Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1972-06-03 / 23. szám

BttAlflIA „TANÁCSTALAN KISMAMA“ 1972. december 9-ig fizetés nélküli szü­lési szabadságon van. 1972. október 25. táján várja második gyermeke megszüle­tését. Második gyermeke megszületésével kapcsolatban a Munkatörvénykönyv 157. szakasza értelmében 26 heti szülési sza­badságra, majd a gyermek kétéves korá­nak betöltéséig további szülési szabad­ságra van igénye. Szülési pénzsegélyre akkor lenne igénye, ha a szülést meg­előző két naptári évben (tehát 1970. októ­ber 25-e óta) legalább 270 napig részese volt az alkalmazottak betegbiztosításá­nak, illetve ebben az időben táppénzt vagy szülési pénzsegélyt kapott. Első gyermeke születési időpontja alap­ján nem valószínű, hogy ezt a feltételt teljesíti. A kérdés azonban az, hogy med­dig kapott első gyermeke után szülési pénzsegélyt, illetve nem kapott-e esetleg saját betegsége alatt táppénzt. 500.— Kés gyermekgondozási segélyre igénye lesz, s amennyiben munkaviszonya fennáll, akkor ezt a munkaadójánál kell érvényesítenie. „HÁROMGYERMEKES ANYA“ Ikrek esetében a szülési pénzsegély — a többi törvényes feltétel teljesítése mel­lett — legtovább 35 hétre jár, ha mind­kettőről saját maga gondoskodik, amint ez az 1968. évi 88. számú törvény 10. sza­kaszának rendelkezéséből folyik. (dr. BG) Tóth Erzsébet, 18 éves diáklány leve­lezni szeretne hasonló korú fiatalokkal. Érdeklődési köre — zene, tánc, irodalom, színház, film, íilatélia. Hobbyja a képes­lapok, színészképek gyűjtése. Címe: Bu­­dapest-Sashalom XVI., Rovás utca 32. Fridel Anna, 17 éves diáklány, leve­lezni szeretne csehszlovákiai magyar fia­talokkal. Érdeklődési köre — zene, tánc, irodalom, film, íilatélia. Képeslapokat és színészképeket gyűjt. Címe: Budapest XIV., Kolozs utca 42. Nagy Mária, 17 éves lány, levelezni szeretne hasonló korú fiatalokkal. Érdek­lődési köre — zene, irodalom, film, szín­ház, íilatélia. Színészképeket, bélyegeket gyűjt. Címe: Budapest XVI., Borotvás utca 16. AGATHA CHRISTIE TIZ/e&/MtCER Az ifjú Elmer Robson, az amerikai milliomos csak nemrég építette rajta azt a házat. Állítólag ezreket költött rá. Olyan pazar, hogy el se tudja képzelni az ember Exeter! És egy órát kell várnia. Már­pedig semmi kedve se volt várni. Legszí­vesebben azonnal folytatta volna az út­ját... Dr. Armstrong a Salisbury síkságon hajtott végig. Morrisával. Nagyon fáradt volt. A aikfflmek Is megvannak a maga hátrányai. Volt idő, amikot tyfogástala­­aul beöltözve, a legthö'dernebtj orvosi ké­szülékekkel és -íegpazarabb bútorokkal kö­­rülvéve »Magéit rendelőjében a Harley Bffeeten, és várt. . várt hosszú, üres na­pokig .keresztül, leste, hogy fordul-e már a kocka: sikerül-e vagy sem . . . Hát «1ЫИш! Mázlija volt! Mázlija volt, ^Hplze ügyesség is kellett a dologhoz. Értett a szakmájához — ez azonban nem elég a sikerhez. Szerencse is kell hozzá. Hallgatni Sok asszony panaszkodik néhány éves házasság utón arra, hogy férjét nem tud­ja szóra bírni. — Hiába Igyekszem férjemmel beszél­getni, csak bólint egyet-egyet, aztán az újság olvasásába temetkezik ., — A férjem szívesen beszélget problé­máiról, munkájáról a barátaival, de azt nem akarja, hogy én is beleszóljak vala­mibe. Úgy viselkedik velem szemben, mintha én semmihez sem értenék. — Ha férjem hazatér a munkából, megvacsorázik és fáradtan lefekszik. Azt sem tudom, mikor beszélgettem vele utoljára .., A panaszok egész sora hasonló. Pedig valamikor mindegyik házasság szerelem­ből kötődött és annyi megbeszélni való­juk volt... Ml történik a házastársak között, miért szakad meg a bizalmas beszélgetések lánca? Igaz ugyan, hogy az élettársak­nak külön-külön megvan a saját gond­juk, de valahol azokat közös nevezőre le­hetne hozni. Dr. I. Rubin neves francia pszichológus, a házassági problémák alapos Ismerője, az alábbi tizenkét pont­ban foglalja össze a „hallgatás" okait: 1. Ha két olyan ember kötött házassá­got, akik sohasem tudtak egymással el­beszélgetni közös dolgokról. 2. Ha a házasságkötés után a két fél ellentétes irányban fejlődött, megszűntek érdeklődni egymás problémái iránt. 3. Ha a férj minden érzelmi és értel­mi erejét a munkájának szenteli, szabad idejében is ezzel foglalkozik. Az az érzé­se, hogy fölöslegesen terhelné problémái­val feleségét, inkább hallgatagon töp­reng, nem beszél semmiről sem. 4. Ha a hallgatagság oka dac, harag, a másik fél hibáztatása valamilyen csa­ládi problémában. 5. Ha a férj úgy gondolja, hogy fele­ségét nem érdeklik az ő problémái. „Ügy sem érdekli, minek mondanám el neki?l" 6. Ha a hiúság mindkettőben hallga­­tagságot idéz elő. „Az a hibás, aki előbb akar békülntl" — gondolja mindkettő magában. 7. Ha a férj úgy érzi, hogy a feleségé­vel nem lehet politikáról, közgazdaságról és hasonló társadalmi problémákról be­szélni. „Hozzászólni úgysem tud, minek mondjam hát?l” 8. Ha a férj abban a tudatban él, hogy problémáit megosztani a „gyen­gébb nemhez" tartozóval, nem férfias cselekedet. Inkább magába zárja gond­jait, minthogy feleségével bizalmas be­szélgetést folytasson. 9. Ha a férj attól fél, hogy problémái kiteregetése során felesége sírásban vagy kiabálásban tör ki, tehát tart az érzelmi ráhatásoktól. 10. Ha a férj azért nem beszél problé­máiról, mert úgy érzi, ezeket a házasság­nak, az asszonynak köszönheti. Ez a gon­dolat csak tudat alatti, de ellenséges, passzív magatartást válthat ki a férjből. 11. Ha a férj túl fáradtan, kimerültén érkezik haza a munkájából. A feleség gyermeknevelési, családi problémái még idegesebbé teszik, inkább hallgat, a nemtörődés látszatát kelti. 2. Ha a házastárs úgy érzi, a hallga­tás a legjobb védekezés a nézeteltéré­sek keletkezése ellen. Sokan úgy gondolják, hogy a másik részről nem találnak kellő megértésre, figyelmes és együttérző partnerre. Pedig egy-egy bizalmas beszélgetés a házas­­társak között feloldást és megkönnyeb­bülést eredményezhet. Kétségtelen, hogy a tartós szótlanság, bizalmatlanság a házasság felbomlásához vezethet. Addig kellene segíteni a bajon, amíg «nem késő. A fiatal házasok házasságkötésük leg­elejétől legyenek bizalmasak egymással, fgy az esetleges „szakadék" nem mélyül­het el közöttük. Nagyon helytelen, ha a régi polgári felfogás szerint a házastár­sak megkülönböztetnek ún. férfi és női beszédtémákat. A kölcsönös bizalomra, egymás mun­kájáról való tájékozottságra még akkor Is szükség van, ha a két félnek eltérő az érdeklődési köre. Előfordul, hogy va­lóban nem tudunk segíteni a másik problémáján. A bizalmas, bátorító szó azonban mindig jólesik ... Nem szabad a hallgatást, a haragot olyan fokig hagy­ni elmérgesedni, amikor mór konokság­­bál egyik sem akar a békülés kezdemé­nyezője lenni I A férj bizalma feleségével szemben a boldog házasélet egyik alap­­feltétele. A bizalmasság nem titkolni való gyen­geség, akaraterő hiánya. Hiszen minden­kinek adódik nehéz, néha megoldhatat­lannak látszó problémája — munka­helyén vagy akár érzelmi életében. Na­gyon sokszor éppen azáltal tudunk fel­oldódni, enyhíteni ezeken a gondokon, töprengéseken, hogy valakivel megoszt­juk őket. Erre legjobb, legmegértőbb partner természetesen az élettárs kell hogy legyen I VÍZSZINTES: 1. Idé­zetünk első része, folytat­va a függőleges 11. sor­ban. 11. Növény. 12. To­go fővárosa. 13. Megszó­lítás. 14. Év — franciául. 15. Állam Közép-Amerl­­kában. 17. Sas — szlová­kul. 18. Ismeretlen név­jele. 20. Zoltán, Béla. 21. К. A. I. 23. Állatlak. 24 Kicsinyítő képző. 25. Angol helyeslés. 27. Mű­nyelv. 29. Hangtalan te­rem. 31. Kopasz. 32. Idegcsillapitó. 33. Souve­nir. 35. Az „Örök Vá­ros“. 36. Azonosak. 38. Olaj — angolul. 40. Né­met kerék. 41. Kéz szélei. 42. Ékezettel fogadási összeg. 44. Szimpla blab­­la. 46. Hangtalan tan. 47. Egy szent könyv. 48. Vá­ros Egyiptomban. 49. Re­zső Sándor. 51. Azonos betűk. 53. Részben mon­gol. 54. 999 római szám­mal. 55. Taktusa. 57. Akó betűi. 59. Neves olasz hegedűkészítő. 61. Folyó a Szovjetunióban. 62. Kötözőgyapot. 64. A- val a végén: küzdőtér. 65. Soha — németül. 66. A nagy távon közlekedő te­hergépkocsik nemzetközi jelzése. 67. Városrész rö­vidítve. 69. Női hangnem. 70. Izomszalag. 71. Így kezdődik a botrány. 72. Kronométer. 74. ő — né­metül. 76. Strázsa. 78. A madarak dísze. 80. Mu­zulmán pap. 81. Város Németországban. 83. Dal. 83. Kétes. 84. A hidrogén jele. 85. Azonosak. 86. Lobog. 87. Piszok. FÜGGŐLEGES: 1. Én — szlovákul. 2. Női ru­hadarab. 3. A londoni rendőrök beceneve. 4. Ja­pán gyöngyhalásznő. 5. Mássalhangzó kiejtve. 6. Fél ruha. 7. Numero röv. 8. Iga (y-j). 9. A víz­szintes 12. fordítva. 10. Bratislavai autók jelzése. És neki voltl Egyetlen sikerült diagnózis, néhány hálás nőpáciens — gazdag, elő­kelő társadalmi pozícióban levő nő —, és máris híre terjedt. „Meg kellene pró­bálkoznod Armstronggal . . . nagyon fiatal ember... de rendkívül ügyes . . . Pam évekig járkált mindenféle orvoshoz, ez meg azonnál rátapintott, mi a baj!“ A la­vina elindult. És dr. Armstrong ma már vitán felül beérkezett ember volt. Napjai teljesen le voltak foglalva. Alig volt szabad ideje, így aztán ezen az augusztusi délelőttön örült, hogy otthagyhatta Londont, és né­hány napot egy szigeten tölthet a devon­­shirei partok közelében. Nem mintha ki­mondottan üdülésről lenne szó. A levél, amit kapott, elég homályosan volt meg­fogalmazva, a hozzá mellékelt csekk azonban világosan beszélt. Káprázatos tiszteletűi). Ezek a Lackyék nyilván dús­kálnak a pénzben. Úgy látszik, valami kis baj van, a férjet nyugtalanítja a fele­sége állapota, és szeretne orvosi véleményt kapni róla, anélkül, hogy az asszonyt fel­izgatná. Az asszony hallani se akar orvos­ról. Az idegei . . . Nos, ha .már itt tartunk, az orvostudo­mány jórészt ráolvasás. S neki jó fellépé­se van: reményt és hitet tud kelteni a be­tegekben. Szerencse, hogy sikerült idejében össze­szednie magát az után az ügy után, tíz . .. azazhogy tizenöt évvel ezelőtt. Na­gyon kényes ügy voltl Már az idegössze­roppanás határán járt. Az ijedtség térí­tette észhez. Végképp felhagyott az ivás­­sal. Minden esetre nagyon kényes ügy volt, a teremtésit... Egy hatalmas Dalmain sportkocsi hú­zott el mellette, nyolcvan mérföldes órán­kénti sebességgel, éktelen, fülsiketítő du­dálással. Dr. Armstrong majdnem bele­hajtott az út menti sövénybe. Már megint egy őrült fiatalember, aki maximális se­bességgel száguldozik az országutakon. Dr. Armstrong ki nem állhatta a fajtáját. Most is csak hajszálon múlt, hogy meg­úszta. Fene a nyavalyás tacskójába! Tony Marston szélvészként süvöltött be Mere-be, s közben dühösen morfondíro­zott: „Borzasztó, mennyi kocsi vánszorog az országutakon! Minduntalan feltartóz­tatják aí embert. Ráadásul az országút kellős közepén hajtanaki Hiába, Angliá­ban nincs jövője az autózásnak, nem úgy, mint Franciaországban. Ott igazán rá­kapcsolhat az ember ..." Megálljon egy pohár italra vagy hajt­son tovább? Vap ideje bőven! Már csak alig többet kell megtennie száz mérföld­nél. Egy pohár gin meg egy üveg gyöm­bérsör igazán nem fog ártani. Pokoli a hőség! Biztosan egészen kellemesen fog szóra­kozni azon a szigeten — ha tovább is ilyen marad az idő. Csak azt szerette vol­na tudni, kik azok a Lackyék. Valószínű­leg gazdagok, felveti őket a pénz. Badger nagyszerűen ki tudja szimatolni az ilyen alakokat. Persze kénytelen is szegény fiú, mikor neki magának egy büdös vasa sincs.. . No de sebaj, biztos lesz azért egypár lány a szigeten . . . Kijött a fogadóból, kinyújtóztatta tag­jait, ásított egyet, fölnézett a kék égre, aztán beült a Dalmainbe. Néhány fiatal nő megbámulta: hat láb magas volt, termete arányos, haja hullá­mos, arca napbarnított, szeme feltűnően kék. Benyomta a kuplungot, a motor fel­bőgött. Végigrobogott a szűk utcán. Az öregek meg az utcakölykök rémülten me­nekültek az útjából. Az utóbbiak áhítattal néztek a kocsi után. Anthony Marston folytatta diadalútját. Mr. Blore Plymouthból jött a személy­­vonaton. A vonat minden állomáson megállt. A fülkében rajta kivül csak egyetlen utas ült, egy öreg, vizenyős te-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom