Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1972-03-18 / 12. szám
orvosának, aki előzőleg lelkiismeretesen eleget tett kötelességének anélkül, hogy a jutalomra számított volna. Ezzel mi Is egyetértünk, viszont elítéljük azokat az egyéneket, akiket az orvosi hivatás gyakorlásában a számítás, anyagi érdek vezérel és pozíciójuk magaslatáról, erősen kifogásolható módon bánnak a rájuk szoruló betegekkel, vagy az olyan orvost, (mint azt a Nővé Zámky-i (Érsekújvár) járás két helységéből érkezett levelekben olvashattuk), aki ahelyett, hogy bekapcsolódna az egyik legkárosabb szenvedély, az alkoholizmus elleni harcba, maga is rabjává válik az italnak. Azt mondhatja valaki, hogy az orvos is ember. Ez igaz. De igényeinket emberi jótulajdonságai iránt és bírálatunkat negatív tulajdonságaival szemben megsokszorozza az a tény, hogy emberi életeket tart a kezében, nem holt anyaggal „dolgozik“, és ha részeg állapotban helytelen diagnózist állapít meg, vagy nem megfelelő gyógyszert ír fel, a beteg életét teszi kockára. Szlovákia minden részéből érkeztek pozitív és negatív hangnemben írt hozzászólások szerkesztőségünkbe. De mivel ankétünk a átúrovói (Párkány) lakosok körében és a Nővé Zámky-i járásban meglehetősen élénk vitát váltott ki, szükségesnek tartottuk megkérdezni a járás politikai és egészségügyi vezető dolgozóit, mi a véleményük a felvetett problémáról. A Nővé Zámky-i járási pártbizottság nemzetgazdasági szakosztályának titkára, Bartoviő Anton mérnök elvtárs, így nyilatkozott: — Nagyon jó. hogy szerkesztőségük hozzányúlt ehhez a fájó problémához. Mi a magunk részéről figyelem-3 TOLLAL le о u Л V) 'V >o > о b л a £ e h mel kísértük a járásunk területéről elhangzott bíráló észrevételeket, foglalkoztunk velük, tudjuk, mennyiben helytállóak, ismerjük azokat a gondokat is, amelyekkel egészségügyünk további fejlesztésében küzdünk. Felhívjuk rá a felsőbb szervek figyelmét is. Járásunkban pedig figyelemmel kísérjük a problémák felszámolását. Véleményem, hogy minden területen — nemcsak az egészségügyben — mindannyiunknak, tehát az önök lapjának is — küzdeni kell az ilyen visszaélések ellen. Marák Györgynek, a járási pártbizottság politikai dolgozójának véleménye: — Tudomásunk van arról, hogy előfordulnak ilyen jellegű kihágások járásunkban, de bebizonyítani nem tudjuk, amíg valaki nem vállalja a bűnrészességet. Mert szocialista törvényeink értelmében a lefizetéseknél nemcsak az a bűnös, aki elfogadja, hanem az is, aki ad. Dr. Július Muránsky, a Nővé Zámky-i Járási Egészségügyi Intézet vezetője kérdésünkre a következőket válaszolta: — Az egészségügyben is, úgy mint életünk és népgazdaságunk más szakaszán — előfordulhatnak hiányosságok, értem alatta ez esetben az egészségügyi dolgozók helytelen viszonyulását a beteghez. Ezeknek a hiányosságoknak a gyökerét az egészségügy növekvő igényeinket ki nem elégítő ellátottságában kell keresni. Egyrészt kevés az egészségügyi dolgozó, másrészt az egészségügyi intézmények hálózata, felszerelése is sok kívánnivalót hagy maga után. A kifogásolt magatartás az egészségügyi dolgozók túlterheléséből ered. Ami az orvosok lefizetését illeti, ez viszont a betegek maradi, téves felfogásával magyarázható. Sokan azt hiszik, hogyha felgyógyulásuk után az orvosnak, vagy az ápolónőnek nem adnának valamit, egy üveg bort vagy más ajándékot, akkor az illető egészségügyi dolgozó a következő alkalommal nem kezelné őket rendesen. Ez ellen a csökevény ellen társadalmunk minden területén a leghatározottabban küzdeni kell. Társadalmunkban arra kell nevelni az embereket, hogy mindenki becsületesen tegyen eleget kötelességének, senki se keressen összeköttetéseket, mellékutakat, ne adjon borravalót. Mivel a felvetett probléma egész társadalmunkat érinti, a közéleti funkcionáriusoknak és az egészségügy vezetőinek kell hatásos eszközt keresni a meglé vő hiányosságok kiküszöbölésére. És végül hadd idézzük dr, Jozef Kaöinec, a Nővé Zámky-i egészségügyi intézet pártszervezete elnökének szavait: „Szeretném megértetni az emberekkel, hogy hazánkban az egészségügyi szolgáltatás teljesen ingyenes, nincs szüksége arra senkinek, semmilyen helyzetben, hogy a gyógykezelést honorálja. Mi a járásunkban mindent elkövetünk, hogy egészségügyi dolgozóink szocialista egészségügyünk írott és Íratlan törvényei szerint irányítsák tevékenységünket és minden lakost megfelelő egészségügyi ellátásban részesítsenek.“ Végső következtetést a nyilatkozatokból levonni az illetékesek dolga. De annak az olvasónknak. aki elsők között írta levelét és azt kérdezte: — Érdemes-e ilyen problémákhoz nyúlni? — azt válaszoljuk: igen, érdemes. Mert ha a vezetők mindenütt úgy viszonyulnak a problémákhoz, mint a Nővé Zámky-i járás vezető egészségügyi dolgozói — ők ugyanis összehívták Stúrovón az orvosokat, hogy a hiányosságokra fényt derítsenek, a hibákat orvosolják — akkor az eredmény nem maradhat el. Az orvosi pálya kétségkívül a legszebb és egyben a legfelelősségteljesebb hivatás. Beszennyezése ellen elsősorban a becsületes egészségügyi dolgozóknak kell küzdeniük. Mert, amint azt Kalán Irén, egészségügyi nővér a Kráfovsky Chlmec-i (Királyhelmec) kórház dolgozója írja levelében: — A betegápolást csak hivatásból, mély emberi érzéssel és nagy szeretettel lehet végezni. Ezt tudni kell mindenkinek, de elsősorban azoknak, akik ezt a hivatást vállalják. JANDANE H. MAGDA és LÖR1NCZ KATÓ A vitát berekesztjük, de lapunk hasábjain továbbra is foglalkozunk mindazzal a fogyatékossággal, hibával, viszszaéléssel és felelőtlenséggel, ami boszszúságot, kárt okoz és fékezi társadalmunk fejlődését. (Szerkesztőség) és MIKROFONNAL
