Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-01-19 / 3. szám

Bill

JÁTÉK

Bizaváda?

— A bábjáték a színjátszás ősrégi válfaja. Lényege: kézre húzva ujjakkal vagy felülről mechanikus eszközökkel (pálca, zsinór) mozgatják a bábut, közben az eltakart szereplők mondják, éneklik a szöveget, E művészet több ezer éves. Japánban, Kínában, Jáva szigetén, Indiában egyaránt kedvelték. Híres ősindiai bábugyáros Bizaváda. Az ind eposzok — Rigvéda, Mahabharata — a bábművészeket sutradháraknak nevezik. (A szó magyarul: zsinórtartó.)

Guignol,

— Nevezetes bábalak Biduszaka, az első kasztba tartozó bráhminokat gúnyoló, elnáspángoló rosszcsont. Ugyancsak népi bábhősök a magyar Vitéz László és Paprika Jancsi, a cseh Kasparek, az olasz Pulcinella, a német Hanswurst, az angol Puncs, a francia Guignol. Az ókorban Homérosz az Iliászban automatikusan mozgó Vulkánt említ. Arisztotelész pedig a legendás Vénusz báburól „elárulta": belsejében higany rejlett. Európában a kora-középkorban lett divatos a bábjáték, amikor a pápa a misztériumokat kitiltotta a templomokból. A XX. században híres az olasz Podrecca 1913-ban alapított Teatro del Piccolija, valamint R. Tescher bécsi művész lencse mögött játszó figurái. Napjainkban világhírű a szovjet

Obrazcov; a bábokat alulról pálcákkal mozgatja.

D’Azértis?

— Eszterházy 1760-ban báboperát működtetett. (Komponistája: Haydn.) A legrégibb bábos emlék a XIII. századi Somogykiliti. A XX. században az első világháború előtt Orbók Lóránt rendezett művészi bábelőadásokat. (Később, már Spanyolországban, dacból felvett D'Azértls néven bábozott. Koporsójába feje alá bábuit helyeztette.) A másik magyar úttörő: Blattner Géza, Párizsban. Az ember tragédiáját adta elő — bábokkal. A Magyar Állami Bábszínház 1949 óta jelentős hazai és nemzetközi sikereket ért el. (Sz. I.)