Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1972-01-29 / 5. szám
I cu I ■м I Ф 1 ' >> i СЛ I I ш]-J •и. и. со * Vezeti: Zlatica Funková, okleveles bölcsész, az SZLKP KB dolgozója A NÖ EMBERI értékmérője Friedrich Engels igen nagy figyelmet szentelt munkáiban azoknak a kérdéseknek, amelyek a nőnek a családban elfoglalt helyét tárgyalják, és nagyon konkrétan elemezve bebizonyította, hogy a nő gazdasági függetlensége milyen óriási hatással van a családi viszonyok megváltozására, a férfi és a nő viszonyának demokratizálódására. Rámutatott arra, hogy amint az emberi társadalom kultúrtörténelmének hajnalán a gazdasági függetlenség elvesztése okozta elsősorban a nő leigázását a rabszolgasorba, most úgyszintén a gazdasági függetlenség megszerzése az elsődleges, alapvető föltétele valóságos felszabadulásának. Még akkor is, ha e tény jelentőségét mindennapi értelemben aligha lehet teljes egészében fölmérni, még akkor is, ha a hétköznapok sodrában nem nyilvánul meg szembetűnő, kézzelfogható módon. Mindenesetre — anélkül, hogy a dolgokat vulgarizálni, vagy túlságosan leegyszerűsíteni akarnánk, tényként kell elfogadnunk, hogy aki a gazdasági eszközöket uralja, az az uralkodó tényező másban Is, az mondja ki a gyakorlatban a döntő szót, és ez érvényesül törvényszerűen a férfi és a nő kapcsolatának minden terén. Végeredményben ezt látjuk és tapasztaljuk, mégpedig igen konkrétan, ml is. És annak a hatását is saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy amióta a nőnek megvan a saját keresete, azóta egy újszerű partneri viszony előfeltételei is kialakultak a férfi és a nő között. Például a nő szabadon dönt partnere megválasztásában, és abban is, hogy fenntartson-е, vagy sem, olyan házassági kapcsolatot, amely megszűnt teljesíteni társadalmi küldetését. Vagyis a nő — szabadon, feltétel nélkül elválhat akkor, ha a házasságában nem találhatja meg saját és gyermekei nyugalmát, boldogságát. Azonban nemcsak a nőnek erről a társadalomban és a családon belül elért új rangjáról van szó. Nemcsak arról a lehetőségről, hogy a nő önálló anyagi jövedelme révén most már maga dönthet saját sorsáról, hanem arról, hogy a • nő társadalmi elkötelezettséget vállal, hogy van lehetősége a művelődésre, hogy munkaviszónyba-lépése révén a társadalom többi tagjával egyenrangú módon 6 is részt vesz a társadalmi vagyon képzésében és gyarapításában — nos mindez a nő életében további óriási pozitív változásokat vont maga után. Otthonának küszöbét átlépve áttekintésre, tájékozottságra és tudásra tesz szert, ami mind hozzájárul belső énjének kibontakozásához, lelki életének gazdagításához. Ez a folyamat pedig abban nyilvánul meg, hogy tudatosítja saját énjét, saját emberi értékét, s azt az értéket is, amelyet a társadalom számára jelent. Tudatában van annak Is, hogy lehetősége van saját egyéni boldogságának megalapozására, kiépítésére. És ebben is meg kell látnunk azt a hatalmas, mozgató humanizáló erőt, amely a nő gazdasági tevékenységében, tehát foglalkoztatottságában rejlik. (folytatjuk) f ткт „ÉRVÉNYES-E A VAZRAJZ?" A szomszédos tulajdonosok közötti viták és nézeteltérések, amelyek a közös határra, a kerítésre, az egyik vagy másik szomszéd területéből elszántott vagy elkerített vitás földterületekre vonatkoznak — önkéntes megegyezés hiányában, a polgári bíróság hatáskörébe tartoznak. Ha a szomszédok a vitát illetően egymás között megegyeznek, ha a megegyezés alapján hatósági mérnökkel kiméretik a földet, vagy vitás területet — határt, kerítést, ez a megegyezés köti őket. Ha azonban nem egyeznek meg, vagy ha valamelyikük a megállapodást nem tartja be és a közösen megrendelt vázrajz helyességét nem ismeri el — a vitás tulajdonjogi kérdés eldöntésére ismét a polgári bíróság illetékes. A perben természetesen a bíróság megítéli azt is, hogy milyen alapon került sor peren kívüli megegyezésre, mérnöki vázrajz készítésére; esetleg tanúkat hallgat ki, újabb szakértői bizonyítást rendel el s ennek alapján dönti el a vitás kérdést a szomszédok között. „LEHET-E A 4 M SZELES BEJÁRÓT MEGSZÜNTETNI?" Ideális társtulajdonos! viszony esetében a közös ingatlan használatát elsősorban a társtulajdonosok megállapodása szabályozza. Ez vonatkozik az ingatlan megosztott használatára, valamint a közös célokat szolgáló részek, területek használatának módjára és mértékére is. Amenynyiben a társtulajdonosok között önkéntes megegyezés nem jön létre, bármelyikük a polgári bírósághoz fordulhat, amely a vitás kérdés eldöntésére hivatott (a polgári törvénykönyv 139. szakasza szerint). (Dr. B. G.) A TÁRGYALÓTEREMBŐL „Repül a nehéz kő: ki tudja hol áll meg?“ — idéztem a költő szavait, amikor a Kerületi Bíróság dr. Trattner-tanácsa J. H. 40 éves draidovicei lakos bűnügyét tárgyalta. A „nehéz kő“ ebben az esetben egy tréfa volt, elszállt, elröppent és — egy büntetlen előéletű, becsületes állampolgárt a vádlottak padjára juttatott. Az ügyben már meghozták a jogerős ítéletet, tehát bevallhatom, hogy nem a tréfacsináló sértettet, hanem — a vádlottat sajnálom. Nem szépíthetem, le kell írnom a valóságot: J. H. felesége a múltban annyira iszákossá vált, hogy alkoholelvonó kúrára kellett jelentkeznie. Kigyógyították és ezzel az orvostudomány megmentett egy asszonyt, megmentett egy házasságot. És amikor J. H. élete, házassága már ismét zavartalan volt, találkozott a sértettel, V. G. draidovicei lakossal, aki csak úgy mellékesen megjegyezte, hogy látta a feleségét egy nitral kocsmában — részegen. Nem kell túlzottan élénk fantázia ahhoz, hogy elképzeljük, mit érezhetett ez az ember, és bár elítéljük, helytelenítjük, de nem csodálkozhatunk azon, hogy kidobta feleségét a közös otthonból. Elképzelhetjük a következő heteket is, amikor a vádlott egyedül élt a közös otthonban, végezte a számára szokatlan háztartási munkát, felidézte az együtt töltött évek szép emlékeit. Aztán ismét találkozott a sértettel, aki bevallotta, hogy amit a feleségéről mondott, az nem igaz, 6 csak tréfált! A vádlott nem tudott uralkodni magán, a vér elöntötte az agyát, aztán lecsapott az ökle. A sértett már az első ütéstől elterült, de J. H. már nem tudta visszaparancsolni kirobbanó haragját és tovább verte. A periratokban ott volt az orvosi vélemény is: a sértett a verés következtében agyrázkódást szenvedett és 7 hétig munkaképtelen volt. A vádlott tehát а ВТК 221 §-a 3. bekezdésébe ütköző súlyos testi sértést követett el, ami egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bíróság részletesen feltárta az ügy előzményeit, figyelembe vette a lélektani motívumokat, az enyhítő körülmények közé sorolta a vádlott büntetlen előéletét, jó hírét és felindultságát. Természetesen el kellett ítélni a vádlottat, hiszen a szocialista társadalomban nem érvényesülhet az önbíráskodás, az ököljog, de a vádlott javára szóló tényezők hatására a bíróság a vádlottat egy évi szabadságvesztésre ítélte és a végrehajtást három évi próbaidőre felfüggesztette. Az iratokat az irattárba helyezték, de kérdések tolakodnak az ember elé és választ követelnek: Mi történt J. H. házaséletével? És — mi történt a feleségével? Ki a felelős azért, ha az asszony — az igazságtalanság miatt elkeseredve — esetleg ismét az ivásban keres vigaszt? A „tréfa“, amely a következményeket kiváltotta, aljas volt és rosszindulatú, mert csak mérhetetlen butaság, vagy gonoszság tréfálkozhat egy emberi élet tragikus momentumaival. Nézetem szerint ez az ügy csak akkor lenne igazságosan befejezve, ha a sértett feiet is elítélték volna. Péterfi Gyula Vízszintes: 1. Mikszáth Kálmán megfilmesített regénye. 17. A vízszintes 40. sor alatti regény második része. 18. Szombathely régi latin neve. 19. Barát betűi. 20. Nagy félsziget a Szovjetunió nyugati részén. 22. Bizalmas megszólítás. 23. Zenemű szerzési száma előtti rövidítés. 25. Találj! 26. Nagyobb fémedény. 27. Volt Szlovákiában! 29. Találat a vívásban. 31. Olga, Edit, Dóra. 33. Gót betűi felcserélve. 34. Láz kezdete és vége. 35. Hamvvedrek. 37. A Földközi-tenger része, beltengere. 39. Amerikai hírügynökség nevének rövidítése. 40. Az író közismert regényének első része (folytatás a vizez. 17. és 61. sorokban). 41. Maga fordítva. 43. Folyadékot kortyol. 44. Fémhuzal-e? 45. Rangfokozat. 46. Tölt. 48. Kemence része. 49. Kisfaludy Károly születési helye. 51. Hiányos Anna. 52. A paripa. 53. Angolul állj. 55. Bánat. 56. Tova. 58. Ruhán levő bevágás, hasíték német szóval (hiányosan). 59. Visszariad. 61. A vízsz. 40. befejező része. 64. Ausztráliai vadkutya. 65. Mikszáth egyik kisregénye, melyben a dzsentrivilágot leplezi le. Függőleges: 2. Rakás,- halmaz németül (betűcsere): z—s. 3. Szélhárfa. 4. Kevert tan. 5. Téhá. 6. Kötőszó. 7. Hajófar. 8. A dromedár is ... (fordítva). 9. Föléje. 10. A szerelem istene a görög mitológiában. 11. ősi hangszer. 12. Ella egynemű betűi. 13. Hangtalanul int. 14. Híres magyar építész, a budapesti Operaház építője. 15. Vén (é. h.). 16. Kikötőváros a Krimfélszigeten. 19a. Az író e művével országos elismerést szerzett magának 20. Mik-KERESZTREJTVÉNY 5 t* ét száth másik megfilmesített regénye (a nyíl irányában folytatva). Indiai tengerparti szél. 24. Személy, idegen szóval. 27. Dísztű. 28. Bujtogat, izgat. 30. Fiatalúré. 31. Folyó Lengyelországban és Csehországban. 32. Régen országgyűlés volt. 35. Ö-val a végén egyesület latinul. 36. Hangtalan Katóka. 37. Kevert adó. 38. Becézett női név fordítva. 42. Locsol. 45. Balatonvilágoshoz tartozó fürdőtelep (fölös, ékezet). 47. Kövér emberek álla alatt képződik. 49. Kirándulás, gyaloglás. 50. A sivatag hajója. 52. Lant betűi. 54. Péter, Ödön, Sándor. 55. Helyhat. rag. 57. LÁM. 58. Ázsia nagyobb fele. 60. Hangtalanul les. 61. Mag szélei. 63. Éktelen mén, 64. Tudományos végzettséget igazoló cím rövidítése. MOLNÁR MÁRIA Beküldendő a megjelenéstől számított 6 napon belül a vízszintes 1, 17, 40, 61, 65. és a függőleges 19a., 20. sz. sorok megfejtése. A 4. számunkban közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Köszöntjük a Nő-t megjelenésének huszadik évfordulóján. Az 1. sz. keresztrejtvény megfejtéséért könyvjutalomban részesülnek: Marosvölgyi Nándor, Kliíská Nemá (Kolozsnéma), Nagy Júlia, Sládkoviéovo (Diószeg), Virág Ilona, Komárno (Komárom), Varga Ilona, Dőlné Saliby (Alsószeli), Kovács Ilona, Rúbaft (Für). 4» A 2-es számban megjelent A beatles és a Scotland Yard cimű képrejtvény helyes megfejtése: 3, 12, 14, 23 és 25. eé 19a,.