Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1971-01-04 / 1. szám
jovore! „az egyre friss élő mozgást: forradalmi jobbért — buzgást, új erkölcsöt! Ezt igényli az élet, Tan történelem. Huj. milyen könnyű ezt kívánni! De tenni tétetni és kivárni az új erkölcsű embert, aki ma még vágy, cél s értelem?!“ лк Kezünkben szimbolikus pohár, hogy friss egészségükre, a boldog jövőre ürítsük Mennyi minden fér e szóba: boldogság. Mindenki erre vágyik. És sokan tévesen azt remélik, hogy kék madár képében házunkba fészkel és soha el nem száll a boldogság. Milyen csalárd az ilyen elképzelés, mely rendszerint tespedő tétlenségbe és romlásba vezet. Csakis állandó ténykedéssel, a jóért való küzdelemmel kell, hogy életünknek értelmet adjunk, és így jussunk az életörömhöz. Senki sem lehet boldog, ha munkáját nem végzi becsületesen és másnak az egyénnek vagy társadalomnak kárt okoz. Jól végzett munka, becsületes élet, ez az ami békés életünket biztosítja. Mindezt nem elég csak óhajtani, ezért tenni is kell. Kezdjük el saját munkahelyünkön. Kívánjuk meg szigorúan munkatársainktól, beosztottjainktól, mindazoktól akik körülöttünk dolgoznak, hogy a reájuk bízott munkát, feladatot maradéktalanul teljesítsék. Nem lehetünk elnézőek önmagunkkal és családtagjainkkal sem. A környezetünkben levő fiatalokat, gyermekeinket különösen neveljük szerető szigorral, mert ők jelentik a jövőt és a felelősségtudást nekünk kell beléjük oltani. Mert ki neveli fel az új szocialista erkölcsű embert, ha nem mi magunk. Legyen az 1971-es esztendő egy ilyen átformáló év hazánkban. A jól dolgozó becsületes embernek adjuk meg a tiszteletet és a megbecsülést, ahogyan ezt Kommunista Pártunk decemberi plénuma is aláhúzta. A fejetlenséget és felelőtlenséget száműzni kell társadalmunkból. De ez csak úgy lehetséges, ha az emberek állandóan ellenőrzik a köz számára végzett munka minőségét. Nem elég azonban csak a kritika, tevékenyen részt is kell venni ebben a munkában, hogy két kezünkkel, nyílt agyunkkal, becsületes szívvel teremtsünk rendet saját portánkon. Ilyen feltételek mellett bátran üríthetjük poharainkat a boldog — békés 1971-es új esztendőre, melyet saját magunk teremtünk meg. Koccintsunk tehát, a szép jövőnkre! Szarkáné-Lévay Erzsébet
