Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-11-23 / 47. szám

vezetése még nehézségekbe ütközik, de re­méljük, hogy rövidéiért «Ikerül ezt a prob­lémát Is megoldani. A lévai Kozmetika üzemében életerős fejlődést, Jó termelést, munkakedvet talá­lunk. A vállalat célja, hogy a munkások is és az árut vásárló fogyasztók is elége­dettek legyenek. Oj termékeik, a 20 HP sorozat, a Juno habfürdő, a Samet sampon és az új csomagolásban megjelenő borotva­krém még ebben az évben forgalomba ke­rül. A dolgozók célja — jó munkafelté­telek mellett —, jó minőségű, nem drága és elegendő árut gyártani. Reméljük, tervük sikerülni fog, és az üzem vezetősége a megalakult üzemi nő­szövetséggel további ló együttműködésben mielőbb megoldja ezeket az illatos gondo­kat. KOPRI.A M. A HALLGATAG NŐ Ellentmondói, de így van: van egy pólya, ahol a dolgozó akkor végzi jól és sikeresen a munkáját, ha nem csinál semmit. Ha nincs szükség arra, hogy „csinálja" azt, omlért van. Ez a színházi súgó. Ha az előadás alatt nem kell beavatkozni, ha nem hallják a hangját, akkor Jó a mun­kája, akkor sikeres a „fellépése". A komáromi Magyar Területi Szín­házban Körmendy Ilona már több mint tíz éve dolgozik ebben a mun­kakörben, ö — kolléganőjével, Csó­ka Edittel együtt — a színház „hall­gatag nője", súgója. A modern szín­játszásban a súgó már csak „ellen­őrzi a szöveget“ az előadásokon. A színészek — kis kivétellel — mór a főpróbák előtt jól tudják a szöve­get, és súgni nem kell. Valamikor, a daltársulatok Idejében a súgó volt az előadás főszereplője. A színészek úgy sereglettek előadás alatta súgó­lyuk közelébe, mint a muslincák a gyümölcsre, a lepkék a fénybe ... egyszóval: a súgólyuk és a súgó volt a központ. Érthető Is, hiszen alig három-négy nap alatt tanulták be a darabokat és sokat egyszerre, — súgó nélkül nehezen ment volna. Sok olyan előadást néztem már végig, ahol előbb hallottam a szöveget a súgó szájából, mint a színészéből. Végig együttmondták a szöveget abban az Időben. Ma Ilonka néni csak „figyeli" a szöveget és csak akkor súg, ha a színész valamilyen dekoncentráltsóg következtében egy szót, gondolatot elfelejt és megáll. Ilyenkor gyorsan és a lehető leg­diszkrétebben kell beavatkozni, hogy a közönség észre se vegye. Ezért Ilonka néni, szemén az elmaradha­tatlan pápaszemmel, mely alól biz­tatón, mosolyogva csillan ki a sze­me, — ott ül a színpad szélén, (télen, a hideg színpadokon derékig pokrócba csavarva) és figyeli a szí­nész szövegét. Es ha kell, segít. Nem mozdul el a helyéről, mert a színész­nek kell a biztonság: ott a súgó, a szalmaszál, amelybe belekapaszkod­hat, ha „defekt” van. Es Ilonka néni kitart a helyén az előadás végéig, és ha „glkszermentesen", szöveghiba nélkül ment le az előadás, talán ő a legboldogabb, hogy lemét „munka­­nélküli” volt. Körmendy Ferencnének, Ilonka né­ninek nehéz Ifjúsága volt. Sok meg­próbáltatáson ment keresztül, míg elérkezett az az Idő, amikor már szabadon lélegezhetett. A párt egyik Igen régi tagjaként — amikor ez már a magyarok számára Is lehetővé vált — azonnal bekapcsolódott a társa­dalmi átalakulást Irányító munkába. A Nőszövetségben megbecsült funk­cionárius, sokáig a komáromi Városi Nemzeti Bizottság tagjaként harcolt a társadalmi Igazságokért, a jobb életért. Olyan szívóssággal és ügy­szeretettel, amelyet a „gyengébb nem"-tői ritkán láthatunk. Gyűlésről gyűlésre járt, agitált és dolgozott a felszabadult asszonyért, nőért, lányért. Mindig nagy vonzalmat ér­zett a kultúra iránt. A régi, testet­­lelket felőrlő munkásidőkben nem volt erre alkalma. így, mikor lehető­sége nyílt, 1949-ben elsőként lett CSEMADOK tag, kultúrmunkás és propagátor. Ott is jó munkát végzett és végez ma is. Természetes hát, hogy útja egyenesen a magyar kultúra egyik őrhelyére, a Magyar Területi Színházba vezetett. A ma­gyar szó, a színház és a művészet szeretető hozta közénk, és örülünk, hogy jó egészségben köztünk van. A színház „hallgatag nője" hangos Is tud lenni, ha a dolgozók érdeké­ről, az Igazságról van szó. Bátran megmondja véleményét, kiáll az Igazság mellett. Nagyszerű asszony, szeretjük őt. Ilonka néni a súgás mellett — Illetve, ha jól megy az előadás, a „hallgatás" mellett — néha a szín­padon is megjelenik egy-egy kis statisztaszerepben. Szívesen besegít, ha kell, színészmunkával Is. Sőt, az ő segítőkészségére és kolléglalitásá­­ra jellemző az is, hogy az előadás alatt sosem tétlen. Ha szünet van, a kellékesnőnek segít a színpadot berendezni, sokszor maga Is vállalja, betegség esetén a kellékezést. Az előadás után az öltöztetőnőnek ő se­gíti a ruhákat elrakni. Mindez nem lenne kötelessége, de Ilonka néni már Ilyen. Nem tud meglenni anél­kül, hogy ne segítsen, ne dolgozzon valamit. Hiszen eleget hallgat és ül „tétlenül" az előadás alatt. Kívánunk a színház kedves Ilonka nénijének, a magyar kultúra hűséges harcosának jé egészséget, még sok­sok kellemes évet, a MATESZ-ban és a súgó posztján „sikeres hallgatást"! Slposs Jenő * 'ey Adót Is kell értünk fizetni, na meg a kosztunk Is vagy ötszáz koronába kerül havonta. Ha kölykelmet eladják, legalább valamit törlesztünk az adósságból. Mi nem vagyunk olcsó kutyák, egy uszkárkölyök kétezer koronába kerül. Gazdám megígérte, hogy a legszebb kölykömet meghagyja nálunk. A kutyaszoba szép, nagy, elférünk majd benne. — A divatos frizurátokat ki szokta tupfroznif — Gazdánknak nagyon sok könyve van, melyekben szép kutyák vannak, és Innen tájékozódik az új kutya­­divatról. ö nyír, füröszt, fésül bennünket, ha fáj a ha­sunk még orvosságot is kapunk tőle. Sétálni Is járunk mindennap. Most is alig varjuk, hogy játszótársunk és legkisebb gazdánk, Kája hazajöjjön az iskolából és mehessünk megint versenyt futni, ö ugyan biciklivel Csokiért még kétlébon U tudok járói. karlkázik fel a Spilberkre, de mi jót szaladunk mellette. Már versenyeztünk is, és hogyha megrendezik a pudli kutyák futóversenyét, ml is benevezünk. — Ml a kedvenc ételetekf , — Mindent szeretünk, a levett, húst, tésztát, tojást, de legjobban a diót és о csokoládét. Rabia egyszer már papagájt is evett. Igaz, én is megettem a kamrában két töltött csirkét, de azok nem éltek, nem mozogtak, nem repültek, — de én megfogadtam, hogy többé ilyet nem fogok csinálni. A csokis dobozokat azonban eldugják előlünk, pedig már megtanultam a tetejét Is szépen be­csukni, de úgy látszik, mégsem kutyáknak gyártják a csokoládét... A társalgás után Rabia és Assia kényelmesen elhe­lyezkedtek a ragyogóan tiszta kutyaszoba heverőjén. Lám, a kutyaélet nem mindig „kutyaélet". Mindenesetre az Ilyen kutyaneveléshez Igen nagy állat­­szeretetre, és türelemre van szükség. Éva Tumová vala­mennyi tulajdonsággal bőségesen rendelkezik. A két kutya nevével bizonyára még sokszor fogunk találkozni a nemzetközi kutyakiállftások nyertesei között. A fehér uszkár fajkutya ritkaság számba megy már ná­lunk, de Rabia és Assia — megígérték — gondoskodnak majd az utánpótlásról. Egyelőre egy Ilyen előkelő „családfával” rendelkező kölyökkutyára hosszabb a vá­rakozási Idő, mint egy autóra. Éva asszony ugyan már nem haragszik, de én még mindig szágyenlem magam a papagájért VARGA MAGDA

Next

/
Oldalképek
Tartalom