Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1971-04-26 / 17. szám
A CSKP harca A NŰK EGYENJOGÚSÁGÁÉRT A BOLDOG ANYASÁGÉRT A GYERMEKEK JÓLÉTÉÉRT A Csehszlovák Kommunista Párt megalapításának 50. évfordulója nemcsak arra nyújt alkalmat, hogy munkánkkal és tevékenységünkkel bizonyítsuk a CSKP iránti hűségünket, hálánkat, hanem annak a felmérésére is, hogy mennyire megváltozott hazánkban a nők helyzete és a gyermekek élete a kommunista párt vezette szocialista társadalomban. Hosszú és harcokkal teli volt az út, melynek során az elnyomott, üldözött proletórasszonyok öntudatos harcosokká, majd a szabad Csehszlovákia lelkes építőivé váltak. Ott voltak a handlovai lázadásban Krompachyn, Kosútiban, Tornácon, Haburán, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével harcoljanak a dolgozó nép jogaiért, a munkáért, a kenyérért. A felszabadulás után mór a kassai (Koiice) kormányprogram rögzítette a nők gazdasági, politikai és kulturális egyenjogúságának feltételeit. Azonban ezt ténylegesen csak a CSKP 1948 februárjában aratott győzelme teremtette meg. Az 1948-as Május 9-i alkotmány nagy figyelmet szentel a házasság, a család, az ifjúság és a gyermekek védelmének, a nők egyenjogúságának. Az Alkotmány szellemében fogadták el az új családjogi törvényt is, amely szerint a nőnek a családban azonos jogai és kötelességei vannak, mint a férfiaknak. Ez az új családjogi törvény a nőt a családban jogilag teljesen egyenlővé tette. Hozzákezdett az ország olyan intézmények létesítéséhez, amelyek tehermentesítik a dolgozó édesanyákat. Mosodákat, tisztítókat, üzemi étkezdéket, szolgáltató üzemeket létesítettünk. Kiépült a szociális- és gyermekgondozó intézmények hálózata. A javuló gazdasági és szociális életfeltételeknek, a nőkről és a gyermekekről való fokozott gondoskodásnak köszönhető, hogy míg 1937-ben 1000 lakosra 16,3 volt az élve született gyermekek száma, addig 1947-ben már 27,2. A későbbi években csökkent a születések száma, többek között az 1957-ben elfogadott és 1959- ben novellizált terhességmegszakítási törvény hatására. Az újszülöttek száma 1962- ben 15,7 ezrelékre csökkent. Amikor 1964-ben meghosszabbították huszonkét hétre az anyasági szabadságot és a gyermekpátlék is nagyobb lett, a következő két évben emelkedett az újszülöttek száma. Az emberek átlagos életkora, amely 1937- ben 56,8 év volt, az 1960-as években 70,4 évre emelkedett. A különféle tényezők alapján számolunk azzal, hogy Csehszlovákiának 1975-ben 14 millió 968 000 lakosa, 1980-ban 15 millió 396 000 lakosa és 1985-ben 15 millió 713 000 lakosa lesz. Hazánkban 1969-ben a dolgozók 46 százaléka (Szlovákiában 43,4 százaléka) volt a nő, ez azt jelenti, hogy a produktív életkorban lévő nőknek mintegy 70 százaléka, az összes nőknek csaknem 40 százaléka vesz részt napjainkban a munkafolyamatban. A nők védelmének egyik eszköze a munkatörvénykönyv, amely az üzemek és a nemzeti bizottságok kötelességévé teszi a nők számára a megfelelő munkafeltételek biztosítását, higiéniai és szociális berendezések, óvodák, bölcsődék létesítését. A nemzeti bizottságok kötelessége a szolgáltatások és a kereskedelmi hálózat fejlesztése, az iskolai étkezdék, napközi otthonok létesítése a dolgozó nők gyermekei számára. A CSKP és állami szerveink gondoskodása a dolgozó nőkről lemérhető azon az óriási fejlődésen, amelyet gyermekgondozó intézményeink építésében elértünk. Hazánkban 1948-ban csupán 6100 volt a bölcsődei férőhelyek száma (Szlovákiában ebből 750 férőhely), 1968-ban már 67 000 (Szlovákiában 19 400). Ma már hazánkban minden második gyermek jár óvodába és minden tizenharmadik napközi otthonba. Ezzel a fejlődéssel természetesen még nem vagyunk elégedettek, s falvaink, városaink, üzemeink távlati terveiben a nőkről és a gyermekekről való gondoskodás további fejlesztése szerepel. Az említett vívmányok mellett meg kell említenünk a gyermekek üdültetésének, a természetben való oktatásának, a közép- és főiskolai diákotthonok, az egészséges és beteg gyermekek számára létesített különféle otthonok és intézetek építésének nagy fellendülését, az ösztöndíjakat, a gyermekpótlékot, az ingyenes tankönyvjuttatást, az iskolai segédeszközöket — amelyen lemérhetjük, hogy társadalmunk milyen nagy gondot fordít az ifjú nemzedék egészséges testi és szellemi fejlődésére. A CSKP KB 1970 évi decemberi határozata, az ötödik ötéves terv irányelvei mind azt mutatják, hogy a nők helyzetének további javítása, a gyermekekről és az anyákról való gondoskodás az egész társadalom ügye. Csehszlovákia a leghoszszabb fizetett anyasági szabadságot nyújtó (26—35 hét) országok közé tartozik. A munkatörvénykönyv alapján a nők további két esztendős fizetésnélküli szabadságot igényelhetnek, miközben megtarthatják munkahelyüket. A törvényes feltételek betartása esetén az anyasági pénzsegély a nők átlagos havi keresetének 90 százalékát teszi ki. A már biztosított anyagi- és egyéb feltételek és a tervezett intézkedések mellett azzal számolunk, hogy 1975-ig Szlovákiában hozzávetőlegesen százezerrel több lesz a dolgozó nők száma, mint 1970-ben, s ezáltal Szlovákia dolgozóinak 47,5 százalékát alkotják majd (1970-ben a dolgozók 44,4 százalékát). Szocialista társadalmunk építése képzett nőket igényel, akik a tudományos világnézet alapján megértik a CSKP politikáját, szocializmus felé vezető utunk célját, s alkotó módon vesznek részt építésében, akik gyermekeiket hazánk öntudatos, becsületes és müveit állampolgáraivá nevelik. Büszkék vagyunk arra, hogy a nők többsége ezt megértette. Az elmúlt 15 esztendőben a szak- és középiskolákon a diákok száma 50 százalékkal emelkedett (ebből a diáklányoké 74 százalékkal, míg a fiúké 26 százalékkal). Ez az irányzat a legszembetűnőbb a főiskolákon, ahol a lányok száma több mint a négyszeresére, vagyis 252 százalékkal emelkedett. A Csehszlovák Nőtanács — nálunk a Szlovákiai Nőszövetség a CSKP vezetésével egységbe fogja, neveli a nőket és arra serkenti őket, hogy munkájukkal és gyermekeik nevelésével szocialista társadalmunk építését segítsék és tovább vigyék azt a nagyszerű lenini eszmét, amely a dolgozók jólétének és a nők teljes egyenjogúságának társadalmát megteremti.
