Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1971-04-19 / 16. szám

mei és lakóházai. A főutcán néhány ún. abc-típusú emeletes áruház is van, ahol a legkülönbözőbb élelmiszerektől (csak egy példa: 1 kg bárányhús 7,5 tugrikba kerül, 1 tugrik nem egészen két korona) kezdve mindenféle ruhaneműn keresztül a porcelán Buddhákig — minden nagyságban — bármit meg lehet kapni. Az ország lakosságának 10 százaléka Ulánbátor­ban lakik. A közép-európai számára érthetetlen, hogy az egész Mongóliának, amelynek területe jó­val nagyobb, mint számos európai országé, mind­össze egy milliót kevéssel meghaladó lakossága van. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy ebben a para­dicsomi érintetlenségű országban egy négyzetkilo­méterre 0,6 lakos jut. Az ipari munkásság és egyéb alkalmazottak a la­kosság egyötödét teszik ki. A dolgozók 90 százalé­ka — ebből 3 százalék a női dolgozó — szakszer­vezetekbe szervezett. Munkalehetőség az ország há­rom ipari központjában található: Ulánbátorban, Darchanban és Char Chori-ban. A lakosság foglal­koztatottsága az 1950-es évtől számítva a mai napig a háromszorosára növekedett. A harmadik ötéves terv éveiben (1961—1965) Mongóliában a Szovjet­unió segítségével 62 ipari vállalatot építettek fel, ezenkívül hőerőműveket, magasfeszültségű áramve­zetéket a Darchan-Sarin-Gol iparvidéken, és persze lakásokat, főleg Ulánbátorban, összesen 40 ezer négyzetméteren. Az iparosítás folyamán többek között a nemzet­közi városnak is nevezhető Darchan környékén olyan hatalmas üzemek létesültek, mint a darchani építő­anyaggyártó kombinát, a cementgyár, amely cseh­szlovák segítséggel épült, megnyitottak egy szén­medencét, és egymás után épültek a lakónegyedek ebben a szocialista városban, az ország második ipari központjában. A szocialista államok segítségnyújtásáról tanúsko­dik az ötödik ötéves terv időszakában (1966—1970) a Bajan-Ulgij-i ajmakban (ajmak: közigazgatási egység, mint pl. a kerület) épült hőerőmű, az ulan­­bátori ipari kombinátok, és az ugyancsak csehszlo­vák segítséggel épült fővárosi kórház. Az NDK most fejezi be itt egy korszerű húsfeldolgozó üzem építé­sét, és a német geológusok mongol kollégáikkal fáradhatatlanul keresik az újabb és újabb fémlelő­helyeket. A Lengyel Népköztársaság segítségével több helyütt építenek gépkocsi- és gépjavítóműhe­lyeket, s a fővárosi építőanyag gyártó üzem, vala­mint a darchani mészkőbánya is lengyel közremű­ködéssel épül. Magyarország a kőolaj-fúrótornyok építésénél nyújtott segítséget és most kezdték meg Ulánbátorban egy készruha gyár építését. A keleti ajmakban levő húsfeldolgozó kombinát viszont a bolgár szakemberek műve. Az ötödik ötéves terv megajándékozta az országot a magasfeszültségű áramvezeték hálózatával, amely Darchant részben Ulánbátorral, részben más köz­pontokkal köti össze. A főváros peremén nyúlik a Az ősi fogíalkc s van utánpótlás magasba az új Tv-stúdió leadótornya, hidak épül­tek, magnemesítő állomások létesültek egyszerre több helyen, mert a mongol pásztor a hosszú év­ezredek után most először fogta meg oz eke szarvát és szántotta fel hazájának, őseinek földjét, hogy gabonát vessen, zöldséget, burgonyát ültessen. Mongóliában 1948-tól kezdve tervezett gazdálko­dás folyik, az 1965-ös év újabb mérföldkövet jelent az országépítésben. Egyre rohamosabb iramban izmosodik, terjeszkedik a nehézipar, az energetika, az ércbányászat, a textil- és a bőrfeldolgozó ipar. Velük együtt erősödik, növekszik a mongol munkás­­osztály. A közép- és főiskolai végzettségű szak­emberek (legtöbbjük a Szovjetunióban, vagy más szocialista országban tanult) száma ma már meg­haladja a 15 ezret. Múlt, jelen és jövő Mongóliában egybeolvad. A mai fejlődőképes, ragyogó sikerekkel büszkélked­hető ország azonban csak nehéz küzdelmek árán vívta ki a haladást. S a küzdelem egy percre sem szünetel, mert a volt aratokat az új életre meg­tanítani, a munkára az üzemekben, szakképzettsé­get adni nekik, megtanítani a földművelésre és a munkafegyelemre, bizony kemény, úttörő munka. Gandant, az ulanbátori templomvárost háromszáz esztendeig építette a nép egyetlenegy istenének, Buddhának. Semmiben sem hasonlít az ismert val­lások szentélyeihez, nincs benne semmi a luteránu­­sok szigorúan hűvös formáiból, sem a katolikusok komor pompájából, sem pedig a bulgáriai mohame­dán mecsetek szelíd szépségéből. Amit itt láttam, az arany és a tobzódó színek orgiája a kegyszere­ken, a Buddha-szobrokon és a szent selyemzászló­kon egyaránt. Olajmécsek, füstölőedények és meg­számlálhatatlan Buddha, kicsiben és nagyban, kedvesen, bölcsen, töprengőn és haragosan és még száz és száz különböző arckifejezéssel. A lámák nyújtott, torokhangú zsoltározása, bűnbocsánatért esdeklő imamalmok szerte az udvarokon, elég ha a vétkes megforgatja, minél nagyobb, annál erő­sebben és hosszabban „imádkozik" helyette. Hívők, akik emésztő bűntudatuk terhe alatt elmélyedésük közben is egyre hánykolódnak a kőkockákon, de olykor hosszú percekig tartó mozdulatlanságba me­revedve kérik a mindenható Buddha bocsánatát, tarka chalátos aggastyánok, akik először az euró­pai látogatókat veszik szemügyre, majd elvonulnak az imamalmokhoz, vagy az imádságra kijelölt kő­kockához mennek, mert ki kell engesztelni az istent. Mindent egybevetve megdöbbenti az embert ez a tömény misztika, amely az ezeregyéjszaka varázsá­val párosul. A „szerencse jele" most már az egész nép jel­képe, mintegy címer, nemcsak egy maroknyi kivált­ságosé, mint ahogyan az a múltban volt. Most már az új korszak, az új élet jelképe, amely egyformán kivirágzott az ősi jurták és a mesés Gandan templo­mai tövében. Dr. Mária Strnádová Az ulanbátori vasútállomáson több mint ezer szakképzett nő dolgozik A csecsemővédelem fő feladata az egészségügyi gondoskodásnak Az ország összes dolgozóinak 40 százaléka nő — a termelés minden szakaszán kiveszik részüket az új Mongólia építéséből. Felvételünkön a nalajchi bányásznák

Next

/
Oldalképek
Tartalom