Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-10-26 / 43. szám

MILYEN AZ ’ .DEAUS ä о '3 C? Évezredek óta problémát jelentett az emberiség életében az élet­­társ-keresés. Valamikor a lányok, a nők helyzete egyszerűbb, de mégis nehezebb és lealázóbb volt. öt választották és nem ő válasz­tott élettársat. Főszerepet a házasságban az anyagi megalapozott­ság és a társadalmi helyzet játszott. Jó ha volt, s ha nem, akkor ta­lán helyettesítette a kölcsönös megbecsülés, vagy a beletörődés. Ha mindezt figyelembe vesszük, a keserves, boldogtalan házasság távol­ról sem volt annyi, mint ma a válás. Most ezek a tényezők nem befolyásolják a házasságot és sok fiatal ember kérdezi: milyen hót az ideális házastárs? Hol, s hogyan talá­lom meg őt? Kedves V. D. tisztviselőnő! Levelemet mindjárt azzal kezdem, hogy nem értek egyet önnel, ön szerint ideális élettárs nincsI Sze­rintem igenis volt, van és lesz! Ki­tűnő a stílusa, de a levél tartalma egy kicsit túlzás. Talán az ön hi­bája is, hogy így van, mert nem tudja a férjét kezelni. Négy éve vagyok férjnél, két gyermekem van, egy fiú és egy kis­lány. A férjemre nem mondhatok semmi rosszat. Sokat segít a ház­tartásban és a gyerekekkel járó fá­radságos munkából is kiveszi a ré­szét. Házasságunk kezdetitől fogva mindig bevontam őt az otthoni munkába. Erről sok fiatalasszony megfeledkezik a házasság kezdetén, amíg még tart a „nagy szerelem". .4 legtöbb helyen a fiatalok a szü­lőknél laknak, közös háztartást ve­zetnek, és nincs szükség a férjre, mint segítőtársra. Később külön mennek lakni, és a felesig be akar­ja vonni a férjét az otthoni munká ba, de itt jön a bökkenő. Nem áll könnyen kötélnek az a férj, aki megszokta, hogy csak a készre jöj­jön haza. Még egyszer utoljára kimondom: ideális élettárs van! Lánykorunk­ban ne ragaszkodjunk csak a külső­höz, ismerjük meg a férfi belső tu­lajdonságait is, aztán határozzunk csak. Néha jó, ha az eszünkre is hallgatunk, nemcsak a szivünkre. Maradok tisztelettel V. L. Kedves T. I. Olvastam levelét, teljes mérték­ben meg tudom érteni helyzetét. Ha én fiú lennék, az ön helyében in­kább a lányt hagynám el, mint az édesanyámat, Mert kinek köszön­hetjük azt, hogy létezünk, és azt, hogy felnőttünk? Csakis az édes­anyánknak. Ne haragudjon rám, de én szívtelennek tartom azt, aki az anyját el tudja hagyni egy lány kedvéért. Azt a sok áldozatot, amit hozott értünk, igyekeznünk kell legalább részben visszafizetni, amint a saját lábunkra álltunk. Tudom, hogy önnek most nagyon nehéz, de még csak 21 éves. Biztosan talál magának megfelelő partnert, olyat, aki ellen az édesanyjának sem lesz kifogása. P. M., diáklány Engedjék meg nekem, hogy őszintén megírjam tapasztalataimat és véleményemet a mai lányokról, és az „ideálomról“, akivel eddig sajnos, még nem sikerült találkoz­nom. Mindenekelőtt az ember jól néz­ze meg, hogy kivel áll szóba. A legrosszabb a mindenre csak a vál­lát vonogató lány. Azokról, akik mindenkire megjegyzéseket tesznek, meg leszólitják a fiúkat az utcán, nem is érdemes beszélni. Az a lány, akit szeretni fogok, legyen józan, komoly és intelligens. Értelmi szín­vonalban legalább olyan legyen, mint én. Nagyon fontos, hogy szeresse a zenét. Vagy az is elég, ha jó hallása van, a zenét majd én megszerettetem vele. Öltözködjön divatosan, de azért ne vigye túl­zásba, mert a jó ízlésnek is van határa. Legyen modern, de ezt nem külsőségekre értem. Végül még egy követelmény, és ez a legfőbb: sze­ressen engem és én is szeressem őt. Tisztelettel: R. JÁNOS A fiatalok az ideális élettár­sat keresik, akivel elindulhatnak a családi élet útján. Segítsenek nekik véleményükkel, tapasztala­taikkal. írják meg, Önök szerint m I- lyen az ideális élettárs? A legjobb válaszokat közöljük lapunkban. Az ankét 25 éven alu­li résztvevőit meghívjuk Pozsony­ba a kiértékelő gyűlésre, ahol 6 kétszemélyes külföldi turistautat sorsolunk ki közöttük. Kérjük a borítékra ráírni: „Ifjú szemmel“. ÜGYESSÉGI OLVASÓINK SZÁMÁRA Miről van szó? Törjék a fejüket! Hatvanhárom megfejtőnek tízezer korona. Első pillantásra nehéz lenne kitalálni, milyen meglepetést tar­togat rejtvényversenyünk amelyet szerkesztőségünk kinál cserébe ötletességükért, ügyességükért hatvanhárom díj korona á1 figyelemmel kiséri lapunkat, amelyben, nem rendszeresen, nem minden egyes számban, a megfejtendő rejtvény két-két betűjét közöljük majd, természetesen kever­ve. A közölt betűket kell végezetül helyes sorrendben egymás mellé ragasztani (egy levelezőlapra) s a megfejtett mondatot úgy beküldeni szerkesztőségünkbe. A helyes megfejtéseket kisorsoljuk. 1 első dij 1000 Kcs 2 második dii 500 10 harmadik d 300 10 negyedik dij 2C J0 (melyet kiadónk a Zivena ajánlott fel nyerteseknek) ha 20 ötödik dij 1( 20 hatodik dij к Versenyezzen Ön is! Kellemes meglepe­tésben lesz része, ha rejtvényünk megfejté­sével éppen ön lesz a szerencsés nyertes! leleményességük, ötlctességük vizsgája ez a rejtvény, amelynek két betűjét itt kö­zöljük : r No %4 Volt Idő, amikor azt remélték, a szocialista tár­sadalom anyagi jólétében, biztonságában eltűnik, megszűnik az lvászat épp úgy, mint a másik „nép­betegség“, a tuberkulózis. Csakhogy a tuberkulózis megszüntetéséért egészségügyi és társadalmi In­tézmények egész sora Indult harcba, és már az anya méhében fejlődő gyermek védelméről Is gon­doskodtak éppúgy, mint a csecsemők oltásáról, fel­nőttek ellenőrzéséről, betegek elkülönítéséről. Az alkoholizmus nem szűnt meg, sőt a lakosság gaz­dasági színvonalának növekedésével párhuzamo­san egyre nagyobb méreteket ölt. Egyre többen vannak azok, akik családjuk, élet­társuk, gyermekük életét teszik tönkre italozásuk­kal. Akik saját és mások életét veszélyeztetik, akik ellsszák a fizetésüket, kivetkőznek emberi mivol­tukból, nap mint nap kocsmában kezdik, kocsmá­ban végzik a napot, táskájukban, zsebükben ma­gukkal hordják a fiaskót, és Isznak munkában, munka után és odahaza. Sajnos hazánk nemcsak mint Iparilag fejlett állam tartozik az élvonalba, hanem mint a legtöbb alkoholt fogyasztó ország is. Szomorú dicsőség. AZ ALKOHOL ÖL“ M. K. huszonegy éves volt. Életerős, kedves fia­talasszony. Első gyermekét várta. Mór megvásárol­ta a kis ingecskéket, pelenkákat, már készült a ke­resztelőre. jó lenne olcsón megúszni — ez Is ben­ne volt a tervezgetésben. Nem csoda. Fiatal háza­sok, akiknek egy kis szülői ellenkezéssel Is meg kellett küzdeniük. Minden koronára szükségük volt. Ezért a megszokott falusi módszerhez folya­modtak. Cukrot „kevertek le“ élesztővel. Pálinká­nak. Ma már kevesen főzik lavórral. Sok az ügyes kezű, technikához értő ember és nem nehéz réz­csőhöz sem hozzá jutni. KI nem látott még pálin­kafőző „felszerelést" a hordóba vezetett csövekkel, a kannával, üsttel, amelyet rendszerint kovásszal szigetelnek? Ebbe öntötte K. Is a lőrét. Anyja se­gített neki. Ott főtték a szülői házban, mert még­sem lehet nyilvánosan végigcipelni a falun az egész alkalmatosságot. A nyári konyha ajtaját Is bezárták, Idegen ne lásson be, a szag ne szivárog­jon ki. És a fiatal asszony egyszerre észrevette, hogy rossz a szigetelés, tódul a gőz az edényből kifelé. Erősen lobogott a tűz, s a gőz után a for­rásban levő erjesztett lé Is kifutott. Kétségbeeset­ten kiáltott anyjáért, csináljanak valamit. De mire az edényhez nyúlhattak volna, felrobbant az egész. A mentőkre nem kellett sokat várni. De a váran­dós asszony kétnapos élet-halál küzdelem utón meghalt. Anyja karján, nyakán, lábán csúnya for­radások nyoma. Nem sir. Megkövesedett benne a fájdalom és értetlenül ingatja a fejét: Az utóbbi években a világ minden fejlett államá­ban egyre többet tanulmányozzák az öregek helyze­tét. A kérdéssel foglalkozó tanulmányok közül ki­emelkedik egy gyűjteményes munka, ami tavaly je­lent meg Londonban, „Az idős emberek három ipari társadalomban" (Old People in Three Industrial So­cieties) cim alatt, és amely az Egyesült Államokban, Angliában és Dániában 2500 személyre, — hatvan­öt éves és ennél idősebb emberekre — kiterjedő vizsgálatok eredményét tartalmazza. Ha a csehszlovák társadalom rétegeződését telepü­lési hely és életkor szerint állítjuk össze, megállapít­hatjuk, — egy régebbi adat szerint, — hogy a városi lakosság 4,7 százaléka, vagyis 306 799 személy már betöltötte 70. évét. Egyre sürgetőbb Igényként jelent­kezik, hogy az elemzésekből eredő következtetések a népjóléti gyakorlatban 1$ visszatükröződjenek. A Szövetségi Statisztikai Hivatal folyóirata, a DE­MOGRAFIE 3. számában közölte Bohdan Kaufman tanulmányát, amely a városban élő öregek helyze­tét elemzi, és összegezi a prágai Népjóléti Kísérleti Intézet 1967. évi felmérésének eredményét. A szocio­lógusok 15 város jellegű településen, összesen 700 ember helyzetét, anyagi és kulturális körülményeit, civilizációs színvonalát vizsgálták meg, és ahogy a cseppben a tengert, úgy társadalmunk eme mikrosz­kopikusan kicsiny „szeletében" Is láthatjuk a tipikust, az általánost. Az Ilyen tanulmányokat többnyire elolvassuk, jegy­zeteket készítünk belőle, eltesszük „publicisztikai adattárunkba", mert „hátha valamikor felhasználhat­juk", Hogy én most mégis részletesebben foglalko­zom a tanulmánnyal, azt csak azzal indokolhatom, hogy ez is bizonyítja régi tételemet, miszerint ha­zánkban a nők elméletileg egyenjogúak, azonban az elmélet és a gyakorlat között széles és mély a sza­kadék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom