Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1971-10-01 / 40. szám
A Munkaérdemrendes Janáéek-kvartett 194Я óta szerez dicsőséget a csehszlovák zeneművészetnek a világ minden táján. Magdalena Rezler 25 esztendős lengyel hegedűművésznő 7 éves kora óta hegedül. Ha-^ zai sikerei után felfigyeltek rá a lipcsei nemzetközi Bach hangversenyeken is. Ilinca Dumitrescu román zongoraművésznő mindössze 19 éves, de már a román zeneművészet nagy ígérete. 1969-ben elnyerte a román művészképző iskolák közti verseny I. díját, és azóta nagy zenekarokkal gyakori vendége a román rádiónak és televíziónak. Szenthelyi Miklós ifjú magyar hegedűművész 12 éves kora óta koncertezik. 1970- ben Judit nevű lány testvére zongorakíséretével a Leo Weiner nemzetközi verseny díjnyertese lett. Az Interpódium műsorán többek közt Bach-, Prokofjev- és Bartók-számokkal szerepel. keres ifjúsági regénye után a Kulipintyó című ifjúsági kiadványnak. A Pál utcai fiúk romantikája új formában, új lélektani igényekkel és reagálásokkal, de mindig a becsületes helytállás pozitívumának győzelmével tovább él az ifjúsági irodalomban és a fiatalok szivében. A Kulipintyó és a melléje társuló két kisregény: a Portyázó tigrisek és a Csalánba nem üt a mennykő ezt az igényt elégíti ki. A sportkedvelő fiatalok kedves olvasmánya lesz Tari János: Pettyes labda a világkupában című regénye. A könyv erénye, hogy a sportrajongás felszínesnek ható megnyilatkozását nagy élő problémákkal: a testi és szellemi önfegyelem, a kitartás, az erkölcsi erőpróba igényével egybefonva szól az olvasóhoz. Ernst Joseph Görlich osztrák ifjúsági író könyvét Fazekas László fordította magyarra „A fehér rabszolga" címen. Az osztrák író Amerika történelmének abba a korszakába viszi vissza az olvasót, amikor Észak- és Dél- Amerika között a döntő különbséget az a társadalmi tény jelentette, hogy délen a néger rabszolgák adásvétel tárgyai lehettek és voltak. Fehér bőre ellenére apja halála után vagyon- és jogfosztottan hasonló, de végre is jóra forduló sorsra jut Susanne, egy louisianai fiatal lány. Megrázó élményeiről és ezzel párhuzamosan a szerencsétlen fekete bőrű rabszolgák szenvedéseiről szól a regény, amelyet Fekete Mária korhű illusztrációi egészítenek ki. Évadnyitás « MA TESz-ban ISMÉT KITÁRULTAK A SZÍNHAZAK KAPUI, HOGY A SZÍNMŰVÉSZET EREJÉVEL SZÓRAKOZTASSÁK, NEVELJÉK, MŰVELJÉK A PUBLIKUMOT. EZ ALKALOMBÓL MEGKÉRTÜK DR. KRIVOSlK ISTVÁNT, AKI ÚJRA ÁTVETTE A MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ IGAZGATÁSÁT, HOGY NYILATKOZZÉK A MATESZ-SZAL KAPCSOLATOS TERVEIRŐL, KONCEPCIÓJÁRÓL, VALAMINT ARRÓL, HOGY MI A SZÍNHÁZRÓL, MINT OLYANRÓL VALLOTT NÉZETE. — Az 1968—1969-es évekre jellemző torzulások, visszásságok, az anarchiához vezető társadalmi, politikai és kultúrpolitikai megmozdulások, elképzelések ideológiai és politikai hatásától és gyakorlatától sok vonatkozásban nem volt mentes színházunk működése és munkája sem. Ezért, amikor vitattuk az elmúlt esztendők tanulságait, behatóan mérlegeltük színházi munkánk „hogyan tovább“-ját is. Nemcsak az én, hanem közösségünk MATESZ-koncepciójában tudatosan és szükségszerűen megfogalmaztuk és gyakorolni kívánjuk művészi munkánkban szocialista társadalmi küldetésünket, pártunk és államunk kultúrpolitikáját és a csehszlovákiai szocialista magyar nemzetiségi kultúrában betöltött szerepünket. Műsorra tűzött darabjaink mondanivalóját emberileg és művészileg úgy akarjuk megformálni, hogy egyértelműen láttassuk a világról, az életről alkotott véleményünket. De nem akármilyen világról és életről. A mi szocialista világunkról, életünkről, szocialista jövőnkért és életünk alakulásáért. Színházunk anyagi, szervezési, szerkezeti és pénzügyi problémáink fokozatos megoldása kapcsán a művészi munka pozitívabb töltésű és alkotóbb légkörét szeretnénk megteremteni. Ez röviden koncepciónk lényege. Egyéni nézetem a Színházról, mint olyanról, egyezik fent elmondott nézetünkkel, azzal, hogy az legyen jó színház. S ha lehet, valamivel még jobb. Áttérve a konkrétumokra, szeretnénk olvasóinkat tájékoztatni a MATESZ idei dramaturgiai tervéről. Milyen darabokat láthat a színházkedvelő közönség az idei évadban? Milyen szempontokat vettek figyelembe a műsorterv összeállításakor? Darvas József „Kormos ég“ c. színművét 1971. október 15-én mutatjuk be. Ez lesz évadunk nyitó darabja. Ezt követi Carlo Goldoni „Mirandolína“ november 4-iki bemutatója. Az 1971/72-es évad folyamán a következő darabokat visszük színre: Victor Rozov „Érettségi találkozó“, A. N. Osztrovszkij „Vihar“, Felkai Ferenc „Madách“, Vörösmarty Mihály „Csongor és Tünde“, Ján Holl^ „Furfangos diák“ és Sarkadi Imre „Elveszett paradicsom“-át. A műsorra tűzött darabok többségének művészi mondanivalóját egy mondatban úgy fogalmaznám meg, hogy választ keresünk arra, mivel mérhető az ember értéke, mi ad tartalmat életének és munkájának. Űj szerződéseket kötöttek-e színészekkel, rendezővel? Van-e utánpótlás a magyar szí- Részképzésben? Befolyásolja-e a káderkérdés a darabválasztást? Színházunkból, színészegyütteseinkből az elmúlt évad végén eltávozott Sunyovszky Szilvia, aki Magyarországra ment férjhez és az egyik pesti színházhoz szerződött. Boráros Imre a táncdaléneklésben keres érvényesülést, és Bittó Eszter más művészi munkára kapott megbízatást. Helyettük Tóth Erzsébetet, László Gézát és Kusicky Gyulát szerződtettük, mint fiatal kezdő színészeket. Így színészeink jelenlegi létszáma 37. Egy fiú és egy lány a budapesti Színiakadémián a színészképző szakon és egy fiú Prágában, a rendezői szakon folytatja tanulmányait. Konrád József és Веке Sándor rendezőink mellett a most következő évadban egy-egy darab rendezésére szerződtettük Szilágyi Bertalant, a Kisfaludy Színház rendezőjét Győrből és Zsámboki Gábort a Csiky Gergely Színház rendezőjét Kaposvárról. Szeretnénk, ha a jövőben több tehetséges fiatal (főleg fiúk) jelentkeznének akár a bratislavai vagy a budapesti Színművészeti Főiskolára. Befolyásolja-e a káderkérdés a darabválasztást? Igen! Jelenlegi helyzetünkben elég érzékenyen, nem beszélve azokról a gondokról, hogy a műsorra tűzött darabokat megfelelő művészi szinten, hivatásos színházhoz méltóan inszcenáljuk. A MATESZ hogyan működik együtt a Thália Színházzal? Valójában nem létezik két önálló színház! Koáicei (Kassa) székhellyel a MATESZ keletre kihelyezett részlege mint a Magyar Területi Színház Thália Színpada működik. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy egy színház két együttese realizálja azokat a kultúrpolitikai feladatokat, amelyeket a MATESZ egységes és egy dramaturgiai koncepciójában és műsorpolitikájával realizálni kíván. Természetesen egy színház vezetése, gazdálkodása, káderpolitikája stb. keretében. Persze a kérdésre adott válaszom nagyon szűkszavú és további magyarázatot igényel. A közeljövőben erre is sor kerül. Elöljáróban csak annyit, hogy a napokban juttattuk el az arra illetékes párt és állami szervekhez javaslatunkat, hogy a szükséges előfeltételek megteremtése után önállósítsuk a MATESZ Thália Színpadát. A tájolást az eddigi módon folytatják, vagy új elképzelés született a falujárást, vendégfellépést illetően? Ebben a kérdésben lényeges változás nem várható. Hacsak az nem, hogy gyakoribbá szeretnénk tenni a MATESZ keleti és a Thália Színpad Szlovákia nyugati részében e két együttesünk előadásait. Továbbá felmérést készítünk azokról a helységekről, ahol új kultúrházak épültek és eddig nem játszottunk, majd néhány helyen, ahol jó színpadi előfeltételek vannak, olyan központot akarunk kiépíteni, ahová a közeli, környező falvak közönségét autóbusszal szállítanánk. Nem mellékes kérdésként, számíthat-e a MATESZ arra, hogy belátható időn belül megfelelő épületben nyer elhelyezést? Űjból javaslatot tettünk a MATESZ végleges és megfelelő elhelyezésével kapcsolatban. Ha ez sikerül, akkor jövőre, a MATESZ működésének 20-ik évfordulóját tetővel a fejünk felett ünnepeljük. Ha nem, akkor ezt a kérdést egy évtizeddel később ismét fel lehet tenni. Van még valami közölnivalója Krivosík elvtársnak a színházlátogató közönség számára? Nagyon hálás és őszinte közönségünk van. ök jelentik színházunk, művészambícionálásunk éltető erejét. A színész kenyere a taps. Kívánjuk, hogy a jövőben még nagyobb taps és még több tapsoló néző fogadja színházunk előadásait. A kérdéseket feltette: BERTHANÉ S. ILONA
