Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1972-07-22 / 30. szám
rűen besétálunk a zsuppfedeles Kondorosi csárdába. Azaz, hogy mielőtt besétálnánk, hirtelen az az érzésünk támad, hogy soha olyan forró országúton nem száguldottunk, mint a Kondorosi csárda előtt elfutó aszfalt. Csallóköz nyoklónca ez, melynek egyik éke éppen a csárda. Teraszán elbeszélgethetünk a szemben levő öreg fűzfákkal, jó bort ihatunk, a legízletesebb halászlét, roston sült pisztrángot, rántott pontyot ehetjük, de rendelhetünk Kondorosi, vagy Gellei tálat, s ha ez sem lenne elég, kaphatunk bármilyen ételt. Ha estefelé kedvünk szottyan egy kis dínom-dánomra, éjjel egy óráig elmulathatunk magyar módra. Ha fel akarunk frissülni további utunkon, látogassunk el Bodíkyra (Nagybodak). A főútról jobbra kanyarodva, csakhamar elérjük о Duna egyik mellékágát, ahol fürödhetünk, napozhatunk, vagy a festőién szép öreg füzek árnyékában hűsölhetünk. A folyó és a töltés között egyetlen pásztor. Olyannyira odanőtt a földhöz, hogy inkább nevezhetnénk a csönd, mint nyája pásztorának. Napok, hetek suhannak el mellette s ő alig lát embert, de jól ismeri a csillagok és a fellegek járását, a füveket és fákat, a folyót, a köveket. A nagybodaki Duna-ág mellékéről Gabcíkovo (Bős) felé hajtunk. Körülöttünk piros pipaccsal, búzavirággal színezett búzamezők, burgonya, répaföldek áldott kánaánja, szőlők és gyümölcsösök, és újból a végtelenbe kígyózó országút és a nap csurog a magasból, mint a tej, opálszínbe olvasztva Csallóközt. Csallóköz egyik jellegzetessége a halászat. ősfoglalkozás. Már a 16. és a 17. században, amikor Zrínyi Miklós a mohácsi vész harcosának unokája Csal-Jókai Mór szobra Komárnóban (Komárom) Nagy István, a körtvélyesi üdülőtelep vezetője Az Árpád-korabeli somorjai templom lóközben a törököt verte, hadseregét nagymértékben a halászok élelmezték. A palkovicovói (Szapi) halászok ma a csárdát ostromló vendégeket látják el halfélével. Álljunk meg mellettük egy röpke percre. Szerencsénk van. A szlovákiai Halászszövetség bratislavai kirendeltségének vezetőjét, Szűcs Istvánt is itt találjuk hattagú "halászcsapata társaságában. Neki is szerencséje volt, a cicovi (Csicsó) Holt-ágban egy hatkilós harcsát fogott. Valamennyiüket jókedvre hangolja a fogás. Amikor megkérjük, meséljen magáról valamit, egy napbarnított emberre mutat. — Miska itt a híres ember, vizen született és már a negyedik házát is felépítette, beszéljen talán inkább ő. — Árvíz volt s már jó magasra hágott a víz a kunyhóban, ahol először láttam meg a napvilágot, meg a vizet, ha ugyan láttam, de hűnek hű maradtam hozzá, hisz elsőnek üdvözölt — feleli csendesen Fekete Mihály. Tizennégy éves korom óta halászok ... Beszél és valahova messze néz, úgy, ahogy a költők szoktak. Lefesti előttünk a napfelkeltét, érezteti a víz átható szagát, hallatja az északi viharsirályok őszi vijjogását, láttatja, hogyan foszlik le a kákáról a bársonyos buga. Lám, a halászban is ott a költő, aki a hal húsán kívül meglátja a természet csodálatos színjátékot. De felépítette a házait is. A kunyhó helyébe, ahol édesanyjával és húgával élte le életét, egy nagyobbat épített. Egyszer felborult a csónakjuk, mert egy hajóhoz kötötték, hogy a decemberi fagyban ne kelljen evezniük. A halak visszaúsztak a mélybe, ők a partra. Nem jutott eszébe, hogy elnyelhette volna a jeges ár, a „sipkáját" siratta. Nagy ára volt a sipkának, amikor a halat úgy vesztegették el egy kis lisztért, babért, burgonyáért. Ma négyszobás villa felépítésére is telik, nemcsak sapkára. Nová Strázon (őrsújfalu) találjuk az Autócamping-Dunaj-t, 11 víkendházzal, 60 férőhellyel. Komoly jövője van, mert határátkelőhely s így is nagy a turistaforgalma. Ez a Balkánról érkezettek első megállóhelye. Itt éjszakázhatunk, de előbb fogyasszunk el egy Csallóközi fatányérost, esetleg egy Campingtólat. Cigányzene mellett mulathatunk is. Innen egy ugrás Komárno (Komárom). ősrégi váráról, barokk templomáról híres. Jókai szülővárosa. Érdemes megtekinteni a Duna menti múzeumot. A Duna partján épült Közép-Európa legnagyobb hajógyára. Benzint vehetünk s elhatunk az Európa szállóban. Thermal fürdője éppen újjáépítés alatt van. Ezért tegyünk kirándulást Patincére (Pat). A páti fürdő eredetéről keveset tudunk. írásbeli feljegyzéseink arról tanúskodnak, hogy bugyborékoló iszapjának és vizének gyógyító erejét már az 1—4. században ismerték a római légió katonái. Reumás, ízületi és bőrbetegségeket gyógyít. A szakemberek úgy vélik, hogy a hévíz a Duna mellett húzódó melegforrások láncolatához tartozik. Ez a láncolat Patnál kezdődik és a budapesti Margit-szigetnél ér véget. A víz állandóan tartja hőfokát. A felszínen 25, a mocsaras, Iszapos részén 30 fokos a legkeményebb télben is. A Thermál étteremben ételkülönlegességek, hazai borok kaphatók. Helyiségeiben és teraszán összesen 550 férőhely van. Nagy üdülőházában, két és három ágyas, szépen berendezett szobáiban egyszerre 80 üdülő kaphat helyet. Llszónjedencéjében fürödhetünk, a közeli Zsitva tavon csónakázhatunk, a Dunán horgászhatnak, akik kiváltották az engedélyt. Nem kellett veszélyes szerpentineken izgulnunk, otthonunktól messzire utaznunk — mégis jól éreztük magunkat. És szájunkban jó ízzel, szemünkben a búza aranyának, a rétek zöldjének színével, szívünkben a kedves táj szeretetével várjuk, hogy újra megpihenjünk ott, ahol most jártunk: Csallóközben. RAKKÚ utcáin ... Wisla folyó bal partján egy mély üregben óriási sárkány tanyázott. A vidék legszebb lányait rabolta el, rettegésben tartotta a környék lakóit. Ám egyszer csak jött a derék Krak, aki megölte a sárkányt, és a mészkősziklás Wawel dombon várost alapított. Az emberek hálából Krak városának (Krakow) nevezték el az új települést .. . így szól Krakkó város születésének legendája. A lelkes idegenvezető nemcsak elmondja a turistáknak, de meg is mutatja a Wawel domb lábánál az üreget, ahonnan a város története ered. Az évszázadok múlásával a város hatalmassá nőtt. Ég felé törő tornyai, robusztus bronz szobrai megsokasodtak, minden kor művészi szelleme nyomot hagyott rajta. Ma, Krakkó utcáin járva, szinte minden lépésnél a régmúlt találkozik a jelen lüktető életritmusával. Krakkó Lengyelország negyedik legnagyobb városa. Műemlékeit, nevezetességeit a turisták ezrei csodálják meg minden évben. AZ UNESCO Krakkót a városok legmagasabb kategóriájába sorolta, A NEMZETI KULTÚRA PANTEONJA A turisták első útja általában a Wawelba vezet. Bármilyen rövid időre is érkeznek Krakkóba, ennek megtekintését nem lehet elmulasztani. Wawel a lengyel történelmi emlékek leggazdagabb, legértékesebb műemlék épületcsoportja. Az idők során szinte nemzeti jelképpé vált, és igen erős érzelmi töltést jelent a lengyelek számára, hiszen talán a Wawel fonódott össze a legszorosabban az ország sorsával. Története a lengyel államiság formálódásával függ össze. Elsőként, a 8. században, a Wislan törzs vára épült itt fel, később pedig a Piszt-dinasztia székhelye lett. A további évszázadokban is az uralkodók — valamennyi lengyel király — székhelye volt a Wawel, egészen 1596-ig. A műemlék épületcsoport legfontosabb részei a vár és a székesegyház. A mindmáig fennmaradt, oszlopos kerengővei körülvett várudvar az egyik legszebb reneszánsz udvar Európában. A székesegyház kriptájában a lengyel királyok sírjait őrzik. A szakértők szerint talán Jagelló Kázmér szarkofágja a legszebb és legértékesebb, amelyen a király alakja Wit Stwosz alkotása. A magyar turisták természetesen Báthori István és Hedvig királyné sírboltja mellett időznek legtovább. A Wawelban nemcsak a királyok testét helyezték örök nyugalomra, hanem a későbbi idők nagy államférfiait, alkotóit is. Josef Poniatovsky, Tadeás Kosciuszko, Adam Mickiewicz, Júliusz Slowacky sírboltját is itt találjuk. A múzeumi gyűjtemények felbecsülhetetlen történelmi és művészi értékükkel a nemzeti értékek szempontjából első helyen állnak. Ezeket a műemléktárgyakat az egykori királyi termek, lakószobák, a kincstár és a fegyvertár őrzi. A festménygyűjtemény többnyire olasz, flamand, holland és angol képekből áll. A híres keleti gyűjtemény pedig elsősorban ritkaságával szerzett hírnevet. A felszabadulás után a lengyel Országos Nemzeti Tanács a Wawelt a nemzeti kultúra panteonjává nyilvánította. Évente körülbelül másfél millió turista keresi fel. Ám nemcsak a Wawelt érdemes megtekinteni Krakkóban. Évszázados székesegyházai közül először is az óváros szívében fekvő gótikus Mária templommal ismerkedhetik meg a turista. A »templom két tornyának egyikéből hangzik fel minden órában egy hirtelen félbeszakadt dallam a trombitán. A legenda szerint a 13. században ezt a dallamot fújta rajta a toronyőr, hogy a városnak hírül adja a tatárok támadását. Az ütem közepén félbeszakadt a melódia, az ellenséges nyílvessző eltalálta a toronyőrt... A székesegyházak, kápolnák, kolostorok régi falai árnyékában évszázados szobrok őrzik a lengyel nemzet nagy fiainak emlékét. Ugyancsak az óvárosban található a több mint 600 éves híres Jagelló Egyetem is. Ennek az egyetemnek a falai között tanult egykor Copernikus is, aki „megállította a Napot, és elindította a Földet“. Az egyetem múzeumában őrzik azt a glóbuszt, amelyet Hedvig királyné ajándékozott az egyetemnek, s amelyen a geográfia történetében először van feltüntetve: „America noviter reperta“. A turisták általában a főtéren mondanak búcsút a városnak, innen még egyszer szemügyre vehetik az ég felé törő tornyokat, s itt elkölthetik maradék pénzüket is. A főtéren levő egykori Posztókereskedők Háza, a Sukennica árkádos falai alatt szebbnél-szebb faragott tányérokban, szelencékben és más emléktárgyakban válogathatnak a külföldiek. A Sukennica mindkét oldalán piac van, de csak virágot és könyveket árulnak itt! A macskaköveken és főleg Adam Miczkiewicz hatalmas szobra körül szelíd galambok várják a turistáktól kapott elemózsiát. Azt mondják Krakkóról, hogy most már a műemlékek, a régiségek mellett a kohászok, a diákok és a művészek városa is. A kohászoké: mert itt épült fel а V. I. Lenin Kohászati Kombinát, amely nemcsak Lengyelország, hanem Európa egyik legnagyobb metalurgiai üzeme. Több ezer dolgozót foglalkoztat, akik az új, korszerű lakónegyedekben laknak. A diákok városa: mert 12 főiskoláján évente több mint 600 ezer fiatal tanul. A város egyik legszebb, és legmodernebb épülete a mezőgazdasági főiskola épületcsoportja és a Piaszt utcai diákotthon, amelyet nyári szezonban nemzetközi diákotthonnak alakítanak át. És végül a művészek városa, mert a „krakkói napok“ alkalmával a város minden évben pár napra a művészetek Mekkája lesz. Ezerháromszáz képzőművész és száz író él ebben a városban, mintha csak versenyre kelnének az ipar rohamos fejlődésével, hogy a későbbi korok számára is megőrizzék és továbbfejlesszék Krakkó humanista szellemét, amely elválaszthatatlanul egy a város történetével. M. A.
