Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-06-08 / 23. szám

közönséget. Szerettem és szeretnék ezentúl is, ha lehetőség adódik, Веке Sándorral együtt dolgozni. Ha rajtam múlik, szerepelni szívesen vissza — hazajövök. A színházi, aki... szó, amely árul­kodik. A színház élő személy, amely­nek emberlelettisége az utolsó cso­dák egyike a huszadik században. A szlovákiai magyar színházi élet megújhodása előtt áll. Sokan bábás­kodnak körülötte — van közöttük or­vos és van halottkém. Színházi éle­tünk számára nagy veszteség Viola távozása, viszont példa nélküli siker is egyben. Színházi életünk egyetlen útja csak a kassai magyar színházzal kezdőd­het. Nincs választék, és sajnos újra­kezdési lehetőség sem rajzolódna a közeljövőben. A Vox humana temp­lomai nem nőnek gomba módjára. Színházakat szülni kell, nevelgetni és szeretettel istápolni. A színházak ki­sebbségünk felnőtté válásának mér­földkövei. A kisebbségek mindig hőskorban élnek. Az átmeneteket nem ismerő rétegeződés szigorú — velünk vagy ellenünk. •— Az ily kor, az ilyen állapot tiszta szemű embe­reket követel ... A beszélgetés lonola sodródik, formálódik és bizonyít: Viola megy és mégis marad, a miénk marad. Gágyor Péter A nehézségek nem érdeklik a vásárlót A vevő a pénzéért megfelelő árut kíván A bútor árának átlag 10 százalékos eme­lése sem hozta meg a kellő eredményi, mert bútort mégse lehet kapni. Az áremelés nem oldja meg bútoriparunk problémáját, mert ehhez sokkal nagyobb befektetések kellenek. Bútoriparunk és kereskedelmünk mindent megtesz, hogy legalább a fiatat házasok igényeit kielégítse, de a lakásépít­kezés nagyarányú fejlődése nehéz feladat Korszerű szobaberendezés elé állítja őket, melyet saját erejükből nem képesek megoldani. Ezek az okok idézték elő azt is, hogy a Brnói Vásár В pavilon­jában három óra alatt elfogytak az el­adásra szánt termékek A vásár kapui becsukódnak mögöttünk és az álmok világából belecsöppenünk a valóságba, a hétköznapok szürkeségébe, amelyben mint a gyermek a szivárványt úgy keressük üzleteinkben a vásárban be­mutatott iparcikkek — legtöbbjét. Vagy pedig tuzex korona után vadászunk, hogy a vásár pavilonjaiban megcsodált hazai gyártmányú árukülönlegességeket kemény valutáért vehessük meg magunknak. VARGA MAGDA .Csupa jó honfi" című film főszerepében Waldemar Matuskát láthatjuk. Június 13-án ismét megnyílnak a kertmozik és amfiteátrumok kapui, s ünnepélyes keretek között ismét megkezdődik az immár hagyományossá vált Dolgozók Film­­fesztiválja. Ezek a rendezvények az el­múlt két évtized folyamán nagy nép­szerűségre tettek szert, s méltán vál­tották ki a filmvilág csodálatát Az 1948 óta rendezett Dolgozók Filmfesztiválja biztosítja Csehszlová­kiában a hasonló rendezvények folya­matosságát. Hazánkban a legnagyobb kultúrpolitikai megmozdulások közé tartozik. A Dolgozók I. Filmfesztiválját 1948- ban rendezték Gottwaldo.ban, s аг évek során szép hagyománnyá vált kulturális életünkben. Az idei jubileumi rendezvény az előzőkhöz hasonlóan két részre oszlik. Nyári és őszi feszti­válra. A filmfesztivál műsorának össze­állításakor a lendezök ügyelnek arra, hogy a bemutatott művek színvonala­sak legyenek, gazdag eszmei mondani­valóval rendelkezzenek. Ez szinte ma­gától értetődő, hiszen a világ film­alkotásainak a legjavát válogatják ki. A fesztivál idei műsorán három szlo­vák film szerepel. Dimitrij Plichta szlo­vák rendező filmjében a „Szívtelen szerelemben" mély megértéssel igyek­szik megoldani a mai fiatalság problé­máit, ugyanakkor bemutatja kudarcait is. A film 17 éves hősnője, Marcela, egy kalandos éjszakán meggondolat­lanságból börtönrácsok mögé kerül. Mélyreható lélektani analízissel igyek­szik a filmrendező választ adni arra a kérdésre, vajon ki a felelős a zá­tonyra futott fiatal életekért: a kor, a társadalom, az erkölcs, a nevelés, vagy a szülök? A film főszerepeit Andrea Cunderlíková, Karel Smyczek, Dobrota Nováková, Éva Chalupová, Ivan Krajicek és mások játsszák. A Filmfesztiválon bemutatják a „Csupa jó honfi" cimű csehszlovák filmet is, amelyet Vojtéch Jasny rendezett. A film a 20-as évek falusi emberének problémáit eleveníti fel. A főszerepben Radoslav Brzobohatyt és Waldemar Matuskát látjuk. A magyar filmművészetet Várkonyi Zoltán, Gárdonyi Géza nyomán készí­tett „Egri csillagok" alkotása képviseli. Ez a szélesvásznú film egy monumen­tális történelmi freskó. A magyar nép hősies, rettenthetetlen harcának hite­les képe, a török betolakodók ellen. A film híven tükrözi Gárdonyi regényé­nek romantikus légkörét és hősi páto­szát. Felidézi benne a mohácsi vész utáni magyar történelem tragikus, s egyben dicső eseményeit, a török túlerővel folytatott szüntelen harcot, az egri vár védőinek páratlan hősiességét, akik képesek voltak a kétszázezres török hadsereget feltartóztatni és így megmenteni a felkészületlen Xözép- Európát a török igától. Az Egri csilla­gok a magyar kinematográfia eddigi legnagyobb, s tegyük hozzá, legköltsé­gesebb alkotása. A monumentális har­ci jelenetek az egri vár hiteles rekonst­rukciója, a korhű kosztümök mind hozzájárulnak a történelmi múlt fel­elevenítéséhez. Várkonyi dinamikus rendezése, Széchényi Ferenc rend­kívüli hatású színes felvételei s a fő­szereplők: Sinkovits Imre, Kovács Zol­tán, Venczel Vera, Bitskey Tibor, Bárdy György, Benkő Péter kiváló alakításai nyomán valóban színvonalas alkotás kerül a nézők elé. A román filmművészetet szintén tör­ténelmi mű képviseli. A „Traianusz oszlopa“ cimű film a „Dákok" folyta­tásaként a dákok és a rómaiak har­cát eleveníti fel. A filmvásznon meg­jelenik Tiberius császár és Traianus. Szemünk előtt játszódnak le újra a hi­res csaták, amelyben a dákok végül ií vereséget szenvednek és beletörődnek a római igába. A fesztivál műsorában szinte frissítő­ként hatnak majd a francia vígjátékok. A „Benjámin" cimű filmvigjáték egyike azoknak a tipikus, gáláns francia ro­­koko történeteknek, amelyeket a fran­cia közönség annyira szeret. A film hősnője egy tapasztalatlan árvalány, aki miután bekerül egy nagyvilági tár­saságba, megismerkedik annak fonák­ságaival, végül a szerelmi kalandok örvényében elveszíti ártatlanságát. A film főszerepét Catherine Denevue és Michel Piccoli alakítják. A „Tigris és a kismacska" című olasz film Vittorio Gassmannal a főszerep­ben egy öregedő férfi tragikomikus, szellemes története, akit felesége, fia A DOLGOZÓK 20 . FILMFESZTIVÁLJA és unokája győz meg arról, hogy el­múlt felette az idő. Amerika faji problémáit elemezgeti a „Találd el ki jön vacsorára" cimű amerikai film. A filmet az ismert ha­ladó szellemű Stanley Kramer rendez­te. A szereplőkről, Spencer Tracy és A krimik kedvelőinek készült a „Halál a vörös jaguárban" c. nyugatnémet film. A „Benjámin“ főszereplője Catherine Denevue, ismert francia filmcsillag. Catherine Hepburn alakításáról csak szuperlatívuszokban beszélhetünk. Ez a film az utóbbi idők legkiválóbb film­alkotásai közé tartozik Amerikában. A filmfesztivál rendezősége gondolt a krimi-filmek kedvelőire is. Bemuta­tásra kerül a „Halál a vörös jaguár­ban" cimü nyugatnémet bűnügyi film. Hőse Jerry Cotton hires detektív, aki csodálatos rutinnal játszik ebben _ a zsánerben. A filmet dr. Harald Reinl rendezte, a főszerepben George Ná­dért láthatjuk. Amerika fajgyűlölő politikáját bí­rálja a „Találd el, ki jön vacsorá­ra" cimű amerikai film olyan neves színészek főszereplésével, mint Spencer Tracy és Catherine Hep­burn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom