Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1971-10-01 / 40. szám

A Munkaérdemrendes Janáéek-kvartett 194Я óta szerez dicsőséget a csehszlovák zeneművé­szetnek a világ minden táján. Magdalena Rezler 25 esztendős lengyel he­gedűművésznő 7 éves kora óta hegedül. Ha-^ zai sikerei után felfi­gyeltek rá a lipcsei nemzetközi Bach hang­versenyeken is. Ilinca Dumitrescu ro­mán zongoraművésznő mindössze 19 éves, de már a román zenemű­vészet nagy ígérete. 1969-ben elnyerte a ro­mán művészképző is­kolák közti verseny I. díját, és azóta nagy zenekarokkal gyakori vendége a román rá­diónak és televíziónak. Szenthelyi Miklós ifjú ma­gyar hegedűművész 12 éves kora óta koncertezik. 1970- ben Judit nevű lány testvére zongorakíséretével a Leo Weiner nemzetközi verseny díjnyertese lett. Az Inter­­pódium műsorán többek közt Bach-, Prokofjev- és Bartók-számokkal szerepel. keres ifjúsági regénye után a Kulipintyó című ifjúsági kiadványnak. A Pál utcai fiúk romantikája új formá­ban, új lélektani igényekkel és reagálásokkal, de mindig a becsületes helytállás pozitívumának győzelmével to­vább él az ifjúsági irodalomban és a fiatalok szivében. A Kulipintyó és a melléje társuló két kisregény: a Por­­tyázó tigrisek és a Csalánba nem üt a mennykő ezt az igényt elégíti ki. A sportkedvelő fiatalok kedves olvasmánya lesz Tari János: Pettyes labda a világkupában című regénye. A könyv erénye, hogy a sportrajongás felszínesnek ható megnyilatkozását nagy élő problémákkal: a testi és szel­lemi önfegyelem, a kitartás, az erkölcsi erőpróba igényé­vel egybefonva szól az olvasóhoz. Ernst Joseph Görlich osztrák ifjúsági író könyvét Fazekas László fordította magyarra „A fehér rabszolga" címen. Az osztrák író Amerika történelmének abba a korszakába viszi vissza az olvasót, amikor Észak- és Dél- Amerika között a döntő különbséget az a társadalmi tény jelentette, hogy délen a néger rabszolgák adás­vétel tárgyai lehettek és voltak. Fehér bőre ellenére apja halála után vagyon- és jogfosztottan hasonló, de végre is jóra forduló sorsra jut Susanne, egy louisianai fiatal lány. Megrázó élményeiről és ezzel párhuzamosan a sze­rencsétlen fekete bőrű rabszolgák szenvedéseiről szól a regény, amelyet Fekete Mária korhű illusztrációi egészí­tenek ki. Évadnyitás « MA TESz-ban ISMÉT KITÁRULTAK A SZÍNHAZAK KAPUI, HOGY A SZÍNMŰVÉSZET EREJÉVEL SZÓRAKOZTASSÁK, NEVELJÉK, MŰVELJÉK A PUBLIKUMOT. EZ ALKALOMBÓL MEG­KÉRTÜK DR. KRIVOSlK ISTVÁNT, AKI ÚJRA ÁTVETTE A MAGYAR TERÜLETI SZÍN­HÁZ IGAZGATÁSÁT, HOGY NYILATKOZZÉK A MATESZ-SZAL KAPCSOLATOS TERVEI­RŐL, KONCEPCIÓJÁRÓL, VALAMINT ARRÓL, HOGY MI A SZÍNHÁZRÓL, MINT OLYAN­RÓL VALLOTT NÉZETE. — Az 1968—1969-es évekre jellemző torzu­lások, visszásságok, az anarchiához vezető társadalmi, politikai és kultúrpolitikai meg­mozdulások, elképzelések ideológiai és politi­kai hatásától és gyakorlatától sok vonatko­zásban nem volt mentes színházunk működése és munkája sem. Ezért, amikor vitattuk az el­múlt esztendők tanulságait, behatóan mérle­geltük színházi munkánk „hogyan tovább“-ját is. Nemcsak az én, hanem közösségünk MATESZ-koncepciójában tudatosan és szük­ségszerűen megfogalmaztuk és gyakorolni kí­vánjuk művészi munkánkban szocialista tár­sadalmi küldetésünket, pártunk és államunk kultúrpolitikáját és a csehszlovákiai szocialista magyar nemzetiségi kultúrában betöltött sze­repünket. Műsorra tűzött darabjaink monda­nivalóját emberileg és művészileg úgy akar­juk megformálni, hogy egyértelműen láttassuk a világról, az életről alkotott véleményünket. De nem akármilyen világról és életről. A mi szocialista világunkról, életünkről, szocialista jövőnkért és életünk alakulásáért. Színházunk anyagi, szervezési, szerkezeti és pénzügyi problémáink fokozatos megoldása kapcsán a művészi munka pozitívabb töltésű és alkotóbb légkörét szeretnénk megteremteni. Ez röviden koncepciónk lényege. Egyéni nézetem a Szín­házról, mint olyanról, egyezik fent elmondott nézetünkkel, azzal, hogy az legyen jó színház. S ha lehet, valamivel még jobb. Áttérve a konkrétumokra, szeretnénk olva­sóinkat tájékoztatni a MATESZ idei drama­turgiai tervéről. Milyen darabokat láthat a színházkedvelő közönség az idei évadban? Milyen szempontokat vettek figyelembe a mű­sorterv összeállításakor? Darvas József „Kormos ég“ c. színművét 1971. október 15-én mutatjuk be. Ez lesz éva­dunk nyitó darabja. Ezt követi Carlo Goldoni „Mirandolína“ november 4-iki bemutatója. Az 1971/72-es évad folyamán a következő da­rabokat visszük színre: Victor Rozov „Érett­ségi találkozó“, A. N. Osztrovszkij „Vihar“, Felkai Ferenc „Madách“, Vörösmarty Mihály „Csongor és Tünde“, Ján Holl^ „Furfangos diák“ és Sarkadi Imre „Elveszett paradi­csom“-át. A műsorra tűzött darabok többsé­gének művészi mondanivalóját egy mondat­ban úgy fogalmaznám meg, hogy választ ke­resünk arra, mivel mérhető az ember értéke, mi ad tartalmat életének és munkájának. Űj szerződéseket kötöttek-e színészekkel, rendezővel? Van-e utánpótlás a magyar szí- Részképzésben? Befolyásolja-e a káderkérdés a darabválasztást? Színházunkból, színészegyütteseinkből az el­múlt évad végén eltávozott Sunyovszky Szil­via, aki Magyarországra ment férjhez és az egyik pesti színházhoz szerződött. Boráros Imre a táncdaléneklésben keres érvényesülést, és Bittó Eszter más művészi munkára kapott megbízatást. Helyettük Tóth Erzsébetet, Lász­ló Gézát és Kusicky Gyulát szerződtettük, mint fiatal kezdő színészeket. Így színészeink jelenlegi létszáma 37. Egy fiú és egy lány a budapesti Színiakadémián a színészképző sza­kon és egy fiú Prágában, a rendezői szakon folytatja tanulmányait. Konrád József és Веке Sándor rendezőink mellett a most következő évadban egy-egy darab rendezésére szerződ­tettük Szilágyi Bertalant, a Kisfaludy Színház rendezőjét Győrből és Zsámboki Gábort a Csiky Gergely Színház rendezőjét Kaposvár­ról. Szeretnénk, ha a jövőben több tehetséges fiatal (főleg fiúk) jelentkeznének akár a bra­­tislavai vagy a budapesti Színművészeti Fő­iskolára. Befolyásolja-e a káderkérdés a darabválasz­tást? Igen! Jelenlegi helyzetünkben elég érzé­kenyen, nem beszélve azokról a gondokról, hogy a műsorra tűzött darabokat megfelelő művészi szinten, hivatásos színházhoz méltóan inszcenáljuk. A MATESZ hogyan működik együtt a Thália Színházzal? Valójában nem létezik két önálló színház! Koáicei (Kassa) székhellyel a MATESZ kelet­re kihelyezett részlege mint a Magyar Terü­leti Színház Thália Színpada működik. Gya­korlatilag ez annyit jelent, hogy egy színház két együttese realizálja azokat a kultúrpoli­tikai feladatokat, amelyeket a MATESZ egy­séges és egy dramaturgiai koncepciójában és műsorpolitikájával realizálni kíván. Termé­szetesen egy színház vezetése, gazdálkodása, káderpolitikája stb. keretében. Persze a kér­désre adott válaszom nagyon szűkszavú és további magyarázatot igényel. A közeljövőben erre is sor kerül. Elöljáróban csak annyit, hogy a napokban juttattuk el az arra illetékes párt és állami szervekhez javaslatunkat, hogy a szükséges előfeltételek megteremtése után önállósítsuk a MATESZ Thália Színpadát. A tájolást az eddigi módon folytatják, vagy új elképzelés született a falujárást, vendég­fellépést illetően? Ebben a kérdésben lényeges változás nem várható. Hacsak az nem, hogy gyakoribbá sze­retnénk tenni a MATESZ keleti és a Thália Színpad Szlovákia nyugati részében e két együttesünk előadásait. Továbbá felmérést ké­szítünk azokról a helységekről, ahol új kultúr­­házak épültek és eddig nem játszottunk, majd néhány helyen, ahol jó színpadi előfeltételek vannak, olyan központot akarunk kiépíteni, ahová a közeli, környező falvak közönségét autóbusszal szállítanánk. Nem mellékes kérdésként, számíthat-e a MATESZ arra, hogy belátható időn belül meg­felelő épületben nyer elhelyezést? Űjból javaslatot tettünk a MATESZ vég­leges és megfelelő elhelyezésével kapcsolatban. Ha ez sikerül, akkor jövőre, a MATESZ mű­ködésének 20-ik évfordulóját tetővel a fejünk felett ünnepeljük. Ha nem, akkor ezt a kér­dést egy évtizeddel később ismét fel lehet tenni. Van még valami közölnivalója Krivosík elv­társnak a színházlátogató közönség számára? Nagyon hálás és őszinte közönségünk van. ök jelentik színházunk, művészambícionálá­­sunk éltető erejét. A színész kenyere a taps. Kívánjuk, hogy a jövőben még nagyobb taps és még több tapsoló néző fogadja színházunk előadásait. A kérdéseket feltette: BERTHANÉ S. ILONA

Next

/
Oldalképek
Tartalom