Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1971-05-07 / 19. szám

A TAVASZ és a serdülők Az ember és a természet elválaszthatatlan egy­séget alkot még akkor is, ha betonfalak választ­ják el a fáktól és aszfalt fullasztja meg a virágzó réteket. Az ós ösztönök és ós szükségletek ott lappanganak a ma emberében is, és jelzik a ter­mészet örök ritmusát az élettől a halálig. Csak életütemünk harsogja túl az idő, valamikor a múltban oly jól ismert jelző hangjait. Túl korán lettünk felnőttek, és komplikált agykérgünk, amely elszakított a többi élőlénytől, ezeket az ősi ösztönöket kegyetlenül uralni próbálja. Bár el­fojtva vagy műutakon, kipusztíthatatlanul kerin­genek bennünk és ők alkotják a boldogság boldogtalanság mérlegét. A gyermek, akit elszakítottunk a természettől, és négy fal közé szorítottunk, hogy ott tanulja meg a felnőttek átvett és szerzett tapasztalatait és tudását, sokkal jobban magáénak érzi a pad­ján visszaverődő napfényt, mint magát a padot. A veleszületett ősember finom megérzése ez a tudat, hogy az ember hozzátartozik a természet jelenségeihez, és hogy vele egységet alkot. A tavasz nyugtalanító életfakadásával betör az emberek idegrendszerébe és megbontja a fe­gyelem rendjét. Egyszerre érthetetlennek és fö­löslegesnek érzi mindazt, ami tiltja, hogy ne fusson ki a szellő irányában, és valahol ott a messzeségben a nagy Csodára várjon! A tanuló gyermek szeme elszakad a könyvtől, a füle nem hallja a parancsot és könnyei épp oly indokolat­lanok akár csak a mosolya. A felnótt, akit már sok tavasz megcsalt, bár öntudatlanul, irigyli a gyermeket, ezért türelmetlen és ideges. A tanterv nem ismer „ábrándozási órák“-at és a feleltetésnél a tavasz nem enyhítő körülmény. Valóban nem az? Akár számoltunk vele, akár nem, itt van és ha már mi nem tudjuk Öt be­folyásolni, annál inkább hat Ö reánk. Hogyan is hat a tavasz a fejlődő gyermekre, a serdülő ifjúságra és milyen problémák elé állítja a szülőt és a pedagógust? Az iskola előtti kor ma a dolgozó anya gyer­mekének nem jelenti azt a gondtalan szabadsá­got, mint annak a gyermeknek, akinek az anyja nappal is őrzi az álmát, és vigyázza első lépéseit. A munkába siető anya keze könyörtelenül ki­veszi gyermekét a meleg ágyból, hogy kivezesse az utcára, a rideg házfalak közé. A tél sietteti a lépéseket, és okot ad a fáradt anyának arra, hogy a legrövidebeb úton hazamenve, minél ha­marább ágyba fektesse gyermekét. A tavasz megcáfol minden kifogást és kényszeríti az anyát, hogy szerezze meg gyermekének a tavasz min­den kincsét. A napfényt, a virágok illatát, a ter­mészet színeit a csillogó gyermekszemeknek, és a rügyező levelek tapintását. Az ember és termé­szet örök barátságát még az élet elején kell megkötni, mert később ellenségként a természet megbosszulja magát. Az Iskolás korban a gyermek tavaszi bágyadt­­ságát mély légzési gyakorlatokkal, tornával és mosakodással kell leküzdeni. A jó pedagógus tudja, hogy az órákon kell intenzívebben sűríteni az anyagot, mert tavasszal a házi feladatok sok­kal inkább terhessé válnak, és a tanulóknak több időt kell a szabadban tölteni. A golyózó, futbal­lozó fiú vagy új ruháját mutogató kislány nem egyszer elfeledkezik az időről és elkésik. A szü­lőknek, pedagógusoknak ilyenkor okosan meg­értőknek kell lenniük, hogy ne kényszerítsék szi­gorral hazugságokra a gyermeket. Tavasz, szerelem... Igenis, bármily furcsa, a mi zsenge, nagyra nőtt kamaszaink szerelme, sóhajaik, első csókjaik vegyülnek bele a tavaszi levegőbe, és mi riadtan szimatolunk, — „mi lesz ebből?“ Erre a kérdésre a választ nem a tavasz és nem a szerelem adja meg, hanem gyerme­keink viselkedése, akiken nevelésünk eredménye tükröződik vissza, hogyan kerülnek ki első sze­relmi bódulatukból. Hogy ha egy tavaszi szere­lemből csúnya statisztikai adat lett, késő ezen töprengeni. Már csak nagyon megértőn és na­gyon okosan várnunk kell, nehogy elrettentsük a tanácsra vagy vigaszra szoruló gyermekünket. Szerencsére a legtöbb esetben a serdülő magába a szerelembe szerelmes. Ez csak előkészíti a szívet az igazi érzésre, de erre még az első sze­relem kábulatában is csak vár ... A tavasz a mi felnőtt szívünket is próbára teszi. Mert a tavasz nemcsak virág és illat, ha­nem kacagás és boldog­ság is. Nem állunk-e mi magunk a tavasz útjában zord hegyként árnyékot vetve gyer­mekeinkre szigorunk­kal, bánatunkkal vagy élettagadásunkkal? Az otthon falai között van-e tavasz? „Ha a síró gyerme­ket sírni hagyod, ki­sírja a szívét!“ mondja egy régi cigány köz­mondás, és lehet hogy ezért e nép egyike a leggyermekszeretőbb­­nek. Hány szív nélküli gyermek sírta valami­kor át az éjszakát, és hány sír ma, tavaszt nem ismerve? Nincs-e közöttük a miénk is? PhDr. Sintaj Lygia BIIAIOM „A RÉSZEMET AKAROM" jeligére Édesanyja halála után négy nővérével együtt egy fél házrészt örökölt. A ház másik fele az élő idős nagymamáé. Szeretné három nővére részét megvenni, de nem tudnak a vételárban megegyezni. Azt kérdezi, mitévő legyen. Senkit sem lehet kényszeríteni arra, ho^y tu­lajdonrészét eladja. Természetesen senki sem követelhet túlhajtott árat, mert minden eladás­nál, a szerződés érvényességéhez a vételi szer­ződés regisztrálása szükséges, amit az illetékes állami jegyzőség eszközöl. Kötelessége meg­vizsgálni, hogy a vételár megfelelő-e. Ezt hiva­talos szakértői becsű alapján teszi. Az ingatla­nok értékelési szabályait az 1969. évi 47. számú hirdetmény tartalmazza. A legcélszerűbb tehát, ha az ingatlant hiva­talos bírósági szakértővel megbecsülteti, s a szakértő által megállapított vételárat kínálja fel nővéreinek. Ha családi házról van szó, amit szintén a szakértő állapít meg, illetve igazol a becsűben, akkor a házrész eladásához a társtulajdonos (jelen esetben az idős, élő nagymama) bele­egyezése is szükséges. Ha nem egyeznének meg, akkor csak bírósági per útján kérhetné a tulajdonközösség meg­szüntetését, ebben az esetben a bíróság a pol­gári törvénykönyv 142. szakasza értelmében jár el, vagy a többi társtulajdonos tulajdoni hánya­dát ítéli meg önnek, vagy az ön részét adhatja valamelyik másik társtulajdonosnak, vagy ha esetleg egyik társtulajdonos sem akarja a töb­bit kifizetni, akkor az egész házat eladhatja és a vételárat osztja el a társtulajdonos között tulajdoni illetményeik arányában. Ebben az esetben is a hivatalos szakértői becsű által megállapított értékből indul ki a bíróság. „KELLEMETLENSÉG" A kézizzadás rendszerint kézfogáskor, lelki izgalom esetén még inkább fokozódik. Túlzott verejtékelválasztást idézhet elő szervi idegbeteg­ség, lelki felindulás, belső elválasztási zavarok, vérszegénység vagy testi gyengeség is. Az alap­betegség gyógyulása megszünteti a kóros izza­­dást is. A tenyér formalinszeszes bedörzsölése gátolja a verejtékezést, tanácsosabb lenne azonban panaszával belgyógyászhoz fordulnia, aki a kivizsgálás után hatásos belső és külső kezelést alkalmazhat a kellemetlen tünet meg­szüntetésére. A formalin használata — orvosi utasítás nélkül — nagy óvatosságot igényel, mert a bőr érzékenysége esetén ekcémát okoz­hat. „RAKONCÁTLAN" Keresse fel a bratislavai Orvoskozmetikai Inté­zetet (Ústav lekárskej kozmetiky, Bratislava, Ste­­fánikova 7). Rendelés minden munkanapon reg­gel 7-től este 19 óráig. „A TANACS A LEGJOBB BARAT" Az az idő, amikor a szülők adták férjhez lá­nyukat érdekből, már régen mögöttünk van. Érthető dolog, hogy egy tizennégy éves kislány még elsősorban tanulni szeretne, nem pedig feleségül menni egy olyan, nála sokkal idősebb, csúnya, kövér fiatalemberhez, akinek még a közelségét sem tudja elviselni. Ha ellenkezésed és kétségbeesésed szüléidét nem tudja jobb be­látásra bírni, fordulj bizalommal osztályfőnököd­höz és kérd meg, hogy a szülői látogatás során szóljon érdekedben, magyarázza meg szüleid­nek, milyen kegyetlenség lányukat gyerekfejjel egy boldogtalan házasságba taszítani. Ha a „vőlegényjelölt" már a nővéred kezét is meg­kérte s az elutasította, bizonyára benne is párt­fogóra találsz. „VALAKI" Leveléből nem tűnik ki, szakorvossal beszélt-e már problémájáról. Ha nem, kérjen beutalást endokrinológiai kivizsgálásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom