Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1972-03-11 / 11. szám

E о SE ы VJ s QQ CQ S 3 О Ul TELJES EMBERKÉNT AKAR DOLGOZNI Nem tudom, ki milyennek kép­zel el egy járási képviselőt. Azt azonban majdnem biztosra ve­szem, hogy általában nem olyan­nak, mint amilyen a őaloveci (Megyercs) Puha Emma. Ennek egyszerűen az az oka, hogy nem­rég még kevés nőt és fiatalt ta­lálhattunk a képviselők között. A rendkívül csinos Puha Emma pedig a komárnói (Komárom) járás legfiatalabb képviselőnője. Tekintete nyílt, mosolya szinte kislányos. Csak amikor belemerül a problémák és a feladatok soro­lásába, tudatosítom igazán, hogy a választók bizalmát élvező kép­viselőnő szavait hallgatom. Még­hozzá nagyon figyelmesen, mert lenyűgözően beszél. Minden mon­data szabatos és világos. Elképze­léseiről meggyőződéssel és meg­győzően beszél. Derűlátása impo­náló, de egy percre sem szakad el a valóságtól. — Azt hiszem, lesz mit csinál­nom az öt év alatt — mondja komolyan, de bizakodón. — Éppen ezért mondtam le SZISZ-elnöki tisztségemről a falunkban. A kép­viselői munka teljes embert köve­tel. Jobb kevesebb megbízatást vállalni, de azt teljes alaposság­gal végezni, mint többféle munkát felületesen elintézni. Ezt minden­kinek tudatosítania kellene. Ter­mészetesen azt is, hogy a munka­helyen is teljes mértékben helyt kell állni. Puha Emma munkahelye a Ja­­roä utcai magyar tanítási nyelvű kilencéves iskola, ahol pionírveze­tőként dolgozik. Nagyon szereti a munkáját. Amikor az iránt érdeklődöm, hogyan lett képviselőnő, megtud­tam, hogy nagyon sokat dolgozott az ifjúsági szervezet élén. Ha a fiatalok érdekeiről volt szó, soha­sem hátrált meg. A falu SZISZ szervezete eredményesen műkö­dött, pedig művelődési házuk sincs. — Sikerült elérnünk, hogy az új ötéves tervben szerepeljen a művelődési ház felépítése, — je­lenti ki elégedetten, de arról sem feledkezik meg, hogy korábban is tervbe vették, mégsem készült el. A község kulturális életének fellendítése érdekében elenged­hetetlenül fontosnak tartja a mű­velődési ház felépítését. — Ha lesz művelődési házunk, akkor majd rendezhetünk irodal­mi esteket és más, érdekes akció­kat. Sajnos egyelőre még a sport­évzáró közgyűlést is a kocsmában kellett megtartanunk. Italbolt há­rom is van a faluban. Persze nemcsak a művelődési ház felépítését tartja fontosnak; azért is mindent el akar követni, hogy áruház legyen a községben. Hogy ne kelljen pl. egy cipő­fűzőért a 6 km-re levő Kamenié­­ná na Ostrove-ba (Keszegfalva) vagy a 17 km-re eső Komárnóba menniük. A Z-akció keretében fürdő épül a faluban. Ez — ha minden jó megy — még ez idén el is készül. A lakosság szívesen részt vesz a községfejlesztésben. — Milyen tapasztalatokat szer­zett a választások óta eltelt idő­szakban? — kérdezem. — Az első két hónap az új kép­viselők számára ismerkedés a funkcióval — mondja szerényen. — Részt vettem az SZSZK Bel­ügyminisztériuma által a fiatal képviselők számára Bratislavában rendezett egyhetes tanfolyamon. Több érdekes és hasznos előadást hallottunk — egyebek közt a nemzeti bizottságok történetéről, a SZISZ-ről, a fiatal képviselők feladatáról. Szerintem azért kevés volt az egy hét a tudnivalók elsajátítására. Eddigi tapasztalataival kapcso­latban említi meg azt is, hogy bíznak benne az emberek. Erről már többször meggyőződött. Pe­dig akadtak, akik idegenkedtek a fiataloktól, ö azonban úgy látja, hogy a fiatalok lelkesedést és va­lami új vonást visznek a képvise­lők munkájába. Csak hasznos le­het, ha ez az idősebbek tapaszta­lataival párosul. — Milyennek tartja a fiatalokat általában? Előbb gondolkodik, csak aztán válaszol: — Sajnos elég sokan akadnak köztük, akik túlságosan kényel­mesek, s várják, hogy mindent készen kapjanak meg. Sokan kö­zömbösek is a körülöttük zajló események, a közösség ügyei iránt. De ilyen közömbös embe­rek egész biztosan régen is vol­tak. Mint ahogy önzőket sem csu­pán a fiatalok közt találhatunk. Minél tovább beszélgetünk, an­nál jobban megértem, miért élve­zi a választók bizalmát a komár­nói járás legfiatalabb képviselője. Minél tovább hallgatom, annál inkább eluralkodik rajtam az a meggyőződés, hogy valóra válnak választói és saját elképzelései. FÜLÖP IMRE / £ / & v / £ / ■m—CQRCSER : !•; о / ; i; Nem sok olyan gyár van Szlovákiában, amely hasonlóan gazdag történelmi múlttal rendelke­zik, mint a Nővé Zámky-i (Érsekújvár) Elektro­­svit. Nem idézhetjük fel részletesen a gyár ala­kulásának, fejlődésének történetét. Ahhoz azon­ban, hogy az elmúlt hetven év alatt megtett út, amelyen az üzem a bőrcserzéstől eljutott a mo­dem hűtőszekrényekig, érthetővé és áttekinthe­tővé váljon, néhány rövid időrendbeli adattal mégis érzékeltetni kell a történteket. Hetven évvel ezelőtt, 1902-ben kilencvenöt munkással folyt a nyers lóbőr feldolgozása az akkor még manufakturális üzemben, amely mindössze két hosszúkás épületből és egy kazán­házból állt a Nyitra folyó mocsaras bal partján. Bánhegyi, az első tulajdonos, később áttért a ci­pőfelsőrészek szabására, majd cipőkészítéssel is foglalkozott, és nem is sikertelenül. A gyár 1909-ben egy részvénytársaság kezére került. Ekkor már 300 munkást foglalkoztat, akik 1918-ban szakszervezeti csoportot alakítanak, amely kezdettől fogva eredményesen támogatja a munkásság bérének és életszínvonalának eme­lésére irányuló követelményeket. Az üzem első évtizedeinek történetét végigkísérik a dolgozók / JT £ / £ / XT elégedetlenségéből fakadó sztrájkok és azok vé­res, kegyetlen elfojtása. 1931-ben kezdődik a gyár Bafa-korszaka. A cipőkirály feloszlatja a ■ zakszervezetet és elbocsájtja a gyár öt kommu­nista munkását, de sportkört és fúvószenekart alakít, jelentős összegekkel támogatja a dolgozók kulturális és társadalmi akcióit, egyszóval min­dent megtesz, hogy figyelmüket elvonja a politi­káról. Az ő érdeme az is, hogy az 1935-ös évi San Francisco-i világkiállításon az újvári fénye­zett bőr aranyérmet nyer. A második világháború rommá és szeméttelep­pé változtatja a gyárat, de hamarosan újra fel­épül, és 1944-ben már 5000 pár cipőt gyárt na­ponta. Az államosítás után „Augusztus 29. üzem“ lesz p. neve, majd 1950-ben a brnói, világítótes­teket gyártó Elektrosvit nemzeti vállalathoz csa­tolják. 1953-ban a vállalat kiváló szakemberét, Jozef MesároS elvtársat bízzák meg az üzem ve­zetésével. Az ő, kis híján két évtizednyi mun­kásságának eredményeiről nemcsak a számtalan ki tüntetés és érdemrend tanúskodik, amelyeket az országos szocialista munkaversenyben elért sikereiért kapott az irányítása alatt álló üzem, hanem mindaz, amit áz üzemlátogatáskor láttam és megcsodáltam. Fenyők és rőzsabokrok ízléses, rendezett kis park fogadja a gyár felé közeledőt, az udvaron, az épületek között és min­den kis szabad területet gyepszőnyegek, fák és 2 ■í X fi « a •Ф-X »­C ‘0 U_

Next

/
Oldalképek
Tartalom