Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1971-05-07 / 19. szám

és akarata szerint formálja. Ezért egé­szen főiskolás koráig csak készült arra, hogy festő és grafikus legyen. „Szabályok, törvények, rendszerek" — külön kiemeli fontosságukat a művé­szetben. „A képzőművész nem lehet szakbarbár". Tévelyeg az az ember, aki teljesen elrugaszkodik a törvényektől. Szélsőséges megnyilvánulás, ha valaki teljesen elveti a tudományt, hogy ezzel a művészet fölé dicsfényt emeljen. De éppen ilyen szélsőséges az is, aki misz­tifikálja a tudományt és a művészetben is ezt tartja a kezdetnek és végnek. A kettő — tudomány és művészet — párhuzamosan halad, fejlődik egymás mellett. A mai modern, főleg absztrakt művészeteket kevesen értik meg fölké­szültség, hozzáértés nélkül. Akárcsak a matematikát.“ A gazdag könyvtár láttán (javarészt képzőművészeti és néprajzi könyvek), a nagy mesterekre terelődik a szó. Mű­vein keresztül különösen Michelangelo, Rodin és Henry Moore hatottak rá. Bár Nagy János művészetében nincs formai­lag kimutatható hatás. Sajátos, egyéni úton próbálkozik. A lakás mellé épített műterem mellett mintha csak készültségben állna a „nyersanyag": a fa, fémek. A laikus számára élettelen anyagok, de a mű­vész szeme már látja, sejti benne a feszülő tartalmat, csak éppen a fölös­leges részeket kell majd róla eltávoií­­tania. A műterembe lépve némi meglepetés éri a látogatót. A befejezett művek „felsorakoztatása" helyett (ahogy ez álta­lános a műtermekben), nem ez a lát­vány fogad. Itt csupán néhány félkész alkotás, vázlat vagy rajz található. 1. Primavera (mészkő) 2. Liszt Ferenc (bronz) 3. Mártírok emlékműve (Dunaszerdahelyre készült; gipsz) 4. Nagy János szobrász­­művész munka közben Prandl S. és Kurucz S. A művész szerint ez szándékos meg­oldás. — Ha körülraknám műtermem falait a kész alkotásokkal, mindig megakad­na valamelyiken a szemem és ez befo­lyásolná az új mű születését. A művész ezt nem teheti. Ami egyszer elkészült, az már többé nem probléma, mert megoldhatónak bizonyult. Az igaz, hogy a legkedvesebb mindig a legutolsó mű, a legjobb viszont az, ami csak ezután születik meg. A művésznek nyitott szem­mel, füllel és főleg szívvel kell járnia a világban. Feltűnik, hogy a lakásban és műteremben egyaránt sok értékes nép­rajzi tárgy található: szerszámok, harci eszközök, edényfélék. Ennek a gyűjte­ménynek külön szerepe van művészeté­ben. Népének, őseinek szeretető olyan erősen él benne, hogy a modern, fényűző lakás helyett számára ez a kedvesebb. Körülveszi magát népének, nemzetének jellegzetes használati tár­gyaival. Annak a népnek környezetét varázsolja maga köré, amelyhez tarto­zónak érzi magát. E nép életéből meríti témáit és számukra szeretne örömet szerezni vele. Nagy János művészetében kivételes tehetségű érzelmi légk'ör feszül. Nagy­erejű emléket állít az egyszerű, név­telen parasztembernek csakúgy, mint az emberiség néhány szellemóriásának (Liszt, Kodály, XXIII. János, Ady-plaket­tek stb.). Történelmi témájú műve a Daphnis és Cloe. A szerelmespár című domborműve az intim emberi érzés lí­rai megformálása. A család zárt kom­­pozíciójú, fi g ura tív alakjai jellegzetes példája az érzelmi humanistának. Saját bevallása szerint az útkeresés jellemző művészetére. Nem kíván és nem is tud egyetlen stílus követője len­ni. Á tartalom, a mondanivaló mindig új formát és más-más anyagot kíván. Annyi azonban bizonyos, hogy Nagy János mór eddigi művészetével is a csehszlovákiai magyarság szellemi ha­gyományainak stafétavivője lett. D. Megyeri Andrea szlovák könnyűipar gyártmányait a külkereskedelmi és export-import jogot nyert vállalatok képviselik. A képviseletek irodáiban a kereske­delmi szakemberek munkáját — ez különösen a szocialista országokra jellemző — a jó üzletkötés mellett a szorosabb gazdasági együttműkö­dés és a kölcsönös segítség kiépí­tése jellemzi. A külföldi országok közül a leg­nagyobb kiállítók közé elsősorban a Szovjetunió, a Német Demokra­tikus Köztársaság és Olaszország tartoznak. A Szovjetunió több mint 200 vállalata mintegy kétezer kü­lönféle árucikkét mutatta be a vá­sáron. Az iparcikkek minősége, és kivitelezése, az utóbbi években elért hatalmas fejlődés csodálattal töltöt­te el a pavilonok látogatóit. Mindegyik vásár hasonlít az elő­zőhöz, de ha jól megnézzük, mégis más. Minden esztendőben javul a gyártmányok minősége, új iparcik­kek ezrei kerülnek a kereskedelem­be, hogy könnyűiparunk a vásárlók évről évre emelkedő igényét egyre jobban kielégíthesse. Nagy érdeklődést keltett a textil­pavilonnak nevezhető „A" kiállítási csarnok, amelyben a hazai és kül­földi textilárukat összpontosították. A csehszlovák textil ismét felkeltet­te a külföldiek érdeklődését és egyik legjelentősebb exportcikkünkké vált. Hogy csak néhány példát említ­sünk, pl. a Szovjetunió évente 2300 km gyapjúszövetet vesz át tőlünk. Svájc a csehszlovák selyem legna­gyobb felvásárlója, és a legtöbb lenvásznat Kanadába és Ausztráliá­ba szállítjuk A Centrotex külkeres­kedelmi vállalat az idén 6 újfajta anyaggal gazdagította textiliparunk gyártmányait. A „B“ pavilon az idén is a bú­tor- és lakástextil birodalma lett. A cseh- és a szlovák bútorgyárak korszerű, szép kivitelű, nagy vá­lasztékú lakberendezési bemutató­val lepték meg a vásár látogatóit. A női és férfikonfekció-ipar a kiállított mintadarabokon kívül di­vatbemutatókon mutatta be a kö­zönségnek legújabb modelljeit. Di­cséretére szolgál, hogy aránylag A Jugotextii kötött­árui különösen a nők érdeklődését keltették fel gyorsan reagál a divatáramlatokra. A külföldi cipőipar mellett a cseh­szlovák cipőipar valóban erős kon­kurenciát jelent a cipőpiacon. A vásár látványos volt és nem­zetközi eseményt jelentett az ipar szakembereinek és a vásár látoga­tóinak egyaránt. Az itt kötött export-import kapcsolatok sikerét majd üzleteink áruellátottsága, élet­színvonalunk további emelkedése tükrözi vissza, mert ez a vásár elsősorban az árucsereforgalom szolgálatában állt. (vama) ízelítő a cseh köny­­nyüipar termékeiből

Next

/
Oldalképek
Tartalom