Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1972-01-22 / 4. szám
SOPHIA LOREN villáminterjút adott az egyik párizsi lapnak. E szerint ő, a világ egyik legismertebb filmsztárja, a nápolyi utca neveltje. — Szerencséje, — mondotta, — hogy ennek a környezetnek negatív befolyása nem hatott rá. Párizsban műtermeket, képcsarnokokat látogat, vagy a DIOR szalonban ruhákat válogat. Itáliában egyszerűsítette a háztartását: eladta zerbolói villáját. New Yorkban nincs szabad ideje, mert ha nem forgat, interjúkat ad, estélyeken vesz részt. Legutóbb sajtókonferenciát tartott, amelyen hétezer újságíró volt jelen. Д utazás repülővel öt óráig tartott. Kicsit csalódottak voltunk, hogy éjszaka érkeztünk a kultúra őshazájába, Egyiptom földjére. Ám amikor a kairói repülőtéren földet értünk, csalódásunknak már nyoma sem volt. A holdvilágos éjben az ötmilliós lakosú város ezernyi fénnyel üdvözölt. Városnézésre külön autóbusz állt rendelkezésünkre. Aki egy kicsit is ért az autóvezetéshez, annak bizony időnként a haja szála is égnek állt a zűrzavaros forgalom láttán. Előzni jobb és bal oldalról, a kereszteződésnél piros fénynél legnagyobb sebességgel áthajtani — itt nem újdonság. A mi autóbuszunk is behajtott egy egyirányú utcába, holott a sofőr jól látta a figyelmeztető táblát. De ez a kis szabálysértés itt senkinek sem tűnt fel. És az a sok dudálás! . . . Nappal és éjjel állandóan szól a duda. Az itteni sofőrök azt tartják: minél hangosabban szól a duda, annál vidámabb az utazás. Kairóban több mint harmincezer taxi áll az utasok rendelkezésére. Emellett az autóbuszok is zsúfoltak. Sőt, a vonatokban sincs elég hely. Még a lélegzetünk is elállt, amikor megpillantottuk a száguldó vonat tetején utazó arabokat. A NEMZETI MŰZEUM megtekintése külön élményt jelentett. Időhiány miatt a 165 ezer ^kiállított tárgynak csak egy részét nézhettük meg. Ám ez is elég volt ahhoz, hogy áttekintést nyerjünk Egyiptom gazdag kulturális múltjáról. A rengeteg aranytárgy között láttunk embernyi nagyságú homokzsákokat is. Ezek az Egyiptom és Izrael közötti háborúból származnak. Kairóról nyugodtan elmondhatjuk, hogy az ellentétek városa. A főutcán az elegáns luxusautók között gyakran látni kétkerekű talicskát vontató tevéket, mintha a múlt találkozna a jelennel. A széles főutca korszerű, minden kényelmet nyújtó villái és szállodái után az óváros keskeny, zsúfolt utcái nyomasztóan hatottak ránk. Az utcán keresztebevetett lábakkal, a naptól kicserzett bőrű, vízipipázó öregek ülnek. A szűk, tömött utcákban hihetetlen ügyességgel száguldanak kerékpárjukkal az árut hordó fiúk. A fejükön levő teli kosarakkal szinte cirkuszi mutatványokat végeznek. A sok apró üzletben elképesztően sokféle az áru. Van itt ajándéktárgy, aranyholmi, ruházati és élelmiszeri cikk, sőt még élő hal is, melynek ugyancsak messze terjed az „illata“. A kereskedők egymást túlharsogva kínálják áruikat az üzletek előtt. Az arabok jó kereskedők. Ha a turistát sikerül valamilyen ürüggyel becsalni az üzletbe, olyan tárgyakat is eladnak neki, amilyet egyáltalán nem akart megvenni. A LEGNEVEZETESEBB MECSET Káhirában a Citadella, melyet ? 12. században építettek. Számos turista látogatja. Az ajtóban négy-öt benszülött áll, s levetetik a „vendéggel“ a cipőt. Mert ide csak mezítláb, vagy papucsban szabad belépni. A mecset mellett mosdó áll, ahol a mohamedánok imádság előtt kötelesek megmosakodni. Az imádságban megzavarni, fényképezni a buzgó mohamedánokat — illetlenség. Sőt azt is illik tudni, hogy a földre hajló, imát mondó mohamedánnak nem szabad a feje előtt elmenni, mert ez vele szemben nagy tiszteletlenséget jelent. A mohamedá-GYIPTOMI KÉPEK nők Mekka felé fordulva, földhöz érintett homlokkal imádkoznak. Egymás között azt tartják, minél nagyobb csomó van a homlokán, annál jobb mohamedán. A női egyenjogúságot itt még nem ismerik. Az asszonyok a mecsetbe sem mehetnek a férjükkel együtt, sőt a nyilvános istentiszteletre sem. A mohamedánnak négy felesége is lehet. Ha a feleség a legkisebb bűnt is elköveti férje ellen, a férj minden formalitás nélkül „kiadhatja az asszony útját“. S nincs törvény, mely ilyen esetben megvédené a nőket. Sokszor nem marad más hátra, mint gyermekeikkel a karjukon kéregetni az utcán, hogy így mentsék meg magukat és gyermekeiket az éhhaláltól. ÉRDEKES SZOKÁSOK A kairói temetőt érdemes megnézni. A hossza tizenkilenc kilométer. Meszsziről olyan, mint egy nagy halott város. Minden egyes sír mellett egy kis házikó áll. Évente kétszer az egész család két napot tölt a temetőben, s a halott tiszteletére esznek, isznak a kis házikóban. Érdekes szokás az araboknál a .böjtölés is. A böjt egy évben harminc napig tart. Ilyenkor nem isznak, nem dohányoznak és napkeltétől napnyugtáig semmit sem esznek. A böjtöt megelőző estén az egész család asztalhoz. ül, hogy közösen fogyasszák el a bőséges vacsorát. Éjfélkor az utcán megszólal a tam-tam, mely arra figyelmeztet, hogy utolsó lehetőség van
