Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-02-17 / 8. szám
/. I 4 é Ilyenkor farsang idején a tánctermek parkettjén kavarog ütemes zeneszóra a táncoló párok vidám forgataga, jelmezes karneválok felszabadult résztvevői szórakoznak, mulatnak, felejtve kicsit a gondokat. A tánc az életöröm kifejezője, érzelmi, indulati megnyilatkozás. A népi táncok ma is őrzik egy-egy nép sajátos karakterét. A társastánc a nemesi udvarokban jött divatba, több száz éve. Kecsesen, finomkodva járták a gavallérok a dámákkal a pavanét, menüettet, gavottot a feudális világban. A polka, valcer, mazurka és a mi csárdásunk már a polgáriasult 19. század társastáncai voltak. A modern táncok az első világháború idején jöttek divatba és újólag a második világháború után terjedtek el, részben amerikai importként Európában. Foxtrottot már a mai 60—70 évesek is táncoltak fiatal korukban. Ugyanúgy tangót is, amely tulajdonképpen dél-amerikai népi táncelemekből alakult ki. A rumba kubai népi tánc. nálunk a 30-as évek nagy divatja volt. A szamba 1945 után Brazíliából került hozzánk, afrikai néptánc eredetű. A csa-csa-csát egy kubai zenész állította össze művészi elképzeléssel több táncból. Megemlítjük még a hoszszabb-rövidebb ideig tartó divatos táncokat, a bugit, letkisst, bluest és másokat. Vannak, akiket a tánc ritmusa, esztétikai szépsége annyira megejt, hogy nem elégszenek meg az alkalmi tánclehetőségekkel, hanem a társastáncok hivatásos vagy amatőr művelőiként klubokba tömörülve, kemény gyakorlással, csiszolással finomítják a nemzetközileg meghatározott standard táncokat és versenytáncosként lépnek fel egy-egy turnén. * * * Alkalmam volt részt venni az NDK- ban, Berlinben a Sportcsarnokban megrendezett 25. országos amatőr társastánc-versenyen, amely a nyári X. Világifjúsági Találkozó jegyében zajlott le. A fiatalok szemet-szívet gyönyörködtető szereplése volt ez, pontozó zsűri és nagy számú közönség részvételével. A különböző klubok és tánckörök versenyzői — 36 pár — mérkőztek a fiatalok „A“ kategóriájában az elsőségért. Tarkította a műsort a legkisebbek, a 6—12 évesek szereplése és néhány, a 30-as évek divatját kifigurázó táncparódia. A mélyebb benyomást az osztályon felüli kategóriában bemutatkozó 19 versenypár keltette. A szivárvány minden színét idéző tüllruhák libbenő hullámzása, a mozgás, a zene, az érzelmek, a szépség egybeolvadó harmóniája igazán kellemes órákat szerzett a jelenlevőknek. Ki-ki szurkolt, mert hiszen a sportszerűség találkozik itt a művészettel — kedvenc, kiválasztott párjának, érdeklődéssel várva a szakértőkből álló zsűri döntését. Végül is Isabella és Peter Bergmann szerezte meg megérdemelten és ismét az elsőséget. összhangjuk, tökéletessé csiszolt táncmozdulataik eleganciája valóban megkapó volt. Kitartás, fegyelem, kemény, de örömteli munka, ez világlik szavaikból. Isabell álomszép ruhája kerül szóba; fehér tüllcsoda, piros flitterekkel díszítve. — Elárulom, hogy magam varrtam, 50 m tüllt használtam fel. Hogy mindenre futja az időmből, azt szüleim erkölcsi támogatásának köszönhetem. Ugyanúgy a férjem sokat köszönhet az üzemének. Igaz, szakemberként is becsületesen dolgozik. A több éve tartó gyakorlásnak nemcsak hazai, de nemzetközi mezőnyben is megmutatkozó eredménye van. A Bergmann-házaspár számos külföldi táncversenyen vett részt. A Szovjetunióban, Magyarországon, Jugoszláviában, Ausztriában, Svájcban. Lengyelországban a szocialista államok közötti versenyben elsők lettek. Münchenben az Európa-kupa versenyen 6. helyezést értek el. A turnékon az említett standard táncokból áll a verseny: angol keringőbői, foxtrottból, bécsi valcerből és tangóból. Ezenkívül a latin-amerikai táncokból: rumba, szamba, csa-csa-csa, paso doble és ismét tangó. Van tehát mit gyakorolnia a Bergmann-házaspárnak. Később trénerek szeretnének lenni és tudásukat, szeretetüket a tánc iránt, másoknak átadni. Tudatában vannak, hogy a tánc nemcsak szép látványosság, hanem hatáw sós, közösségi szellemet előmozdító té- S nyező. Segíti a kulturáltabb fellépést, a a szép mozgást, és a fegyelem, akarat„ erősítés révén személyiségformáló erő, '® nem utolsósorban pedig örömteli ki- J) fejezője az életigenlésnek. O sí Csak ilyen kitartással, örömmel le- Jj hét ezt csinálni, mint ők teszik. Az £ emberben önkéntelenül felmerül a ö gondolat: Minden hivatást így kelle^ ne... BERTHÁNÉ S. ILONA Isabell és Peter Bergmann, az NDK legjobb társastánc-párosa Az utánpótlás ... Teljes komolysággal és szakértelemmel A nagyon rokonszenves, fiatal házaspár fáradtan, de boldogan ült a verseny befejezése után az újságírók gyűrűjében. A tenger mellett, Warnemündében laknak. Peter mérnök Rostockban, egy baromfifeldolgozó üzemben. Isabell ugyanott titkárnő volt, de éppen a táncpróbák miatt most otthon van, négyéves kislányukat, Anettát gondozza és a háztartást vezeti. Amint a férje hazaér a munkából, máris mennek a kultúrotthonba és órákig tréningeznek. Isabell szülei, a Niemayer-házaspár hivatásos táncmesterek, így volt kitől tanulniuk a fiataloknak. És hogy az utánpótlás meglegyen, már a kis Anettát, akinek nagyszerű ritmusérzéke van, is beíratták a tánciskolába. — Jó idegek kellenek ehhez — mondják felváltva. — A próba sok-sok fegyelmet követel. De aki szeret táncolni, az szívesen vállalja ezt. A napi több órás gyakorlás mellett évente egyszer Johannisthalba mennek a tréningközpontba, egy hetes tanfolyamra. Légzéstechnikát is kell tanulniuk, hiszen a tánc erős fizikai megterhelés. — Tudományosan is foglalkoznak ezzel a kérdéssel — mondja Peter —, milyen szellemi és fizikai igénybevételt jelent a tánc. A produkciót pl. logikai sorrendben igyekszünk felépíteni, mert ha nem egységes, akkor ugra-bugrálásnak tűnik csak, amelyet a néző rögtön észrevesz.
