Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-08-24 / 34. szám
Az ünnepi díszgyűlés keretén belül Or. Peter Colotka átadta az állami kitüntetéseket a nőmozgalomban érdemeket szerzett asszonyoknak A gyűlés közönségének egy csoportja ШНОКОТ UVEOOMÉLÉHG POHYBUZIENVOEJM A párt- és államszervek képviselői az elnöki asztalnál A magyarországi szlovákok táncegyüttesének vendégszereplése a martini szabadtéri színpadon SLDVENSKÉWD NIROOA A nőmozgalom úi századának küszöbén Mottó: „A jövőt a jelen valósága alakítja, és ez a jelen térben és időben csak a múlt és a jövő vissza- és előrefutó vonalán igazolhatja saját realitását. Aki a múlt összekötő vonalát elmetszi, sose érhet el a jövőbe.“ 4 Fábry Zoltán Martin, a szlovák nemzeti öntudat városa ... de mi még egy jelzővel gazdagítjuk a város nagyságát... Martin, a nőmozgalom bölcsője ... mert 1869. augusztus 4-én, itt, a martini hársfák alatt alakult meg Szlovákia első nőegylete, a 2ivena. A száz évvel ezelőtt meggyújtott fáklyát Marina Hodzová, Anna Pivková, Elena Maróthy- Soltésová utódai sem hagyták kialudni. Most, a 2ivena hagyományaiból kiinduló Szlovákiai Nőszövetség, méltó keretek között ünnepelte meg a mozgalom bölcsőjében, Martin városában a százéves évfordulót. Az ünnepi díszgyűlést a martini Nemzeti Színház történelmi termében tartották. Irena ÖuriSová elnöknő ünnepi beszédét több mint háromszáz küldött hallgatta. Megemlékezett a nők egykori életéről, a 2ivena munkásságáról és a Szlovák Nőszövetség küldetéséről. Az elhangzottakból legalább dióhéjban ismerkedjünk meg a nőmozgalom múltjával, jelenével és az előttünk álló feladatokkal. A szlovák történelem nem sok adattal rendelkezik a 18. század második feléből és a 19. század első feléből a szlovák nők életéről. De nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy az igába fogott nemzet sorsában a nők is osztoztak, szenvedtek a kizsákmányolás és a nyomor alatt. Az 1831-ben Kelet-Szlovákiában kitört parasztlázadás idején több nő harcolt a felkelésben, akiket végül kivégeztek. A nép lányai és asszonyai nem tanulhattak, és a szolgasors erősebben sanyargatta őket, mint a férfiakat. Gyermekeiket munkába vitték. A férfiak munka után vándoroltak Budapestre és Amerikába. Csak 1871 és 1914 között félmillió férfi vándorolt ki az országból. A szlovák nők a férjük mellett és azok helyett is dolgoztak, és a munka mellett még az élet nehézségei is a nők vállára nehezedtek. Csak a szerencsésebb papok, tanítók és nemesi családok gyermekeinek és asszonyainak volt lehetőségük legalább a műveltség alacsonyabb fokát elérni, megtanulni írni, olvasni, számolni, énekelni, egy kis hozzáértést szerezni a gazdasághoz. Két nyelvet sajátítottak el, mégpedig a németet és a magyart. Az európai női egyesületek mintájára, a szlovák asszonyok is alapítottak egyesületeket. így alakult 1829-ben Banská Bystricán helyi nőegylet, ahol még abban az évben gyermekgondozót is létesítettek. De nyíltan meg kell mondani, hogy ezekben az időkben a nők nem töltöttek be jelentősebb szerepet: visszatartották őket a rossz gazdasági viszonyok, az elnyomott nemzet gyengesége, a műveltség hiánya és a modern nők iránti előítéletek. Abban az időben a nő csak az otthon-, gyermekei és férje számára létezett. Csak a múlt század negyvenes éveiben hívta fel a figyelmet Stefan Homola, a Szlovák Nemzeti Űjságban a lányok számára létesítendő nemzeti iskolák iránt. A cikkre Miroslava Lehocká, a trnovcei pap felesége válaszolt és ismeretsége révén harcolt a lányiskolák megnyitásáért, 1847-ben nyitották meg az első szlovák lányiskolát Vrbovcén, Banská Bystricán és Banská Stiavnicán. Ezeknek azonban csak helyi jelentőségük volt. 1869 augusztus 4-én megalakult a 2ivena nőegylet. A 2ivena küldetése elsősorban a nemzeti öntudat megerősítése, a nők élet- és műveltségi színvonalának emelése volt. Ezek az emlékek, bár érdekelnek bennünket, de már nem tudják bennünk felkelteni azokat az érzéseket, amelyeket akkor dédanyáink éreztek. Érezték-e akkor a nők azt, amit mi már tudunk? Hogy a szervezet megalakulásával a nők ezreinek lehetősége lesz hozzászólni a társadalom és a nemzet ügyeihez. A számunkra fenn-Az Élet szépsége kiállítás megnyitója a martini Nemzeti Múzeumban maradt iratok arra következtetnek, hogy megértették a jövő feladatait. Dolgoztak, tanultak, újságokat adtak ki a nők és lányok számára. Törekvésüket hol siker, hol kudarc kísérte. A mozgalom feladatai közé tartozott a népi hagyományok ápolása, a kézimunkák gyűjtése és készítése. Ugyancsak nagy jelentőségű volt népművelő tevékenységük, a különféle főző-, varró-, egészségügyi tanfolyamok rendezése. A nők annak ellenére, hogy politikailag nem kívántak szerepelni — inkább nemzeti és népművelési téren működtek — világosan színt vallottak hovátartozásukról is. Ez főként a német megszállás, majd a felkelés éveiben mutatkozott meg. A nők százai önfeláldozóan gyűjtötték az élelmiszert, a fehérneműt, ápolták a sebesülteket, támogatták a partizánokat. A 2ivenát azonban minden haladó törekvése ellenére a háború utáni években burzsoánacionalista szervezetté nyilvánították és a működését fenyegető veszély bekövetkezett — az egyesületet beszüntették. Éveken keresztül még említésre sem méltatták. Kegyetlenül szétverték a 150 ezer tagú egységes, erős és aktívan működő szlovákiai nőegyesületet. Helyette kialakult egy kis, központi szerv, a Csehszlovák Nőbizottság, amely mint a csehszlovákiai nők nemzetközi képviselő szerve működött. A szervezet szlovákiai nőtagjai igyekeztek, ha nem is önálló, de Szlovákiában székelő szervezetet kialakítani. A nőkérdésről akkor azt állították, hogy alapjában véve elintézett ügy: nincs különbség a férfiak és a nők között, sem elméletben, sem gyakorlatban. Ez volt az oka annak, hogy a nők problémáinak megoldásában lemaradtunk, nemcsak a Szovjetunió mögött, hanem olyan országok mögött is, amelyek e téren jóval hátrább álltak. Hogy a politikai kár Szlovákiában ezen a téren nem olyan jelentős, mint más szakaszon, ezt annak köszönhetjük, hogy a haladó szellemű nőmozgalom a női tömegszervezetek betiltása után is tovább dolgozott. Az ez évben újjáalakult Szlovák Nőszövetségnek ma már majd 180 ezer tagja van. A 2ivena 100 éves évfordulójának előkészületei közben elhangzott egy kérdés, hogy miért nem tér vissza a Szlovák Nőszövetség nevében is a régi hagyományhoz? — Soha — még akkor sem, amikor az nem volt divat— nem feledkezünk meg a hagyományok tiszteletéről. A nőmozgalom 100 éves ünnepségeinek kezdeményezői és szervezői vagyunk. Már évek óta készültünk rá, és az ünnepségek keretében olyan akciókat szerveztünk, amelyek nemcsak a 2ivenában, hanem a kommunista és munkásnők mozgalmában, és a Szlovák Nőszövetségben egyaránt hasznosak voltak. Kultúrpolitikai munkánkat a 2ivena-klubok és a 2ivena kiadóvállalat révén akarjuk fejleszteni. Az Élet szépsége népművészeti versenyre készült hímzéseket- és népművészeti tárgyakat a napokban alakult „Lipa“ elárusító központ útján nemcsak felvásároljuk, hanem egyúttal munkát is biztosítunk a nők számára. A mai Szlovák Nőszövetség munkája más, mint a régi 2ivenáé volt. A föderáció után a Szlovák Nőszövetség területi jellegűvé vált. Az egyenlőség, demokratikus elvek alapján egyesíti a szlovák, magyar, ukrán, valamint a Szlovák Szocialista Köztársaság területén élő más nemzetiségű nők munkáját. Lehetőséget ad a nőknek, egyrészt magában a szövetségben, másrészt a kulturális és nemzetiségi alapon szervezett 2ivena, Barátnő és Veéurka klubokban való tevékenykedésre. Ez szintén a szervezet egyik újfajta munkája a régi 20 éves szervezettel szemben. A 2ivena évfordulója nemcsak ünnepet jelent számunkra, hanem figyelmeztet is bennünket arra, hogy a nők teljes egyenjogúságáért megkezdett harcot tovább kell folytatni. A nőmozgalom második századának küszöbén fő célunk olyan életkörülmények teremtése, hogy a nők végre harmonikus feltételek mellett teljesíthessék a feleség, dolgozó nő és családanya hármas feladatát. Spácil felv. VARGA MAGDA
