Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-12-07 / 49. szám
INTERJÚ A TAKTUSRA BESZÉLŐ Táncolú ifjúság (Interplay) címmel Morton Gould zenéjére, Norman Thompson koreográfiájára készült halott. A főszerepben Bánki Györgyi George Gershwin negyven esztendeje komponálta az Egy amerikai Párizsban elmű balettjét, főszerepében Bánki Györgyi. (A világhírű komponista Goldmark Károly unokaöccsénél tanult) Taktusra beszélő cica? Beszélő és éneklő kutyáról már olvastunk Jack London, a híres amerikai, 1 szocialista író halála után megjelent két regényéből, de taktusra beszélő cicáról? Nem szeretnék a kedves olvasóknak rejtvényt feladni, ezért elárulom, hogy a taktusra beszélő cica az a balerina, aki Csajkovszkij Csipkerózsika című remekművének harmadik felvonásában lép színpadra, a budapesti Opera kitűnő művésznője, és Bánki Györgyinek hívják. De nézzük csak sorjában. Amikor Maritus Petipa, a cári orosz balett híres, francia származású megteremtője hű akarva lenni Charles Perrault meseköltő szelleméhez, azt kérte Csajkovszkijtól, hogy a Csipkerózsika harmadik felvonásában a zenekar a macskanyávogást utánozza. A még alig negyven esztendős zeneköltő akkor már túl volt az Anyegin, az V. Szimfónia és a Hattyúk tava sikerein, — teljesítette a kérést, és ha azóta a Csipkerózsika bárhol felcsendül valamelyik karmesteri pálca alatt, az utolsó képben a zenekari árokból felhangzik a macskanyávogás, a színpadra pedig egy kandúrnak öltözött táncos és egy cica maszkjába bújtatott balerina lép. Amikor a budapesti Opera Csipkerózsikája kerül műsorra, a doromboló és karmoló cica szerepében Bánki Györgyi lép a reflektorok fényébe, mozdulatait mindig meleg taps fogadja. Az ifjú balerina a mindmáig legnagyobb magyar balettpedagógus, Nádasi Ferenc keze alatt végezte tanulmányait, és aligha van olyan feladat, amelyet meg ne tudna oldani. (Nádasi évekig működött Péterváron, kapcsolatban volt a legnagyobb mesterekkel, Pavlovával, Fokinnal, Gyagilevvel, Nizsinszkíjjel.) A háború után tért vissza Budapestre, de nem az Operába, mert az intrikákból font-szőtt akadályok kirekesztették. Az ő keze alatt nőttek fel mindazok, akik a mai magyar balettművészetet reprezentálják, mint például Lakatos Gabriella, Orosz Adél, Kún Zsuzsa, vagy Róna Viktor, Fülöp Viktor és Eck Imre. Bánki Györgyi az Erkel Színházban, a második budapesti operaházban tűnt fel a János vitéz egyik táncában. Aztán egyre másra következtek az újabb sikereket hozó alakítások: a Keszkenő cigánylánya, a Faust Walpurgis éjének egyik tánca, Smetana Eladott menyasszonya táncképének egyik szerepe, a Diótörő spanyol táncr, a Hattyúk tavának egyik figurinája. a Bahcsiszeráji szökőkút, ä Cöppr1 majd a Giselle, aztán a Csongor Tünde Lidérce. — A legszebb feladatot azonban egy új magyar operában vállaltam — mondotta —, amikor rám bízták Mihály András Együtt és egyedül című operájának egyik szerepét. A különös feladat az volt, hogy nem táncoltam, hanem prózát mondtam, mégpedig ritmusra, a karmester beintése szerint. A megoldás azért érdekes, mert a táncművészet szintetikus művészet ugyan, de a színpadi beszéd egyik balettiskolában sem tantárgy, — Két szerelmem van, a balett, és a film. Szerepeltem is néhányban, ilyen volt a Banovich-rendezte és lencse elé igazított örök téma, az Életbe táncoltatott lány. A frankfurti tv is forgatott velem egy táncfilmet. Címe kicsit elcsépeltnek hangzik — Egy cipőtisztító álma, — de a magyar koreográfus, Roboz Ágnes különösen szép táncot költött hozzá. Több alakban jelentem meg egy egyszerű, rokonszenves fiatalember álmában, aki végül is leginkább hozzáillő, az ő szívét legjobban melegítő szobalány mellett köt ki. A filmtáncban olyan kifejezési eszközt látok, amely meghaladja az operai színjátszás művészi hatékonyságát. A tvbaiett filmeket milliók nézik. A balettművészet és a tv szövetsége a műfajnak épp oly népszerűségét hozza magával, mint annak idején a rádió és a muzsika összefogása. Bánki Györgyi világot járt művész. Az Operaház együttesével megjárta Európa, Ázsia és Afrika nagyvárosait, az Atlanti Óceán partjától a Csendes óceánig és a Vörös tengerig. Londontól Kóreáig és Kairóig. Legutóbb a Kisázsiában levő baalbecki nemzetközi balett-fesztiválon vett részt. — Most mire készül? — kérdem búcsúzóul. — A budapesti filmstúdióban most forgatjuk Bartók remekét, a Fából faragott királyfit. Holnap Párizsba utazom, ahol a Spartakuszban lépek fel. Kedves Olvasó, ez volt az interjú a beszélő cicával. SZÜTS ISTVÁN C k a r a i aj « 'O > ’S •M te и 14 5 N «й * m >0) E «М О «4 « 00 a в а < Bánki Györgyi, a budapesti Állami Opera kitűnő balerinája
