Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1970-01-18 / 3. szám
Megkésett PALACKPOSTA MEGÖLTEK EGY ASSZONYT • GYERMEKEIT A GYILKOS ANYJA NEVELI • HIÁNYZIK EGY TÖRVÉNY • ÍTÉLETHOZATAL ELŐTT • VÁDAT EMELÜNK A közöny és a kíváncsiság hullámai egyhangúan locsogtak, ha meglegyintette a kisváros közvéleményét egy-egy újabb hír szele: „Hallottátok? A Farkasnét úgy megrugdalta a férje, hogy kék-zöld lett... Már megint verekedtek. A részeg ura annyira összeverte, hogy hátgerincsérüléssel a kórházba vitték, de még ott is az arcába vágott az öklével, amikor két rendőr kísérte a vérvizsgára ... istenem, hát mit lehet tenni... milyen emberek is vannak ... már az utcán is rugdalja ... szegény asszony, csoda, hogy még tűri." így ment ez már évek óta. Ahhoz, hogy az alábbi levél megíródjék, nem volt elég egy asszony szenvedése, a halálára volt szükség. „Tisztelt szerkesztőség! Szomorú eseménynek voltunk résztvevői december 11-én az ipolysági temetőben. Akkor temették Bálik Veronikát, két fiúcska harminckét éves édesanyját, akit iszákos férje, Farkas Jenő halálra' rugdalt. Nem volt senki, aki segített volna a szegény szerencsétlen asszonynak a menekülésben, csak a halálban kapta meg a segítséget. Idáig hagyták egy védtelen családanya, egy dolgos, gyermekeit szerető asszony szenvedését fajulni. Hiába kért már előbb segítséget a rendőrségtől, a HNB- től, azoknak az az elvük, hogy nem kell családi ügyekbe beavatkozni. Most már, ha akarnak, ha nem, be kell avatkozniuk. Mert mi lesz a két kiskorú árvával? Rá lehet őket bízni a gyilkos férj illetékesek ... „csupán" a humanizmus, az emberi felelősség nevében) mindenkit, aki nem segített, amíg nem volt késő. Hiszen bezörgetett már segítségért nem egy ajtón. Rokonok, ismerősök, „hivatalos" személyiségek ajtaján is. És e vád alól nem mentjük fel a nemzeti bizottságot sem .’.. — Kérem, 'az érvényben levő törvények nem jogosítanak fel bennünket arra, hogy radikálisan beavatkozzunk a család magánügyeibe. Mi itt csak békíthetünk ... esetleg, ha alkoholistáról van szó, elvonókúrát javasolhatunk, esetleg tehetünk kötelezővé — de vajon segít az? Eddig még egyetlen alkoholista esetében sem fordult elő, hogy tartósan leszokott volna az-ivásról . . . nincs jogunk benyitni egy ajtón, ha nem kérik — Ki segít a védtelen asszonyokon? — Ipolyságon és környékén az asszonyokat mélyen felháborította a közönyös szemlélők előtt évek óta készülő tragédia halált okozó kegyetlensége A szerző felvételei Magyar Éva, a VNB dolgozója sokat töpreng, hogyan lehetne a szó igazi értelmében segíteni szüleire? Ott sírtunk a koporsójánál. Tudjuk, hogy ez nem segít, de elkeserítő, hogy nincs, aki az ilyen kegyetlen férjekkel szemben védelmezné a szerencsétlen feleségeket." Ipolyságon Gajdos rendőrfőhadnagy, a közbiztonsági szervek dolgozója és Magyar Éva, a városi nemzeti bizottság szociális ügyosztályának ifjúságvédelmi dolgozója a levélben írottak igazságát bizonyították. » , Farkas Jenőné, született Bálik Veronikát 1969. december 9-én este halálra rugdalta a részeg férje, (a halál oka agyvérzés) miután a kocsmából jövet már az utcán több ipolysági lakos szeme láttára bántalmazta. A részleteket többféle változatban mondták el közeli és távoli ismerősök, valamint Farkas Jenő édesanyja, de tény az, hogy Bálik Veronika sorsát, a részeges és garázda férj brutalitását évek óta a legtöbb ipolysági Ismeri. A kétgyermekes asszony már nem vádolhat senkit, de kötelességünk kimondani, hogy bűnrészességgel vádolunk — (ó, nem hivatalosan, arra nem vagyunk a segítségünket — mondotta Magyar Éva, ak! nem egy álmatlan órán töprengett azon, hogyan lehetne segíteni, a szó igazi értelmében. — A közbiztonság szervei — a rendőrség sem tehet mást. — Sajnos, hiányzik egy törvény — szögezte le határozottan Gajdos főhadnagy. — Egy olyan törvény, amely szerint nyilván tarthatnánk a garázda részegeskedőket és a családtag bejelentése, kérése nélkül (ha az Illető ismételten közbotrányt okoz vagy családtagjai biztonságát, egészségét veszélyezteti) jogunkban állna elvonókúrával egybekötött kényszermunkára vitetni őket. így? Egyrészt a legtöbb feleség, anya igyekszik titkolni, amíg lehet, az otthoni bajokat. Fél segítséget kérni, mert olyan segítséget nem is tudunk nyújtani, ami tartósan megvédené őket az alkoholista családtag brutalitásától. Másrészt tapasztalataink bizonyítják, hogy sokszor az ilyen bejelentést egy-egy múló dühkitörés, kis házi vihar váltotta ki. És mire kimegyünk, vissza is szívnák, vagy fél óra múlva visszajön a panaszttevő, hogy tekintsük semmisnek a panaszt... — Ipolyságon nem ez az első eset, hogy a részeg férj megölte a feleségét. Az előző gyilkosságot a férj az utcán követte el? Igen. A tettest elítélték. Börtönben van. A tettest remélhetőleg most Is el fogják ítélni. Egyelőre elmeállapotát vizsgálják a pszichiátrián. Jó lenne valamilyen rendelet és készülék, amivel a Bálik Veronikák sorsát közömbösen szemlélő hivatalos szervek, szomszédok és Ismerősök moralitását és emberségét Is meg lehetne vizsgálni. Mlndazokét, akik Italt adnak a garázdáknak, virtusnak tartják a duhajkodást és férfiasságnak a basáskodást. Mlndazokét, akik nőnapi ünnepségekkor a női egyenjogúságról szónokolnak és év közben elítélik, ha egy asszony a rabszolgaságnál rószszabb házasságából menekülni akar. Mert Bálik Veronika akart, amikor úgy érezte, már nincs tovább. Élt benne a halvány reménység, hogy egyedül teremt otthont két gyermekének, hiszen dolgozni szeretett, tudott, amíg bírt. Az elmúlt ősszel elszökött otthonról, hogy lakást, munkát keressen másutt, idegenben. Dehát... nem olyan könnyű egyiket sem egyik napról a másikra találni. És ezért — mint egy levelében írta „még egyszer megpróbálom, hátha mégis sikerül még együtt.. ." De nem sikerülhetett. És most mór nem lesz a fialnak nyugodt és boldog otthona, amelyben egy dolgos és szerető édesanya neveli őket. Mert a gyilkos férj anyja mindent megtesz, hogy e gyermekeiért önmagát feláldozó aszszonyt kiagyalt históriákkal befeketítse előttük. Kit szerethet ez a két gyerek? Anyjukat nem, mert „Miért hagyta anynyit inni a férjét, Csak az asszonyban a hiba, ha egy férfinak előbbre való a kocsma". Apjuk — gyilkos. Nagyanyjuk már tehetetlen, s nem érti, miért lett ilyen a fia. Ha a két fiú ebben a környezetben nő fel, nem lesz belőlük különb ember, mint az apjuk. — és ha gyermekotthonba tennénk őket, akkor jobb lenne? Az ember nem tudja, hogyan lenne a leghelyesebb, mi lenne a legokosabb megoldás — mondotta Magyar Éva. Nem tudom. Az ítélet még nem született meg, így nem Idézhetem a tanúvallomásokat, nincs módomban részleteiben teljes alapossággal áttekinteni Bálik Veronika tragédiáját. Rajta már nem segít az ítélet, bármilyen szigorú és Igazságos lesz Is. De legalább a többi szerencsétlenen segítene már, a még élő és szenvedő Veronikákon és gyermekeiken. Gyenge az alkoholistákra vonatkozó törvény, az Igaz. De sosem volt minden emberre vonatkozó törvény paragrafusokba szedve, s az írott törvény is akkor ért valamit, ha éltek vele. Amíg tehát nem javasoljuk, hogy hozzanak új törvényt, amíg nem születik a garázda részegeskedőkre vonatkozó szigorúbb paragrafus, merjenek a felelősek emberi felelősségük tudatában Is tenni valamit HARASZTINÉ M. ERZSÉBET
