Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1972-01-29 / 5. szám
ELŐZETES következő számunk tartalmából: Az élet minket igazolt Sikeres bemutató Hódító Vilmossal kezdődött? A felfüggesztett halálos ítélet Kivirágzott a nótafa Figyelem I Játsszon velünk I Nemcsak jó szórakozást, értékes díjakat is ígér MESTERSÉGÜNK CÍMERE" versenyünk, amelyet következő számunkban indítunk — de csak az tudja majd kérdéseinkre a helyes választ megadni, aki már most figyelmesen olvassa lapunkat) Tehát olvassa lapunkat — és játsszon velünkl ön is nyerheti TÁVLATOK és VISSZAPILLANTÁS Mudz5Íbur Rahman sejk megvívta harcát, az Awami Liga — az ország lakosságának legszélesebb rétegeire támaszkodva — érvényt szerzett Kelet-Bengálla autonomista törekvéseinek. Kétségtelen, hogy a Bangla Desh, az Indiai kormány hatékony és valóban konkrét támogatása híján aligha teremtette volna meg a szükséges feltételeket egy független, szuverén állam kialakításához. Indira Gandhi miniszterelnök-asszony koncepciója, amelynek fókuszában a menekült-probléma igazságos megoldása állott, keresztülhúzta a pakisztáni katonai vezetés számításait, sőt, végeredményben Jahja Khan bukását eredményezte. Az előzményeket, pontosabban a történelmi hátteret tekintve, a hlndusztáni félszigeten kialakult helyzetnek több különböző előjelű összetevője van. Pakisztán — a brit gyarmaturalom alkonyán — Pandzsáb, Kasmír és Szind tartományok leválasztásából jött létre (a három tartomány kezdőbetűjéből alkották meg az ország nevét) mégpedig a Moutbatten-terv alapján. Lord Moutbatten, India utolsó főkormányzója felejtette a „viszály almáját" a hlndusztáni félszigeten, amikor vallási és nemzetiségi alapon megosztotta az országot, lltrehozva így a világ legnépesebb muzulmán államát. A brit főkormányzó terve megvalósításához a Londonban tanuló muzulmán diákok nacionalista mozgalmát használta fel, az „oszd meg és uralkodj" oly sokszor bevált képletével óhajtotta biztosítani a térségben az angol korona befolyását. A casus belli, immár 1947 óta az ún. kasmíri kérdés volt, ez bizonyult a legalkalmasabbnak a szenvedélyek felszítására. A történelmi háttér e valóban vázlatos Ismertetéséből is kitűnik, vajon milyen erők diplomáciai „közreműködése" eredményeképpen alakult ki a pattanásig feszült helyzet a hindusztáni félszigeten. Ehhez járult hozzá az a tény Is, hogy amíg India következetes pozitív semlegességl politikát folytat, addig a pakisztáni katonai junta alapjában véve a tömbpolitika uszályába került, egyre inkább a Pentagon geostratégiai elképzelései felé sodródott. Mudzsibur Rahman sejk polgárjogi mozgalma, amely a nemzetközi politikai összefüggéseken túlmenően a keleti országrész gazdasági és szociális felemelkedésért szállt síkra, az adott keretben sajátos színezetet kapott, szinte törvényszerűen ütközött össze a Fehér Ház újsütetű, nixonl Azsiupolitikájával. Viszont az a tény, hogy Jahja Khan rendszerét sem Washingtonnak, sem Pekingnek nem sikerült megmentenie, feltétlenül új erőviszonyok kialakulására utal a világnak ebben a térségében. Rahman sejk, a TAS2SZ szoyjet hírügynökségének adott nyilatkozatában rámutatott: a Szovjetunió mind a világ közvéleménye előtt, mind a Biztonsági Tanácsban következetesen védelmezte és támogatta az ország nemzeti felszabadító harcát. Ennek tulajdonítható, hogy az újonnan alakult ázsiai ország és a moszkvai vezetés között máris sokoldalú együttműködés bontakozik ki. Ezzel egyidejűleg mélypontra süllyedtek az indiai—amerikai kapcsolatok. Delhiben — magától értetődően — felháborodást keltett a 7. flotta megjelenése az ország partmenti vizein, az Indiába Irányuló amerikai segélyprogram megnyirbálásáról nem is szólva. Felvetődik a kérdés, vajon Bangla Desh, amelyet a világ több országa immár hivatalosan elismert, milyen perspektíva elé tekint. Vitathatatlan, hogy Rahman sejk kormányának a jövőben is szorosan együtt kell működnie Indiával. Attól függetlenül, vajon milyen modus vivendi-t sikerült találni a bengál állam és Pakisztán további együvétartozáso szempontjából. Ali Bhutto pakisztáni államfő természetesen időhúzásra rendezkedett be, megkísérli — lehetőségeihez mérten — elszigetelni a daccal vezetést. Ezzel párhuzamosan valóban pozitívan értékelhető eszmecserék sorozata zajlik le India és Bangla Desh között, amelynek lecsapódása a menekült-probléma valóban rugalmas megoldásában is tapasztalható, Tagadhatatlan, hogy Rahman sejk kormányának szinte emberfeletti akadályokat kell leküzdenie, s nyilván több esztendőt vesz majd igénybe az ország gazdasági és szociális, de nem utolsó sorban politikai egyensúlyának megteremtése. Bangla Desh megalakulásával mindehhez adva vannak az alapvető feltételek. Kétségtelen viszont, hogy ebben az esetben a belső viszonyok alakulását a külpolitikai összefüggések is determinálják. Tehát éppen ebben a vonatkozásban hárul felelősségteljes szerep a progresszív külpolitikai koncepciót követő államokra és általában a világ haladó erőire. (bpi) A CSEHSZLOVÁK NÖTANÄCS nyilatkozata A Csehszlovák Nőtanács valamennyi csehszlovákiai asszony nevében már az első naptól kezdve támogatta a világ haladé erőinek összefogását a bebörtönzött Angela Davis szabadlábra helyezése és felmentése érdekében indított mozgalomban. Már a közeljövőben megkezdődik e haladó szellemű néger ne bírósági perének tárgyalása, akit már több mint egy éve börtönben tartanak, s aki a fogság s a legcsekélyebb orvosi gondoskodás nélkülözése következtében súlyos szembetegségben szenved. Kérelmét, miszerint óvadék ellenében helyezzék szabadlábra, hogy baját kezeltesse, az alkotmányos törvényekkel ellentétben elutasították. A Csehszlovák Nőtanács internacionalista és humánus kötelességének tartja, hogy a leghatározottabban folytassa a harcol a bátor Angela Davis teljes felmentéséért s mindent megtesi szabadságának visszanyerése érdedében, hogy Angela Davis ismét hivatásának, családjának, ifjúságának és az életnek szentelhesse magát. Ezért a Csehszlovák Nőtanács felhívással fordul a csehszlovákiai asszonyokhoz, hogy gyűléseiken, tanácskozásaikon és egyéb találkozásaikon olyan határozatot fogadjanak el, amelyben követelik Angela Davis kiszabadítását, s ezt küldjék el a Csehszlovák Nőtanácsnak. HARCA AMI HARCUNK A világ haladó közvéleménye aggódva értesült arról, hogy Angela Davie, a fiatal néger filozófiatanárnő január 31-én bíróság elé kerül. Perére Santa-Clarán kerül sor, ahol nagyon erős a fajgyűlölet. A cél világos, a rettenthetetlen néger felszabadítási harcost, akinek kommunista öntudat® ad erőt az egyenlőtlen küzdelemben, mindenáror hóhérkézre akarják juttatni. Erre igen jó lehetőségeket ad az amerikai dzsungeltörvény, a kizsákmányoló rendszeren és a fajgyűlölő alapon nyugvó igazságszolgáltatás. Ismeretes, hogy Angliában, az úgynevezett szokástörvény alapján ítélik el a vádlottakat, vagyis egy hasonló tettért egy megelőző ítélet alapján szabják ki a büntetést. Amerikában számos esetben előfordul, hogy ugyanazért a bűncselekményért teljesen eltérő ítéleteket hoztak. Ez Angela Davis esetében azt jelenti, hogy egy elfogulatlan bíróság felmentő ítéletet is hozhatna, viszont faji előítéletekkel fűtött esküdtszék halálos ítéletet is hozhat. Az is ismeretes, hogy Amerikában a legfelsőbb bíróság még a kormány vagy a kongresszus határozatait és rendeletéit is érvénytelenítheti, illetve helytelenítheti. Ez történt például legutóbb, amikor az amerikai sajtó közölni kezdte a vietnami háborúval kapcsolatos titkos katonai dokumentumokat. Bár a kormány letiltotta ezeknek a közlését, a legfelsőbb bíróság mégis úgy döntött, hogy azokat nyilvánosságra lehet hozni. Nem árt visszatekinteni, hogyan került Angela Davis börtönbe. George Jackson fiatal néger mozgalmi harcost ma sem bizonyított rablás vádja miatt egy évtől — életfogytiglani börtönre ítéltek. Ez az ítélet is az amerikai dzsungeltörvény igaz-
