Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-07-06 / 27. szám
AHOI A MUNKAKÖPENY A DIVAT nem annyira feltűnő — mint a munkaköpenyen. Azt, hogy ez nemcsak esztétikai, hanem egészségügyi szempontból is mennyire kifogásolható, talán nem is kell hangsúlyoznom. A munkaköpeny rendszeres használata szorosan összefügg a szociális helyiségek létesítésével. Ahol nincs a dolgozóknak hol átöltözniük — kénytelenek abban a ruhában dolgozni, amiben az istállóba jönnek. Esetleg egy kötényt kötnek ihaguk elé, hogy ezzel védjék ruhájukat. Ahol ilyen esettel találkoztunk, ott a vezetők ígérték^ hogy mihelyt elkészül a szociális helyiség, azonnal megkövetelik a dolgozóktól a munkaköpeny rendszeres használatát. Itt tehát, ha nem is az elkövetkező hetekben, de talán hónapokban javulás várható. Rosszabb a helyzet ott, ahol a dolgozók szívesen viselnének munkaköpenyt, de a szövetkezet vezetősége nem akarja figyelembe venni kérésüket. Az egyik szövetkezetben például egy állatgondozó a nadrágjára bő női szoknyát öltött. Csodálkozó tekintetünkre így magyarázkodott: — Mit csináljak, ha nem kapunk munkaköpenyt? Valahogyan védenem kell a nadrágomat, nem vehetek mindennap háromszor tisztát! S ez a szoknya jobb szolgálatot tesz, mint a kötény . . . A szövetkezet elnöke ezt pirulva hallgatta végig, de nem tudom ez elég volt-e neki ahhoz, hogy másnap munkaköpenyeket rendeljen. És hány szövetkezet van még, ahol szükség lenne ehhez hasonló epizódra, hogy az elnök végül tudomásul vegye, a munkaköpeny használata a mai körülmények között elengedhetetlen követelmény? ! A tornai szövetkezetben nincsenek ilyen Szabó Ilona és Kovács Piroska újbodvai fejőnők számára természetes a fehér köpeny mindennapos használata. Mészáros Mária és Horváth Erzsébet baromfigondozók el sem tudnák képzelni munkájukat tiszta, fehér köpeny nélkül. Fekete — fehér, igen — nem ? Ez a kérdés már régóta foglalkoztatja nemcsak az állatgondozókat, de a szövetkezetek vezetőségét is. Sőt a fekete —fehér szín eldöntése előtt sok helyen a kérdés sajnos még így hangzik; munkaköpenyben, vagy anélkül? A felelet erre csak egyöntetű lehet: természetesen munkaköpenyben! Csakhogy sokkal könnyebb ezt kimondani, mint megvalósítani. Ezt bizonyítja, az a fölmérés is — melyet a nőszövetség mellett működő mezőgazdasági szakbizottság végzett a kassai járásban. — Bizonyságot szereztünk arról, hogy az állatgondozók még most is sok helyen idegenkednek a munkaköpeny használatától. Inkább régi, elnyűtt ruháikat viselik, melyen nem látszik úgy a piszok — vagy ha látszik is, gondok. Reicher János elnök és Juhász Ferenc ökonómus azt állították, a dolgozók itt már megszokták a munkaköpenyt, őket inkább az a kérdés foglalkoztatja; fehér vagy fekete legyen-e? Eddig a fekete, illetve a kék szín mellett döntöttek — de ha elkészül a szociális helyiség, megpróbálkoznak a fehér köpennyel is. Miért ne? Hiszen a feketének is éppen olyan tisztának kell lennie mint a fehérnek. S mégis csak kellemesebb látvány és érzés is fehérben dolgozni. Sokan talán most azt gondolják, micsoda túlzás az állatok között fehér köpenyben dolgozni! . . . Nos, nincs igazuk. Erre „élő bizonyíték“ az újbodvai szövetkezet. Itt ugyanis a fehér köpeny viselése már teljesen természetessé vált. S vajon össze lehet-e hasonlítani azt a két szövetkezetét, ahol a fejők piszkos, elnyűtt ruhában és ahol hófehér köpenyben kezelik a frissen fejt tejet? A lényeg tulajdonképpen nem is abban rejlik, hogy milyen színű vagy fazonú a köpeny vagy munkaruha — hanem abban, hogy egyáltalán legyen. Sajnos könnyűiparunknak ezen a téren még nagy adósságot kell törlesztenie a mezőgazdasági dolgozókkal szemben. Jelenleg csak egyféle köpeny kapható az üzletekben. S ez a nyári időszakban, különösen az istállóban túl meleg, nem szellős. Sokan talán ezért is idegenkednek tőle. Színes kartonból, vagy más könnyen tisztán tartható, olcsó anyagból divatos munkaruhák készülhetnének a nők számára. Mondjuk olyanok, mint amilyet a két péderi fejőnőn láttunk, akik maguk készítették el mintás munkaruhájukat. ízléses és kényelmes, egyszerű szabású — még csinos is volt. S ha már ruhatervezőink nem akarják megérteni, hogy a mezőgazdaságban dolgozó nők is szép, divatos és egészségi szempontból is megfelelő ruhában szeretnének dolgozni — készítsék, vagy készíttessék el maguk a dolgozók, persze a szövetkezet számlájára! A szövetkezet vezetőinek nem szabad kézlegyintéssel elintézni ezt a kérdést, hogy — sokkal lényegesebb dolgok is vannak. Amint a kassai járásban tapasztaltuk, s ezzel Gérec Pál mérnök, a járási termelési társulás igazgatója is egyetértett; ahol a szövetkezet élén szakképzett vezetők állnak, ott nemcsak a termelés terén, de a munkakörülményekkel is egyre kevesebb a gond. Ebben a járásban különösen nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a szövetkezetekben minél több mezőgazdasági mérnököt helyezzenek el. Velük könnyebb megértetni az új módszerek bevezetésének jelentőségét, a dolgozókról való gondoskodás fontosságát. Az idősebb vezetők még az első évek gyakorlatához ragaszkodnak, amikor csak a termeléssel — az emberekkel nem — törődtek. Gérec mérnök megígérte — s ez dicséretére legyen mondva! — hogy a járás területén az eddiginél is nagyobb gondot fognak fordítani a dolgozók munkakörülményeinek megjavítására, a munkaköpenyek rendszeres és kötelező használatára. Jó lenne, ha ezt már sehol sem tekintenék üres formaságnak, hanem a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság természetes tartozékának írta és fényképezte: H. ZSEBIK SAROLTA "O BORSI ÜNNEPSÉGEK A CSEMADOK Terebesi Járási Vezetősége, a JNB kulturális szakosztálya, a Járási Művelődési Ház, és a borsi NF szervei 1969 május 31-én és június 1-én II. Rákóczi Ferenc emlékünnepélyt rendeztek Borsiban. Az ünnepélyen jelen volt a SzSzK Nemzetiségi Titkárságáról Tolvaj Bertalan elvtárs, a losonci és füleki CSEMADOK, a rimaszombati Tompa Mihály klub, és a helyi szervek képviselői. Az ünnepség két napig tartott. II. Rákóczi Ferencről dr. Czine Mihály irodalomtörténész, budapesti egyetemi tanár emlékezett meg, majd kuruc est következett, melynek keretében fellépett Béres Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió kiváló népdalénekese, dr. Dalmády László színművész, Burka Sándor népművész, Gaál Gabriella énekművész és még sokan mások. Másnap került sor a II. Rákóczi Ferenc emlékmű leleplezésére és megkoszorúzására. Utána kulturális műsor tarkította az estét. Nagy sikert aratott a gálszécsi „Secovcan" szlovák népi együttes, és a sárospataki Rákóczi gimnázium leánykara. Az ünnepséget reggelig tartó népmulatság zárta be. (Micsurda Erzsébet, Várgede) ÍGÉRETÜKET TELJESÍTIK A lévai járásban Nagyölved község polgárai a faluszépítési akcióban az utóbbi öt évben elismerésre méltó eredményeket értek el. Az aszszonyok is kivették részüket a munkából. Annyi zöld sávot egy faluban sem lehet látni, mint Nagyölveden. A Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulójának tiszteletére a község polgárai értékes kötelezettségvállalásokat tettek, aminek teljesítéséhez már hozzá is láttak. A járás többi községei közül Csekén, Nagyodon, Ipolyságon és Zselizen méltón akarják megünnepelni a SZNF jubileumi ünnepségeit. A „Z“ akcióban a legtöbb munkát ugyanis itt végezték el. JÓL FELKÉSZÜLTEK AZ ÚJ IDÉNYRE Az Ipolyszakállasi Csehszlovák- Magyar Barátság EFSZ-ben a kertészet dolgozói jól felkészültek az új idényre. Még tavaly elkezdték az Ipoly mellett az új melegágyak áthelyezését, hogy jobban tudják a zöldséget öntözni. Pavlik János kertésznek az idén egymillió 37 000 koronát kell kitermelni a szövetkezet asszonyaival. Munkájuk azonban nehézségekbe ütközik, mert nincs állandó csoportjuk. A szövetkezet vezetősége mindig talál módot a munka megszervezésére. Az asszonyok kora reggeltől késő estig dolgoznak. 40 vagon paradicsomot akarnak elszállítani. Hetente többször, szükség szerint friss zöldséget szállítanak a Rimaszombati Konzervgyárba, és a mártoni zöldségboltba. (Belányi János) EBEDI DIVATBEMUTATÓ Az ebedi Nöszövetség nagyon jól sikerült szabás-varrás tanfolyamot rendezett, 45 asszony részvételével. A rendezvényük olyan jól sikerült, hogy a tanfolyam befejezésére már minden résztvevő a saját maga szabta-varrta ruhában jelent meg. Jó lenne, ha példáját a többi nőszervezet is követné! MEGÉRDEMELT TAPS (Száraz Mária) Berkes Rózsi Kiskérről kellemes perceket szerzett a nemrég Ipolyszakállason megrendezett III. Daloló Ipolyvölgye kulturális szemlén. Népdalai tetszettek a nézőközönségnek.
