Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1970-03-30 / 13. szám
Egy modern nagyváros olyan, mint az élő szervezet: a város ütőerein, utcáin áramlik, lüktet az élet, hömpölyögnek az autók, pöfögik a benzinfüstöt, dolguk után sietős emberek léptei koppannak ütemesen a járda kövezetén, vásárlók sokasága özönlik ki-be az áruházak bejáratain, zsúfolásig megtelt, fáradtan csilingelő villamosok kígyóznak a várost behálózó sínpárokon, játszóterekről felröppenő üde, kristálytiszta gyermekkacaj telíti meg a kora tavaszi levegőt. Ilyen a mi fővárosunk — Bratislava — is, pezseg, lüktet benne az élet. AZ OSI VAROS Ha egy kissé fellebbentjük a történelem fátylát, azt láthatjuk, hogy ez a Duna menti város előnyös földrajzi fekvésénél fogva már a középkor hajnalán jelentős kulturális, gazdasági és politikai szerepet töltött be és később, a fejlődés kedvező körülményeinek és tényezőinek összjátéka folytán a történelmi események középpontjában állt. Az évszázadok során sok pirosbetűs, de sok viharos, sötét napnak is tanúja volt a pozsonyi vár. A viharos szelek megrokkantották ódon falait. Azt, hogy ma új köntösben, megifjodva kacsinthat rús események csak rövid időre bénították meg a város vérkeringését. Ennek ellenére az új élet igen nehéz feltételek mellett indult kibontakozásnak. A romok eltakarítása és az üzemek helyreállítása után a legégetőbb, a lakáskérdés megoldása, lakónegyedek építése volt. Majd sorrendben új üzemek, iskolák létesítése. Később a nők növekvő alkalmazásával egyidejűleg gyermekintézmények, óvodák, bölcsődék építése vált szükségessé. A tervek elkészültek, megvalósításuk gyors ütemben indult meg. POZSONY NAGYVAROS LESZ A Szlovák Megbízotti Hivatal határozata alapján, 1946. április elsejével a várost körülvevő falvakat Bratislavához csatolták. Így a korábban 68 km2-en fekvő város egyik napról a másikra háromszorosára terebélyesedett. Ma, amikor Bratislava felszabadulásának 25. évfordulóját ünnepli, nézzük meg, mi újat hozott ez a tettekben gazdag negyedévszázad fővárosunk életébe, milyen eredményekkel büszkélkedhet a város vezetősége és lakossága? Az új városháza épületében a területi tervezés vezetőjének, Jarolín Heriban mérnöknek tettük fel a kérdést. FittiROSIHI TAvAs le az öreg Dunára, s büszkeséggel tekinthet az alatta elterülő, nagyot nyújtózott városra, a hazánk felszabadulását követő negyedszázados fejlődés hozta meg, amely megváltoztatta Bratislava egész arculatát, az itt élő nép életét. A természet örök rendje szerint nálunk márciusban köszönt be a megújhodást hozó tavasz. Az időjárás szeszélye néha azonban — mint ebben az esztendőben is — késlelteti a rügyet bontó évszak érkezését. Huszonöt évvel ezelőtt a természet nem űzött ilyen tréfát az emberekkel — a tavasz mégis késett. Városunk nehéz napokat élt át, a fasiszta megszállók önkénye a tetőfokra hágott. Gyilkos fegyverek kattogtak, ágyúk dörögtek. Végre, két napig tartó utcai harcok után, április negyedikén, az esti órákban csend ölelte körül a várost, és ugyanakkor a Szovjetunió fővárosában, Moszkvában 220 ágyú üdvlövése adta hírül a győzelmet: Pozsony felszabadult. Ezért a győzelemért városunkban 742 szovjet katona vesztette életét. AZ ÜJ ÉLET ALAPJAI A II. ukrán hadosztály parancsnoksága úgy határozott, hogy a város bevételénél megkímélik Pozsonyt a teljes pusztulástól, így a hábo-A ruiinovi városrészben, amely négy lakótelepből áll - Strkovec, Ostredky, Trávniky és Poieft - 55 000 lakos talált otthonra — Az eredményeket részletesen felsorolni igen hosszadalmas lenne, ezért csak nagy általánosságban említsünk meg néhány jelentősebb mozzanatot. Elmondhatjuk, hogy a felszabadulás óta számos korszerű üzemet — mint például a Slovnaft, a Béke-üzem, a Fagyasztó és hasonlók — több új szállodát, a PRIOR-üzletházat, a Kultúra és pihenés parkját, számos középületet, az új vasúti pályaudvart, sportlétesítményeket, színházépületet, korszerűen felszerelt alap-, és közép- és főiskolákat, gyermek- és egészségügyi intézményeket és sok egyebet adtunk át rendeltetésének. A belváros területén és a Februári Győzelem útján épült lakóházakon kívül, két nagy kiterjedésű városrészt létesítettünk. Az egyik a Ruzinov, hol 55 000 lakos számára épültek korszerű lakások és a szükséges üzlethálózat. A másik, a Károly-falusi városrész most épül. AZ ÜJ VÁROSRÉSZ Ma még provizórikus járdákon cuppog az ember lába a sárban. De legtöbb helyen még ideiglenes gyalogjáró sincs, csak sár van, feltúrt föld, szanaszét hagyott építkezési anyagok. Az idegen, ha szerencséje van, talál egy őslakost, aki így igazítja útba: — Átugrik egy árkot, elmegy két fabódé között, aztán jobbra fordul, s ha már térdig érő sárban jár, akkor csak egyenesen kell mennie, helyben van.“ Az „őslakos“ még alig melegedett meg az új negyedben, hisz csak 1969 elején költözött be. Így szemre úgy látszik, természetesnek veszi ezeket a terepviszonyokat és boldog, hogy fedél van a feje felett, ami azt illeti, nem akármilyen fedél, hisz a legszebb kivitelű s a legmodernebb lakóházai ezek Pozsonynak. Az új negyed négy részből áll. Kútiky I—II, s Rovnice III—IV. 70 000 lakosra tervezik. — Ez lesz Szlovákia legszebb lakónegyede, hogyha elkészül — mondja Poliak mérnök. — S mikorra készül el? Emellett a tempó mellett csak 1975-re. Az építkezést a Pozemné Stavby Bratislava vezeti, s minden erejét a lakások építésére összpontosítja. Ezért van az, hogy felépülnek a házak, de járdák, utcák, utak nélkül. A vállalat kapacitása sajnos nem bírja el, hogy egy időben a környezet építését is lebonyolítsa. VANNAK MÉG HIÁNYOSSÁGOK — Legalább a legszükségesebbet, az útkérdést igyekszünk megoldani, hogy biztosíthassuk a közlekedést. Sokkal nagyobb feladatnak bizonyul az üzlethálózat kiépítése. Egyelőre a negyedben nincsenek üzletek. De az év végére tervbe van véve néhány üzlet s közszolgáltatási intézmény átadása. Kútikyban szeptemberben nyílik meg egy önkiszolgáló s egy nagykapacitású áruház. Ezzel szemben Rovnicén az 1971 májusában átadandó F. Spécii és L Lisícky felvételei
