Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1970-03-02 / 9. szám
Si 4|\ ^ Anasztázia Vertinszkaja, a dinasztia legfiatalabb, de ma leghíresebb tagja - -A sors útjai kifürkészhetetlenek. A század elején, Moszkvában, Szása és Iván, egykori szomszédok gyerekeiből lett jábarátok, jóban rosszban összetartottak, s mindenhová követték egymást, — így kezdődik a Vertinszkij-művészcsalád históriája. Mert ha Szása és Iván nem követik egymást, minden másképp alakul. Szását polgári nevén Alekszandr Nyikolajevics Vertinszkijnek hívták, 1889. március 21-én született, és az orvos papa legnagyobb bánatára, nem is a természettudomány — hanem a humán tárgyak iránt érdeklődött; irodalmat, filozófiát, zeneszerzést és a konzervatórium operaszakán éneket tanult. Iván színésznek készült, s Iván Moszjukin néven, nem sokkal első bemutatkozása után keresett, hires művész lett, aki cimboráját, a mindig kevés zsebpénz kiegészítésére, színpadi szereplésekre ajánlotta és hívta. A tekintélyes tudományok diákját eleinte nem érdekelte, mivel keresi a pénzt: varietékben, operettekben lépett fel. Majd Moszjukin, 1912-ben filmezni hivja. Angelt alakítja a 700 méter hosszú .Ezek az élő emberek” című, egykorú „szuperfilmben”. Befejezve tanulmányait, közzéteszi első verseit, majd első dalait maga adja elő — 1915-ben. Azután a forradalom katonája lesz, kétszer kitüntetik, 1919-ben mégis elhagyja hazáját. Ivan Moszjukin hivja, s ajánlja mindenfelé, mint régebben Marianna Vertinszkaja szovjet filmszinésznő, egy dinasztia harmadik tagja is. A sokoldalú, igen tehetséges művész, nagyon sok filmben szerepel, produkcióival (és régi barátjával, Moszjukinnal) járja a világot. Lengyel, román, német, francia, olasz, angol, kínai, majd pedig amerikai filmekben forgat, s a „Seherezáde meséi* című filmben a kegyetlen vezir figurájával világra szóló sikert arat. Jól, sőt nagyszerűen él. A finom szellemű és finom lelkű ember kilenc nyelven beszél, ir, s csupán a 30-as években huszonegy országban jelennek meg dalai, versei, könyvei. A moszkvai Filharmónia meghívja a honvédő háborúban hősiesen helytálló ország közönsége elé. Otven koncertet ad a hátországban: énekel, szaval, játszik. És ismerkedik a megváltozott néppel. Azután húsz frontkoncertinszkaja emigráns szülők gyermekeként, 1923. április 14-én 'született. Diáklányként Svájcban találkozik Alekszandr Vertinszkij-jel. Felesége lesz. Bár tud oroszul, az orosz tájakat első ízben az 1943-as turné alkalmával látja. Négy esztendeig háziasszony: új otthont kell teremtenie, s két kislánya van; második gyermeke, Anasztázia, 1944. december 19-én született. Mikor a gyermekek már óvodába adhatók, Ligyija Vertinszkaja főiskolai hallgató lesz: a Szurikovról elnevezett Középművészeti Akadémia szcenográfiai óráit látogatja, s 1955-ben, hét esztendei tanulás után, festőművészi, építészi és szcenikus diplomát kap. A Moszfilm-stúdióban kap állást, azon az osztályon, ahol korábban gyakornoki idejét is tölti — a szcenikán, s itt kapja első filmszerepét is; 1953-ban őt kérik fel a „Szadko" emlékezetes szerepére, a Főnix-madár megformálására. és bár ma is elsősorban építésznek, díszlettervezőnek és festőnek vallja magát, filmszerepeket is vállal: láthattuk a „Don Quijote” egyik jelentős szerepében Cserkaszov partnereként, s ő volt a gonosz királynő az „Elvarázsolt tükrök birodalma” című mesefilmben. Marianna és Anasztázia is művészpályára készül. Színésznők szeretnének lenni. Középiskolai tanulmányaik után tehát beiratkoznak a moszkvai Puskin Színház művészképző stúdiójába, s kettejük közül Anasztázia debütál először filmen: tizenhét éves, amikor 1961-ben a „Bíbor vitorlák” női főszereplője lesz. Feltűnése igazi meglepetés, így kapja meg a „Hamlet" című szovjet filmben Ophelia szerepét, amely világhírűvé avatja. Játszik a „Kétéltű ember” című tudományosfantasztikus produkcióban, a „Nem felejtettek el, bajtárs" című háborús filmben, és 1965-ben Liza Bolkonszkáját alakítja Bondarcsuk négyrészes „Háború és béke”-jében. Marianna 1962-ben lép a kamerák elé, a „Végzős évfolyamában, s női főszereplője Hucijev „Mi húszévesek" című világsikerű alkotásának. A történet itt véget is ér, azaz bizonyos szempontból itt kezdődik. Anasztázia az „Anna Kareniná”-ban öregbíti hírnevét, s pillanatnyilag két új filmben Marianna és Anasztázia otthonukban tét vállal. És a huszadik estén bejelenti; szeretne hazatérni, újra és véglegesen orosz földön letelepedni. A befogadó-levél és kislánya egyszerre érkezik: Marianna Vertinszkaja 1943. július 28-án látja meg a napvilágot. A hazatért művész azonnal jelentős feladatokat kap. Színpadon szerepel, majd filmezni kezd. Két híres szerepében a csehszlovák közönség is látta: a „Szkander bég” című albán—szovjet filmben Velence dogéját alakította, s néhány évvel később ő volt a herceg az „Anna a férje nyakán"-ban. A nagyszerű karakterszínész, a jelentős költő és zeneszerző 1957. május 21-én színházi próba közben a szivéhez kap, térdére hajtja a fejét, s nem is emeli fel soha többé. Egy fiatal özvegyet és két kislányt hagy hátra. Az özvegy, Ligyia Ver-Foto: Viktor Maszliev és APN is játszik: az üzbég „Muhamedov élete” első mai lányszerepét bízza rá; Grúziában pedig a „Könyörületesnek kell lennünk” című Danilea-komédiában — élete első világjátékát forgatja. Színpadon orosz és szovjet klasszikusokban lép fel, és Szent Johanna szerepére készül, ezt 1970 őszén előbb a televízióban, majd a „Szovremennyik Színház"-ban fogja alakítani. Marianna televizió-sztár, de gyakran szerepel a Puskin Színházban is. Anasztázia férjnél van. Férje, Nyikolaj Mihalkov költő, színész, s újabban saját dalait is énekli. Kisfiúk, Sztyepán, még csak három és féléves, de nagyon szépen szaval, és már két rendező is a műterembe kérte próbafelvételre. A művészdinasztia majd hatvanéves sikerei, úgy látszik, a jövőben is folytatódni fognak -—vés— Richard Nash: AZ ESŐCSINÁLÓ A bratislavai Nová Scéna (Új Színpad) bemutatója Az amerikai realista irodalom, és ezzel egy időben a drámairodalom csak a huszadik század fordulóján kezdett kialakulni, és csupán a két világháború között bukkantak fel az azóta világhírűvé vált amerikai drámaírók. Ezek közé tartozik Richard Nash is, Arthur Miller, Tennessee Williams stb. kortársa. Első sikereit a Broodwayn aratja (Egy marék parázs, Brooh Vallay lányok, Vigyázat Jaguárl) majd Hollywoodba költözik, és ott mint scénáriumíró működik. Hogy az amerikai realista iroda-I.Az összetűzés: Liza — Hana Kováciková, Jónás — Július Vaiek, Bill - Vlado Müller 2. Bill, az esőcsináló — Vlado Müller, a háttérben Lubo Roman 3. Liza — Éva Rysová és File — Slave Záhradnik Foto: A. SMOTLÁK
