Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1970-08-17 / 33. szám
A ROMÁN SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÖTANÁCSÁNAK LEVELE A nők szerepe a társadalomban, jogi és etikai helyzetük, emberi és állampolgári érvényesülésük — ma már mindenütt értékmeghatározó erkölcsi mércéje, fontos mutatója egy-egy nemzet általános haladásának és jellegzetes összetevője olyan alapvető szociális változásoknak, amelyek korunkban lejátszódtak, $ amelyek ezt a szociális átalakulást törvényszerűen követik. Joggal elmondhatjuk, hogy az új társadalomnak és a nők új társadalmi rangját megvilágító nézeteknek kialakulása mellett az emberiség millióira — az egész világot átfogó mértékben — rendkívüli jelentőséggel bírt és bír a szocialista tábor hatalmának és befolyásának, valamint a marxizmus-leninizmus eszmei hatásának meggátolFiatatlan növekedése. E történelmi háttéren világosan kidomborodik az az óriási hatás, amelyet az emberiségnek a haladásért küzdők részére V. I. Lenin elméleti munkái és forradalmi cselekedetei gyakorolnak. Románia felszabadulása óta negyed évszázad telt el. Történelmi korszak volt, sorsdöntő változásokban, átalakulásokban, sikerekben bővelkedő. S jogos büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a munkásosztály, szoros kötelékben a parasztsággal, az értelmiséggel és egyéb társadalmi rétegekkel, a Román Kommunista Párt tapasztalt vezetése alatt jelentős sikereket ért el az országépítés küzdelmes éveiben. Ez alatt a 25 év alatt a román népnek sikerült kiépítenie az új, szocialista társadalmi rendet. Ezekben az években rakta le Románia a virágzó elvtársi együttműködési kapcsolatoknak az alapjait, amelyek ma a Szovjetunióhoz és más szocialista államokhoz fűzik. Mindezek az átalakulások és megújhodások, amelyek fokozatosan kialakították a szocialista Románia mai arculatát, arányosan visszatükröződtek a nőkérdés megoldásában is. A román nők teljes egyenjogúságát s ennek gyakorlását az állam Alkotmánya biztosítja. Az ország gazdasági és szociális fejlettségének megfelelően egyre több nő kapcsolódik be az ország vérkeringésébe. Például az ország összes produktív lakosságának 47 százaléka nő, ebből hozzávetőlegesen 30 százalék a munkásnő, illetve hivatalnoknő. Romániában jelenleg 12-szer több a munkásnők és a hivatalnoknők száma, mint volt 1930- ban. Ami azonban a legfontosabb, nemcsak számbeli növekedést értek el, hanem a minőségi összetétel kedvező átalakulását is. Ma már a romániai nőket semmi sem gátolja meg abban, hogy megszerezzék a kellő szakképzettséget, s így bármilyen foglalkozási ágban érvényesülhetnek, bármilyen hivatást betömhetnek. Különösen figyelemreméltó és jelentőségteljes tény, hogy nálunk a nők egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a műszaki és a tudományos hivatások iránt. Az ez irányú érdeklődés — azon kívül, hogy tudásukat, alkotó készségüket teljes mértékben érvényesíthetik — lényeges fordulatot hozott a nők világnézetének formálódásában is, gondolkodásmódjuk alapjaiban megváltozott. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítanunk, hogy az új szociális és etikai körülmények között a nők — lerázva az évszázados előítéletek béklyóit — egyre nagyobb felelősségtudattal veszik ki részüket a szocialista társadalom anyagi és szellemi javainak gyarapításában. Az elmondottakkal kapcsolatban meg kell emlékeznünk a nőmozgalom tevékenységéről, amelyet a Román Nemzeti Nőtanács irányít. Az 1946-os évhez viszonyítva, — amikor Romániában a nők választójogot kaptak és 19 nőt választottak meg országgyűlési képviselőnek —■ ma már a legfelsőbb törvényhozó testületnek 67 képviselőnője van, részben parasztasszonyok, részben munkásnők és értelmiségi dolgozók. A járási, városi és falusi népi tanácsok összetétele még ennél is ékesszólóbban bizonyítja ezt a nagy társadalmi átalakulást: a tanácstagoknak körülbelül 31 százaléka nő, számban kifejezve mintegy 41 ezer. Sok nő dolgozik a társadalmi- és tömegszervezetekben, szakszervezeti vonalon, a szövetkezetekben, a közigazgatásban és nem egy nagy ipari vállalat élén ugyancsak nők állnak. A statisztikai adatok és a tények egyaránt arról tanúskodnak, hogy asszonyaink becsületesen teljesítik állampolgári kötelességüket, mindenütt megállják a helyüket, s kezdeményező lendületükkel, kitartásukkal, ötleteikkel, javaslataikkal, okos hozzáállásukkal számadatokkal is kimutathatóan gyarapítják az ország vagyonát, a nép közös 'tulajdonát. Pártunk X. kongresszusa is Leszögezte: „A nők, akik államunk lakosságának több mint a felét képezik, I jelentős mozgató erőt képviselnek a szocialista országépítésben.'' Azonban nemcsak a nők teljesítik példásan állampolgári kötelességüket, a társadalom is mindent megtesz annak érdekében, hogy különös tekintettel biológiai és fiziológiai sajátosságukra, és anyai hivatásukra — megvédje jogaikat. Természetes tehát, hogy az állam részéről történő nagyfokú gondoskodás nem kis mértékben gyakorol befolyást a nők társadalmi helyzetének kedvező alakulására. A fizetett szülési szabadság, az állam anyagi hozzájárulása a gyermekek neveléséhez, a szoptató anyák rövidített munkaideje, a hétévesnél kisebb gyermekeket nevelő anyák számára fenntartott kedvezmények a munkahelyeken, az ingyenes orvosi kezelés, a szolgáltatások és a bolthálózat állandó bővítése — mindez meggyőzően bizonyítja, hogy igenis meg lehet valósítani a nők teljes egyenjogúsítását. Természetesen, az általános társadalmi haladás arra ösztönöz bennünket, hogy állandóan új, kedvezőbb megoldásokat keressünk a nők, a háziasszonyok, anyák tehermentesítése érdekében. A Román Nemzeti Nőtanács nagy gondot fordít arra is, hogy Románia asszonyai és leányai túltekinthessenek az ország határain is. Ezért szoros együttműködést folytat és elmélyült baráti kapcsolatokat tart fenn 70 ország nőszervezetével, és 1945-től kezdve aktívan részt vesz a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség valamennyi akciójában, amely a világbéke, a demokratikus jogok és a szabadság kivívásának, a gyermekek boldog jövőjének, az általános szociális haladásnak az ügyét szolgálja. OLVASÓINK NYÁRI OLIMPIÁJA ismerjük meg barátainkat, szomszédainkat - utazzunk együtt! Lapunk 27-es számában kezdtük rejtvényversenyünket a baráti szocialista országokra vonatkozó beszámolók, riportok, képes-anyagok közlésével, amelyekre vonatkozóan kérdéseket teszünk fel olvasóinknak. A válaszokhoz az egyes országok kezdőbetűjével megjelölt sorsolási szelvényt is csatolni kell. A versenybe az is bekapcsolódhat, aki csak egy országra vonatkozó választ ad. Minden országról 2X5 kérdést teszünk fel, s a dijakat is eszerint sorsoljuk ki. A nagydíj sorsolásába azonban csak azok kerülhetnek be, akik minden országra vonatkozó kérdésre helyes választ adnak. A díjak: külföldi utazás és értékes jutalomtárgyak. LENGYEL KÉRDÉSEK I. 1. Hány százalék nő dolgozik a Iongyei nemzetgazdaságban? 2. Hány női tagja van a Lengyel Egységes Munkáspártnak? 3. Melyik városban van a M. Kopernikusz nevet viselő Csillagvizsgáló Intézet? 4. Hogy hívták azt a tanítónőt, aki Lenin elvtárs személyes ismerőse volt? 5. Az 1970-es év legnépszerűbb színésznője?
