Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1970-07-27 / 30. szám

il tadzsik nép kereken négyezer éve él mai hazájában. Sem népvándorlások, sem hódítá­sok nemigen zavarták itt az életet. Az egyik oldalról a Pamir hétezer méteres csúcsai, a másik oldalról forró sivatag zárja el az utat és ítélte év­ezredes mozdulatlanságra a tadzsiko­­kat. E nép, amelynek óshazájp is ott van, ahol jelenlegi otthona, meglepő fogékonyságot tanúsít minden modern iránt. Dusambe főváros talán a leg­modernebb közép-ázsiai város. Az or­szág — valamivel kisebb, mint Cseh­szlovákia és 2 900 000 lakosa van — teljesen „aerofikált". E furcsa szót a Légiforgalmi Vállalat parancsnokától tanultam, és azt jelenti, hogy az ország minden helységébe vezet légijárati Szagirdast falunak például csak 200 la­kosa van, de repülőtere is. iszfara köz­ség repülőtere 1800 méter magasan van ... A tadzsikok repülőgépen törnek ki az őket évezredekig fogságban tartó hegyláncok gyűrűjéből. Nem képeznek kivételt az asszonyok sem! Az ország, ahol még a húszas évek derekán megkövezték azt a nőt, aki sűrű lószőrfátyol nélkül merészelt kilépni az utcára, ma mandulaszemű légikisasszo­nyokat ad az Aeroflotnak. A divat las­san változott. A lányok sokáig megtar­tották népviseletüket a városokban is. Ez azonban természetes, mert ebben az éghajlatban szinte lehetetlen másfajta öltözék viselése. A lenge, tarka, szellős ruha nemcsak hagyomány, hanem szük­ségesség. A Tv bemondónője is ebben szól a nézőkhöz, sőt az ide települt, más nemzetiségű, sok esetben európai orosz adzsikisztáni A szerző felvételei Tadzslk diáklány jellegzetes ruhában, az elmaradhatatlan tübetejkával a fején. Tádzsikisztánban jelenleg nagyon sok nemzetiség él. A legnépesebb kisebb­séget az üzbégek alkotják, akiknek szá­ma majd fél millió. De vannak itt tatá­rok, kazahok, oroszok, örmények, grúzok, azerbejdzsániak, koreaiak, s ki tudná felsorolni mindl Csak a nureki gátépíté­sen (a világ legmagasabb, 304 m ma­gasra tervezett gátja épül itt) 38 nemze­tiséget tartanak nyilván. Más vidékek, más nemzetek képviselői elhozták ma­gukkal szokásaikat, megszokott élet­módjukat. A tadzsikok, fogékonyságuk folytán minden új iránt, különös érzék­kel a legjobbat sajátítják el más nem­zetiségek kultúrájából, életmódjából. A lakáskultúrában például igen ügyesen ötvözik a népi hagyományokat a kor­szerű célszerűséggel. Saját hagyomá­nyaikból megtartották például a széles heverőket, minden lakáshoz (még az új panelházak mellett is) lugast terveznek esti pihenésre, teázásra. A falakra ag­gatott díszes szőnyegek igen lakályossá teszik az otthonokat. Ezzel szemben na­gyon gyorsan és könnyű szívvel lemond­tak a modern világban előnytelen ha­gyományokról. A Tv itt a hegyek közt is legalább két műsort sugároz, de az or­szágos műsor l-en kívül többnyire fogják Taskentet és a dusanbei adást is. A Tv ezért nélkülözhetetlen tartozéka lett a tadzsik lakásoknak. Nurek városában — amelyet 30 000 lakosúra terveznek, de ma még csak 20 000 lakosú — nincs tízévesnél régibb épület. Minden ház panelház, de a ter­vezők gondosan ügyeltek arra, hogy a lakások hűvösek is legyenek. Az abla­kokat a perzselő naptól mély erkély, vagy az ablakok előtt, az egész homlok­zati részre árnyékot vető betonlapok védik. A lakásba csak közvetett fény jut így, ám a kilátás zavartalan. Ebben az afgán határhoz közel fekvő városban új életmód van kialakulóban. Az átlagos életkor itt 26—28 év, a 20 000 lakos kö­zül 4200 Komszomol-tag. Itt érzékelhető a legjobban a célszerűség betörése az életmód alakulásába. A gátépítés úgy­szólván kizárólagosan férfimunka. Am az új városban sok a nő, de ők sem várnak tétlenül, míg számukra valami­féle női üzem létesül. Erről még ma szó sincs. De jól szervezett és eredményes az alkalmazásban nem levő nők iskolai képzése. E fiatal város nőlakosai több­nyire tanulnak. Esti és levelező tanfolya­mokon, közép- és főiskolai fokon. Egyre Л kisbabát védeni kell a per­zselő naptól. A háttérben jól látható a mély erkélyű „nure­ki“ építészeti stflus. nők is célszerűnek tartják ezt az öltöze­tet, amely kibírhatóvá teszi a 43—45 fokos nyári kánikulát. A divatnak egyébként egy különleges­sége szökött szemembe a tadzsik váro­sokban és falvakban: nem ők igazod­nak az európai divathoz, hanem éppen fordítva. A nadrágkosztüm és pizsama­ruha itt népviselet. A különbség talán csak a nadrág bőségében van, amely a bokánál nem szélesedik tengerész­módra, hanem csipkével összehúzott. A nagy melegben azonban a lányok nagyon ügyesen kihasználják a mini­divat lehetőségeit — csak a pizsama­ruha felsőrészét hagyják meg (amely épp mini) és úgy fest, mintha európai divatszalonban tervezték volna. Pedig négyezer éve gondolhatták ki. /VV'/WV\'4/V'«A./4 /X/V /\м /ч 4/ \* \* \* \s ч/ ч/Ч/ v’nA/'sA/'J A korszerű Dusambe városára jellemző épület: fehér fény­visszaverő betoncsipke a hom­lokzat előtt. gyarapodnak a szolgáltatások, amelyek számos asszonynak kínálnak munkalehe­tőséget. Ugyancsak jelentős a kínálat a nagy képzettséget követelő, de fizikai­lag nem megerőltető munkahelyeken. És így a férfiak ott maradnak a meredeken sütő nap alatt a Vahs folyó forró völ­gyében, mert a nőknek is érdemes itt maradni. A nőkről való gondoskodás jelentőségének megértését talán a kö­vetkező adat szemlélteti a legjobban: míg néhány évvel ezelőtt még évente 1800 ember hagyta el Nureket, ma már csak 370, és a letelepedés továbbra is kedvező irányzatú. Nem az emberek szokták meg az éghajlatot, hanem a vá­ros és az építkezés vezetősége értette meg a legfontosabb szükséglet kielégí­tésének jelentőségét: tanulási és mun­kalehetőséget teremtett meg és kínált fel a nőknek. Ezért maradnak a nők. És a nők mellett u gátépítő férfiak. Vilcsek Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom