Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1970-02-08 / 6. szám
0 *“« 0) <** 1 V ■н Л! О с «3 N4 „A Z felzaklat, megindít, fellázít... Szenvedélyes és egyúttal komoly film. Látni kell!" — írta a Le Monde. „Nagyszerű film-vallomás. Szenvedélyes és szenvedélyt keltő..." — írta a L’Humanité. „A Z-ügy szenvedélyes rekonstruálása, bűnügyi filmek modorában feldolgozva ..." — irta a Combat. „Costa-Gavras filmjének egész sor erénye van..." — írta a Le Figaro. „Az évad egyik kiemelkedő filmje ..." — írta a Drapeau Rouge. „Ez a film a francia filmművészet csúcsa!" — írta a Les Lettres Francaises. A GYILKOSSÁG éjszakája Kezdjük a tényekkel... 1963. május 22-én, este 7 órára legális békegyűlést hívott össze a görögországi Szalonikiben az „Enyhülés és Világbéke Bizottság“ elnevezésű haladó, baloldali szervezet. A politikai gyűlés célja az volt, hogy tiltakozzanak az ellen, hogy Görögországban nukleáris töltettel ellátott Polaris-rakétákat helyezzenek el támaszpontjaikon az amerikaiak. A gyűlés szónoka — a szervezet egyik megalapítója — Dr. Grigorisz Lambrakisz volt, az EDA-párt (Egy*4 *\ ■ ^ « >5j О К •ч N & А HÁROMEZER ÉVES NŐ Budapesten, a Szalay utcában ülök, azon szobák egyikében, amelyben a Nyelvtudományi Intézet Közönségszolgálata működik. Mindezzel még nem mondtam sokat, hiszen az, aki nyelvünk valamelyik fordulatában megbotlik, a világban sok helyütt kaphat választ. Az egyetemek magyar fakultásai Helsinkiben, Tokióban, Moszkvában, Rómában, Bécsben, Hamburgban, vagy a nyelvművelő egyesületek szívesen adnak írásban felvilágosítást A közönségszolgálaton fiatal tudósok, csinos asszonyok ülnek a készülék mellett és igazítják útba a kíváncsiskodókat Távbeszélőn bárki kérdéssel fordulhat a nyelvtudományi Intézet Közönségszolgálatához és rögtön megkapja a választ. Főleg mindennapos nyelvi gondokra keresnek itt választ: gépírónők, cimfestők, nyomdászok, vállalati igazgatók tárcsáznak a leggyakrabban bármilyen fogas nyelvi kérdésről. Pozsonyban például a CSEMADOK vezetésével a Mierové námestie 3—4 szám alatt működő Magyar Nyelvművelő és Nyelvjáráskutató Társaság ad választ. Az újvidéki például legutóbb sok jugoszláviai törvény, rendelet, kérdőív magyar változatát készítette el. Működésük tehát fontos, a nyelv, az anyanyelv kollektív használatára szánt szerszám és ki szereti, ha szerszáma csorba? Különben is a hangrögzítés legkülönbözőbb módjainak mindennapos alkalmazása, a rádió, a hangosfilm és a TV hatására a beszélt nyelv értéke és hatékonysága megnőtt. Itt Budapesten telefonon is adnak felvilágosítást. Nézem a naplót, benne a mai bejegyzések. Ma valaki arra volt kíváncsi, mit jelent ez a régi szó: kollár (kerékgyártó), honnan ered a „pitizik“ (a német ,,bitten“-ből), milyen eredetű a Zoltán (török) és hogyan írják ezt a kifejezést „Habsburg-elnyomás“ (így, kötőjellel). Ahogy azonban a napló rubrikáit viszszafelé lapoztam, belémbújt a kíváncsiság ördöge és nekifohászkodtam, hogy valami olyasmit kérdezzek, ami nem minden nap jut a felvilágosítást kérők eszébe. Deme László doktor, az Intézet egyik tudományos kutatója ül velem szemben, ö az egyik legkiválóbb fiatal nyelvészünk, a csehszlovák —magyar kulturális egyezmény keretében öt évig volt a pozsonyi Komensky egyetemen vendégprofesszor. Az ő mellének szegezem fogas kérdésem: — Kedves professzor úr, az fúrja az oldalam, hány éves a „nő“ szavunk? Hány éves lehet a „leány“? És az „asszony“? Legfőképpen pedig: hány éve beszélünk magyarul? A tudós professzor mosolyog: — A nők életkora után ritkán szoktak a Nyelvtudományi Intézetben érdeklődni. De megpróbálok rá válaszolni. Mielőtt azonban bármit is mondanék, kőbe kell vésnünk, hogy a nyelveknek nincs sem születési, sem személyazonossági bizonyítványuk. Amit tudunk,
