Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1971-04-19 / 16. szám

25 й a szocialista építés #« с <u ■*-> и Ф а о-о з СО О и *о £ 'О • шшт о. *ф < Э >­О О со < N to Modern házak napsütötte erkélyein, bölcsődék tera­szain, ideális környezet­ben szakképzett nővérek gondozzák az NDK-ban a csecsemőket, hogy az anyák nyugodtan dolgoz­hassanak. ÍGY élneka'nök AZ NDK-ban" Apjilis 21-én ünnepli a Német Demokratikus Köztársaság a Német Szocialista Egységpárt megalakításának 25. évfordulóját, és ez év júniu­sában kerül sor a NSZEP Vili. kongresszusának összehívására. Az elmúlt huszonöt, szocialista építésben el­töltött év az NDK számára eredményekben rend­kívül .gazdag volt. És ezeknek az eredményeknek az elérésében nem kicsi a nők érdeme, akik a férfiakkal vállvetve dolgoztak az építés minden szakaszán, küzdöttek a munka frontján éppúgy, mint az eszmei-politikai nevelés terén. Világbajnoknő Margittá Grummel, a világszerte ismert sportbajnoknő céltudatos, rokonszenves asszony. Magdeburgban született 1941-ben. Már egészen fiatal korában többféle sportot űzött. A leipzigi testnevelési főiskolán szerezte az oklevelet, ahol ma mint tudományos munkatárs műkö­dik. A súlylökésben több nemzetközi sikert aratott. Az 1968-as Mexi­kói Olimpiai Játékokon aranyérmet nyert. 19,61 m-es dobásával fan­tasztikus világrekordot állított fel. Margittá dr. Jens Grummel orvos felesége; egy kisgyermekük van. Nemcsak a főiskolán és a sportpályán működik. Leipzig képvise­lője. Segít abban, hogy a városban új és jobb sportlehetőségek legye­nek. Sokszor vesz részt a fiatalok és a nők összejövetelén (képün­kön). Ismételten tanácsolja nekik: Nem elég csak szépen öltözködni, a test harmóniájához hozzátartozik a kiegészítő sport és a torna is. Margittá Grummel párttag. Így nyilatkozik; — Edzeni, tanítani akarom a fiatalokat, hogy felvilágosultak legyenek, politikailag gon­dolkozzanak, hiszen annyi borzalmas dolog történik még a világon. A Munka hőse A 27 éves Solveig Leo a legfiatalabb mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti elnök az NDK-ban. Nagy hozzáértéssel és körültekintéssel vezeti 1968 óta a banzkowi Clara Zetkin szövetkezetét. Weimarban végezte a mezőgazdasági szakiskolát, oklevelet szerzett és azóta a banzkowi szövetkezet lett az otthona. Ügyes, felvilágosult, végtele­nül szorgalmas asszony. Megkapta a Munka hőse kitüntetést. Férjnél van, két kisgyermek — Tina és Timo — édesanyja. Solveig Leo bekapcsolódik a falu kulturális életébe is. Tagja a helybeli fúvós zenekarnak. A vezető távollétében 6 irányítja a próbát. Március végén nyílt meg Szabó Gyula festőművész és grafikus gyűjteményes képkiállftása a Ma­gyar Nemzeti Galériában. A nagy­szabású kiállításon a művész 549 al­kotása szerepel, amelyek időrendben mutatják be Szabó Gyula művészi fejlődésének útját. A kiállított festmények, akverel­­lek, rajzok és grafikák hűen érzé­keltetik a művész sokoldalú tehet­ségét, kifejezésformáinak és gondo­lati elemeinek sokszínűségét, mély­ségét, mondanivalójának humanitá­sát. A kiállítás anyaga között talál­ható több grafikai műve, nagyerejű fametszet — sorozatai, amelyek a második világháború után messze határainkon túl is ismertté tették a csehszlovákiai magyar művész, Sza­bó Gyula nevét. Ezek a sorozatok mindenekelőtt az; Ecce homo; Em­berek a hegyen. Ecce vita; Későb­biek: Elet és munka; Forradalom — szerelem; Forradalom — Elet. Ugyancsak helyet kapott a kiállí­táson a művész pályájának mai sza­kaszában született, kevésbé ismert alkotások egy része is, amelyek Po­gány 0. Gábor, a Nemzeti Galéria igazgatója megfogalmazásában: „A színvázlatok, a víziók, az elvek, az ____________ értelmezések vizuá­lis szintézisei, a­­meiyben messzi vi­dékek, történelmi nevezetességek, kul­­túrföldrajzi kapcso­latok, intim imp­ressziók, véletlen találkozások böl­cseleti koncepció szerint rendeződnek festménnyé." A hatalmas élet­mű gazdag és ará­nyos válogatása méltán vonzza a művészet barátai­nak tömegét. Megkérdeztük A csehszlovákiai magyar fiatalok közül, akik eredményesen fejezték be középiskolai tanulmányaikat, sokan élve a lehetőséggel, külföldön — elsősorban Magyarországon — szeretnének tovább tanulni. A jelentkezők egy része azon­ban — annak ellenére, hogy a feltéte­leknek eleget tett és a felvételi vizsgán is eredményesen szerepelt — nem kap­ta meg a külföldön való tanuláshoz szükséges engedélyt. Mivel ezektől és о jövőre pályaválasztás előtt álló fiúk­tól — lányoktól számos érdeklődő- és tanácskérő levél érkezett szerkesztősé­günkbe, az Oktatásügyi Minisztérium külföldi tanulmányi kapcsolatokkal foglalkozó szakosztályának vezetőjéhez, Lelkes Zoltán mérnökhöz fordultunk vá­laszért a levelekben felvetett kérdé­sekre. Mivel közös megegyezés alapján ke­rült sor a külföldön való tanulásra, és mely országok főiskoláin tanulhatnak a csehszlovákiai fiatalok? — Az pgyes országokkal való kultu­rális egyezmény keretében a Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatásügyi Minisztériuma minden esztendőben le­hetőséget nyújt a középiskolát végzett fiataloknak, hogy külföldön, elsősorban a Szovjetunióban, Magyarországon, Bulgáriában és Lengyelországban, mint állami ösztöndíjasok folytathassák ta­nulmányaikat. Emellett Magyarországra önköltséges alapon is küldünk ki fiata­lokat, akik a főiskolák nappali tagoza­tán, illetve a munkaviszony mellett, levelező hallgatóként tanulhatnak. Milyen kritériumok alapján válogat­ták ki a jelölteket, hányat, és kik lehet­nek ösztöndíjasok, vagy önköltségen tanulók? A jelöltek létszámának meghatározá­sánál elsősorban azt vesszük figyelem­be, hogy nemzetgazdaságunknak az egyes szakágazatokban hány főiskolát végzett szakemberre van szüksége. A kultúregyezmény értelmében az említett szocialista országok tanulói viszont ná­lunk, a számukra legalkalmasabb fő­iskolákon nyernek szakképesítést. Az érettségizők közül, akik az 1971/ 72-es iskolaévben külföldi főiskolára je­lentkeztek, az egyes középiskolákban még tavaly decemberben kiválogatták a legmegfelelőbbeket. A kritériumok a következők voltak: a) kitűnő tanulmányi eredmény; b) az illetékes külföldi főiskola taní­tási nyelvének ismerete; c) társadalmi elkötelezettség az isko­lában és az iskolán kívül; d) jó egészségi állapot. A jelölést a helyi állami és párt­szervek hagyták jóvá. Mivel az érdek­lődők száma meghaladta az előirány­zott létszámot, a sikeres felvételi vizs­gák után a munkás és parasztszárma­zású fiatalokat és a társadalmi téren érdemeket szerzett szülők gyermekeit részesítették előnyben. Milyen egyetemeken, főiskolákon ta­nulhatnak a csehszlovákiai fiatalok Ma­gyarországon? A Magyar Népköztársaság egyete­mein és főiskoláin a csehszlovákiai fia­talok többnyire elektrotechnikát, orvos­­tudományt, gyógyszerészetet, kertésze­tet és gyümölcstermelést, néprajzot, magyart és még egy választható idegen nyelvet, archeológiát, népművészettörté­netet és színművészetet tanulnak. Tesznok-e külön felvételi vizsgát a jelöltek az illetékes ország főiskoláin? Az állami ösztöndíjasok között csak a művészeti irányzatra jelentkezőknek kell Magyarországon tehetségvizsgát tenniök. Azok a jelöltek viszont, akik önköltségen tanulnak tovább a Magyar Népköztársaságban, kötelesek minden szakágazatban felvételi vizsgát tenni az ottani főiskolán (előreláthatóan jú­liusban). é> a vele járó kiadásokat ma­guk fedezik. A felvételi vizsga eredmé­nyéről szóló igazolást bemutatják az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumában. Milyen kötelezettséggel jár a külföl­dön való tanulás a tanulmányok ideje alatt és a diploma megszerzése után? Az önköltségen tanuló diákok a ta­nulmányi idő alatt semmilyen állami anyagi támogatást nem élveznek, és nem léphetnek át a csehszlovák főisko­lákra. A tanulmányok befejezése után visszatérnek Csehszlovákiába és itt diplomájukat — az irányelvek értelmé­ben — nosztrifikáltatniuk kell az illeté­kes főiskolán. Azok a fiatalok, akik eredményes fel­vételi vizsgájuk ellenére elutasító választ kaptak és ezért újabb kérvényt nyújtot­tak be az Oktatásügyi Minisztériumhoz a határozat médositása miatt, remény­kedhetnek-e ügyük kedvező elintézésé­ben? Az 1971/72-es iskolaévben rendkívül nagy volt az érdeklődés a külfölden való tanulás iránt. A jelentkezők száma négyszeresen meghaladta a tervezeti létszámot. Sok kiváló előmenetelű tanu­lót kellett eltanácsolnunk. S most tucat­jával érkeznek hozzánk a fellebbezések, kérő, könyörgő levelek, amelyeket nincs módunkban elintézni, mert partnereink helyhiány miatt nem fogadhatnak több főiskolai hallgatót. A jövőben sem leszünk képesen min­den jelentkezőt kielégíteni, ezért reáli­sabbnak látom, ha érettségizett ifjúsá­­aunk a hazai főiskolákon való tovább­tanulás lehetőségét választja. Feljegyezte: Jandáné H. Magda

Next

/
Oldalképek
Tartalom