Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1971-05-07 / 19. szám
A TAVASZ és a serdülők Az ember és a természet elválaszthatatlan egységet alkot még akkor is, ha betonfalak választják el a fáktól és aszfalt fullasztja meg a virágzó réteket. Az ós ösztönök és ós szükségletek ott lappanganak a ma emberében is, és jelzik a természet örök ritmusát az élettől a halálig. Csak életütemünk harsogja túl az idő, valamikor a múltban oly jól ismert jelző hangjait. Túl korán lettünk felnőttek, és komplikált agykérgünk, amely elszakított a többi élőlénytől, ezeket az ősi ösztönöket kegyetlenül uralni próbálja. Bár elfojtva vagy műutakon, kipusztíthatatlanul keringenek bennünk és ők alkotják a boldogság boldogtalanság mérlegét. A gyermek, akit elszakítottunk a természettől, és négy fal közé szorítottunk, hogy ott tanulja meg a felnőttek átvett és szerzett tapasztalatait és tudását, sokkal jobban magáénak érzi a padján visszaverődő napfényt, mint magát a padot. A veleszületett ősember finom megérzése ez a tudat, hogy az ember hozzátartozik a természet jelenségeihez, és hogy vele egységet alkot. A tavasz nyugtalanító életfakadásával betör az emberek idegrendszerébe és megbontja a fegyelem rendjét. Egyszerre érthetetlennek és fölöslegesnek érzi mindazt, ami tiltja, hogy ne fusson ki a szellő irányában, és valahol ott a messzeségben a nagy Csodára várjon! A tanuló gyermek szeme elszakad a könyvtől, a füle nem hallja a parancsot és könnyei épp oly indokolatlanok akár csak a mosolya. A felnótt, akit már sok tavasz megcsalt, bár öntudatlanul, irigyli a gyermeket, ezért türelmetlen és ideges. A tanterv nem ismer „ábrándozási órák“-at és a feleltetésnél a tavasz nem enyhítő körülmény. Valóban nem az? Akár számoltunk vele, akár nem, itt van és ha már mi nem tudjuk Öt befolyásolni, annál inkább hat Ö reánk. Hogyan is hat a tavasz a fejlődő gyermekre, a serdülő ifjúságra és milyen problémák elé állítja a szülőt és a pedagógust? Az iskola előtti kor ma a dolgozó anya gyermekének nem jelenti azt a gondtalan szabadságot, mint annak a gyermeknek, akinek az anyja nappal is őrzi az álmát, és vigyázza első lépéseit. A munkába siető anya keze könyörtelenül kiveszi gyermekét a meleg ágyból, hogy kivezesse az utcára, a rideg házfalak közé. A tél sietteti a lépéseket, és okot ad a fáradt anyának arra, hogy a legrövidebeb úton hazamenve, minél hamarább ágyba fektesse gyermekét. A tavasz megcáfol minden kifogást és kényszeríti az anyát, hogy szerezze meg gyermekének a tavasz minden kincsét. A napfényt, a virágok illatát, a természet színeit a csillogó gyermekszemeknek, és a rügyező levelek tapintását. Az ember és természet örök barátságát még az élet elején kell megkötni, mert később ellenségként a természet megbosszulja magát. Az Iskolás korban a gyermek tavaszi bágyadtságát mély légzési gyakorlatokkal, tornával és mosakodással kell leküzdeni. A jó pedagógus tudja, hogy az órákon kell intenzívebben sűríteni az anyagot, mert tavasszal a házi feladatok sokkal inkább terhessé válnak, és a tanulóknak több időt kell a szabadban tölteni. A golyózó, futballozó fiú vagy új ruháját mutogató kislány nem egyszer elfeledkezik az időről és elkésik. A szülőknek, pedagógusoknak ilyenkor okosan megértőknek kell lenniük, hogy ne kényszerítsék szigorral hazugságokra a gyermeket. Tavasz, szerelem... Igenis, bármily furcsa, a mi zsenge, nagyra nőtt kamaszaink szerelme, sóhajaik, első csókjaik vegyülnek bele a tavaszi levegőbe, és mi riadtan szimatolunk, — „mi lesz ebből?“ Erre a kérdésre a választ nem a tavasz és nem a szerelem adja meg, hanem gyermekeink viselkedése, akiken nevelésünk eredménye tükröződik vissza, hogyan kerülnek ki első szerelmi bódulatukból. Hogy ha egy tavaszi szerelemből csúnya statisztikai adat lett, késő ezen töprengeni. Már csak nagyon megértőn és nagyon okosan várnunk kell, nehogy elrettentsük a tanácsra vagy vigaszra szoruló gyermekünket. Szerencsére a legtöbb esetben a serdülő magába a szerelembe szerelmes. Ez csak előkészíti a szívet az igazi érzésre, de erre még az első szerelem kábulatában is csak vár ... A tavasz a mi felnőtt szívünket is próbára teszi. Mert a tavasz nemcsak virág és illat, hanem kacagás és boldogság is. Nem állunk-e mi magunk a tavasz útjában zord hegyként árnyékot vetve gyermekeinkre szigorunkkal, bánatunkkal vagy élettagadásunkkal? Az otthon falai között van-e tavasz? „Ha a síró gyermeket sírni hagyod, kisírja a szívét!“ mondja egy régi cigány közmondás, és lehet hogy ezért e nép egyike a leggyermekszeretőbbnek. Hány szív nélküli gyermek sírta valamikor át az éjszakát, és hány sír ma, tavaszt nem ismerve? Nincs-e közöttük a miénk is? PhDr. Sintaj Lygia BIIAIOM „A RÉSZEMET AKAROM" jeligére Édesanyja halála után négy nővérével együtt egy fél házrészt örökölt. A ház másik fele az élő idős nagymamáé. Szeretné három nővére részét megvenni, de nem tudnak a vételárban megegyezni. Azt kérdezi, mitévő legyen. Senkit sem lehet kényszeríteni arra, ho^y tulajdonrészét eladja. Természetesen senki sem követelhet túlhajtott árat, mert minden eladásnál, a szerződés érvényességéhez a vételi szerződés regisztrálása szükséges, amit az illetékes állami jegyzőség eszközöl. Kötelessége megvizsgálni, hogy a vételár megfelelő-e. Ezt hivatalos szakértői becsű alapján teszi. Az ingatlanok értékelési szabályait az 1969. évi 47. számú hirdetmény tartalmazza. A legcélszerűbb tehát, ha az ingatlant hivatalos bírósági szakértővel megbecsülteti, s a szakértő által megállapított vételárat kínálja fel nővéreinek. Ha családi házról van szó, amit szintén a szakértő állapít meg, illetve igazol a becsűben, akkor a házrész eladásához a társtulajdonos (jelen esetben az idős, élő nagymama) beleegyezése is szükséges. Ha nem egyeznének meg, akkor csak bírósági per útján kérhetné a tulajdonközösség megszüntetését, ebben az esetben a bíróság a polgári törvénykönyv 142. szakasza értelmében jár el, vagy a többi társtulajdonos tulajdoni hányadát ítéli meg önnek, vagy az ön részét adhatja valamelyik másik társtulajdonosnak, vagy ha esetleg egyik társtulajdonos sem akarja a többit kifizetni, akkor az egész házat eladhatja és a vételárat osztja el a társtulajdonos között tulajdoni illetményeik arányában. Ebben az esetben is a hivatalos szakértői becsű által megállapított értékből indul ki a bíróság. „KELLEMETLENSÉG" A kézizzadás rendszerint kézfogáskor, lelki izgalom esetén még inkább fokozódik. Túlzott verejtékelválasztást idézhet elő szervi idegbetegség, lelki felindulás, belső elválasztási zavarok, vérszegénység vagy testi gyengeség is. Az alapbetegség gyógyulása megszünteti a kóros izzadást is. A tenyér formalinszeszes bedörzsölése gátolja a verejtékezést, tanácsosabb lenne azonban panaszával belgyógyászhoz fordulnia, aki a kivizsgálás után hatásos belső és külső kezelést alkalmazhat a kellemetlen tünet megszüntetésére. A formalin használata — orvosi utasítás nélkül — nagy óvatosságot igényel, mert a bőr érzékenysége esetén ekcémát okozhat. „RAKONCÁTLAN" Keresse fel a bratislavai Orvoskozmetikai Intézetet (Ústav lekárskej kozmetiky, Bratislava, Stefánikova 7). Rendelés minden munkanapon reggel 7-től este 19 óráig. „A TANACS A LEGJOBB BARAT" Az az idő, amikor a szülők adták férjhez lányukat érdekből, már régen mögöttünk van. Érthető dolog, hogy egy tizennégy éves kislány még elsősorban tanulni szeretne, nem pedig feleségül menni egy olyan, nála sokkal idősebb, csúnya, kövér fiatalemberhez, akinek még a közelségét sem tudja elviselni. Ha ellenkezésed és kétségbeesésed szüléidét nem tudja jobb belátásra bírni, fordulj bizalommal osztályfőnöködhöz és kérd meg, hogy a szülői látogatás során szóljon érdekedben, magyarázza meg szüleidnek, milyen kegyetlenség lányukat gyerekfejjel egy boldogtalan házasságba taszítani. Ha a „vőlegényjelölt" már a nővéred kezét is megkérte s az elutasította, bizonyára benne is pártfogóra találsz. „VALAKI" Leveléből nem tűnik ki, szakorvossal beszélt-e már problémájáról. Ha nem, kérjen beutalást endokrinológiai kivizsgálásra.
