TÖRŐDJÖN VELE? Bugár Dezsőné azt írja levelében, szerényen, de nyugodtan akart élni. Ezért nem kereste senkinek sem a társaságát. Most már akkor miért panaszkodik? A kaput is becsukta mások előtti Nem csoda, ha elszok­tak a barátok maguktól. Nagy Erika okos lány bizonyára. Felvilágosult, haladó nézetei vannak. A szülei másként nevelkedtek, de Erika talán egy-egy bizalmas beszél­getés során szüleit is megnyeri az ő nézetének. A „kutyatulajdonos" leveléhez nincs sok hozzáfűzni valóm, csupán annyi, hogy én egy farkaskutya he­lyett inkább egy árva kisgyereket ne­veltem volna fel. De hát ez felfogás dolga I Czibula Árpád, Fil'akovo (Fülek) ELTALÁLTA! Igen, eltalálta Bugár Dezsőné, jól jellemezte a „kispolgárt" saját sze­mélyében. Ö eddig csak saját sze­mélyére és a szép lakására gondolt, embertársaival szemben közömbös volt. Milyen jogon várja most, be­tegsége alatt, a rokonok, ismerősök támogatását, ha eddig ő zárkózott el előlük. Mit szólna ahhoz, ha ön előtt is bezárnák a kaput olyan he­lyen, ahol a szépen berendezett lakást „féltik" az idegentől?! Csicsay Emma, Pastuchy (Patas) A 7 alamikor régen született egy V - mondás, hogy „az asszony kö­ténye széles — sokat eltakar“. Nem nagy fantázia kell ahhoz, hogy az ember kitalálja, mi rejlik a szólás-mondás mögött: az asszonyok arra törekedtek, hogy a család belső problémái, kellemetlenségei ne ke­rüljenek a külvilág szeme elé. Pedig néha nagyon sok bánat, tragédia bújt meg az otthon falai között. A hagyo­mányokat tisztelő asszonyok takar­gatták, amíg lehetett. Ám a kötény néha mégis kicsinek bizonyult... Manapság a nők általában nyíltan és természetesen intézik családi ügyeiket, ami nem azt jelenti, hogy intim dolgokat kiteregetnek a nyil­vánosság előtt, hanem azt, hogy a gyermekneveléssel, sőt a családtagok egymás iránti emberi kapcsolatával összefüggő kérdésekről beszélnek az arra illetékesekkel. TS uchárné Lukács Rózsi már nem tartozik a fiatal nemzedékhez, és bár családlátogatásom idején éppen gyengélkedett, szememben — és mindazok szemében, akiknek volt alkalmuk őt megismerni — a tevé­keny, pontos, mindig helytálló „vér­beli“ titkárnő típusát jelképezi. Otthona tanúsítja, hogy helytáll a magánéletében is, bár az nem volt mindig rózsás. A második világhábo­rú ukrajnai frontja nem adta vissza első férjét, Pali fia apját. Így a fiát katonakoráig egyedül nevelte — azó­ta pedig, már 12 éve, második férjé­vel, Kucháf Jaroslav közbiztonsági dolgozóval. — A férjem cseh ember — mondja Rózsika —, Prágában ismerkedtünk meg, és az én kedvemért jött Szlová­kiába. A fiammal az első perctől na­gyon jó barátok — vidáman, boldo­gan éltünk együtt. K ihez forduljunk 9 LAKÁSIGÉNYLÉS Lakásigényléssel az állami lakás­hivatalhoz fordulunk. A kérvényt a hnb lakásügyi szakosztályára nyújtjuk be. A hnb vezeti a lakásigénylők névsorát, amelyből összeállítja a sorrendet a la­kásszükséglet sürgőssége szerint. Az állami lakások juttatásával a 41/1964 számú törvény 14. §-a foglal­kozik részletesen. A hnb a törvényben felsorolt külön­leges, indokolt esetben az igénylőnek sorrenden kívül is kiutalhat lakást. A LAKÁSTULAJDONOS kicserélheti lakását, ha azzal a lakás­térség hatékonyabb kihasználását éri el. A háztulajdonosok közötti lakás­cserét a hnb-nek is jóvá kell hagynia. A bútorszállítást a CSAD n. v. bo­nyolítja le. Ha a lakás kiürítése a hnb utasítására történt, akkor a hnb fedezi a szállítási költségeket. Ennek a költ­ségnek a megtérítése azonban azt a szervezetet (vagy a családi ház tulaj­donosát) terheli, akinek érdekében ki­ürítették a lakást. A lakástulajdonos lakásának bizo­nyos részét átengedheti használatra (albérletbe) más polgárnak. Ehhez is szükséges a hnb beleegyezése. A la­kásrész átengedéséről szerződést lehet kötni, amelynek betartása kötelező mindkét fél számára. A SZÖVETKEZETI LAKÁSÉPÍTÉS (bytové druzstvo obcanov) A szövetkezeti lakásépítés keretében csak többemeletes lakóházakat építe­nek. A családi ház építése nem tarto­zik a szövetkezeti lakásépítéshez. A szövetkezeti lakásépítés költségeit a tagsági részből, az állami hozzá­járulásból és a bank által nyújtott hosszú lejáratú beruházási kölcsönből fedezik. A lakásépítő szövetkezet tagja lehet bárki, aki betöltötte 18. életévét és munkaviszonyban van. Nyugdíjas pol­gárok is lehetnek tagjai a lakásépítő szövetkezetnek. (folytatjuk) z o __I LU > z o N N < z Vállperecerösítő gyakorlat (A gyakorlathoz segédeszközként egy asztalt és egy széket használunk.) Alapállásban az asztal és a szék közé állunk, majd egyik kezünkkel a szék támlájára, másikkal az asztal lapjára támasz­kodunk és az első ütemre (1) könyökünket kissé behajlítva, alsó lábszárunkat hátra tartva lassan felemelkedünk. A máso­dik ütemre (2) jól kiegyenesítjük a törzsünket, vállunkat minél magasabbra húzzuk fel. Néhány másodpercig ebben a helyzet­ben maradunk, majd visszaereszkedünk alapállásba és jól „kifújjuk" magunkat. A gyakorlatot megismételjük: Korosztály: Nők: Férfiak: 35 éves korig 6X 8X 36—50 évig 4X 6X 50 év felett 3X 4X

Next

/
Oldalképek
Tartalom