Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-05-18 / 20. szám
Egy-két korty Minden szívkoszorúér betegségben szenvedő páciens jól tudja, hogy a nitroglicerinkészítmények anginás rohamok esetén használnak. Am kevesen tudják, hogy egy korty konyak, whisky, vagy rum a halálfélelemmel összekötött fájdalmakat éppen olyan gyorsan eltüntetheti. Dr. Artur Nareff, az Amerikai Általános Orvostudományi Akadémia (New York) tagja esküszik a minimális alkoholmennyiségek gyógyászati értékére. Dr. Nareff véleménye szerint sok betegségnél egy korty pálinka pótolhatja a drága pirulát, bár fennáll a veszély, hogy a misszionáriusok módjára buzgólkodó antialkoholisták ezen megütköznek. Nareff betegeinek körülbelül fele kénytelen bizonyos diétát tartani és éppen ezért az az érzése, hogy valamit nélkülöz. Amikor Nareff ezeknek a betegeknek (feltéve, hogy állapotuk megengedi) szigorúan meghatározott napi adagolásban valamilyen alkohol tartalmú italt ajánl, ezzel kompenzálja a nélkülözés érzését és megkönnyiti a diéta megtartását. Ezenfelül az idősebb embereknél a kisebb mennyiségű alkohol — különösen konyak formájában — csökkenti az elégtelen vérkeringés következtében felmerülő panaszokat, ellensúlyozza az étvágytalanságot, tompítja a félelemérzeteket és depressziókat. Nehéz elhinni! Az El Mundo brazil folyóirat egyedülálló, szinte hihetetlen esetről számolt be a közelmúltban. Egy bizonyos brazil polgár azzal a kéréssel állított be az egészségügyi intézetbe, hogy távolitsák el a tyúkszemét. Előrebocsájtotta, hogy mivel túlságosan érzékeny, ha lehet, narkózis alatt végezzék rajta a műtétet. Kérésének eleget tettek, azonban már az altatás első fázisában komoly komplikáció lépett fel — a páciens szíve megszűnt működni. Az orvosok azonnal felnyitották a mellkasát és szivmasszázst alkalmaztak. Az élesztési kísérlet eredményhez vezetett — a szív ismét szabályosan kezdett működni. A mellkas bevarrása után oxigénbelégzést tartottak szükségesnek. Ezalatt azonban a páciens erős gyomorgörcsöket kapott, régi gyomorfekélye felszakadt, a gyomor tartalma a hasüregbe ömlött, és hashártyagyulladást idézett elő. Újabb, azonnali műtét elkerülhetetlen volt. A további kezelés során röntgenre vitték a beteget. Szállitásakor — elővigyázatlanság következtében — kiesett a tolókocsiból és ismét megsérült. Láb- évklucscsonttörést szenvedett s egyúttal komolyan megsértette még be nem gyógyult mellkasát. A szerencsétlenül járt ember nem volt képes a légzőszerveire ülepedett váladékot felköhögni, fulladozni kezdett. Megmentése érdekében az orvosoknak sürgősen légcsőmetszést kellett alkalmazni a betegen. A válságos állapot megszűnése után a páciens kórlapján a következő feljegyzés állt: Meglékelt légcső — a légzést mesterségesen segítik elő; a mellkason széles heg a szívmasszázshoz szükséges operáció nyoma; friss forradás a hason a gyomorműtét után; a hegből gumicső kivezetve — a hashártyagyulladás miatt; szorosan rögzített váll — a kulcscsonttörés miatt; az alsó lábszáron gipszkötés. izációk Ezután már csak anynyit szeretnénk megjegyezni, hogy a brazil polgár tyúkszeme továbbra is jó egészségnek örvend. ELMARADT TAVASZI DÍSZSZEMLE A házak, mintha öngyilkosok akarnának lenni, úgy lógnak körbe a domboldalról. Fontolgató homlokuk befelé néz a térre, erre a furcsa, nagyon csendes térre, amit két végén egy-egy templom őriz. Porkarikákat kerget a szél, megpróbálja beterelni a nyitott ajtószárnyakon, s mikor nem sikerül, fölkapja, s ledobja az újváros tetőire, a járókelők szemébe, nyakába zúdítja, így próbál elriasztani. Mintha ott fönt •maga a pokol volna karmos ördögökkel. Megráncigálja a hajamat, de azért örül, hogy fölmerészkedtem birodalmába, a város tetői fölé. Körültáncol, beledúdol a fülembe. Fent az égen fogat vált a nap. Nyűgösködik, felhőket borogat arcára. Lassan érkezik a tavasz. A díszszemlére ■kirendelt rügyeket be-belepi a hó. Hold' reklám hirdeti éjjelenként: „A díszszemle elmaradt. A tavasz részletekben érkezik.“ Bele kell törődnöm. De akad látnivaló így is. Itt fönt a csendet őrző régi házak, templomok. S csak le kell pillantanom. Alattam az újváros. Háztetők, felvágott utcaburkoiatok. Hatalmas emelődaru a Vág partján. Mintha egy idomtalan őskori gólya vagy gém lenne. Bele-beledugja csőrét a Vág vizébe, innét lentről legalábbis úgy tűnik s jókora négyszögletes betonfalakai emel ki belőle. Csodák csodája nem nyeli le. Felemeli a levegőbe, magasan a félig kész háztömbök felé, kicsit him'bálja, azután simán leengedi a karjukat nyújtogató embereknek. így épülnek a modern, élére állított gyufa-MAMBÓK BIRODALMA skatulyára emlékeztető házak a Vág menti városban. Van már belőle jó néhány. Körben megrendíthetetlen nyugalommal állnak a hegyek. Fenyőfák kúsznak sűrűn rajtuk fölfelé. Csak rózsabokrot nem találok. Jóllehet A KERESZTELŐ Valamikor nagyon régen, amikor még a kínaiaknak sem volt területi követelésük, mert olyan kevés ember volt a földön s annyi sok szép lakatlan völgy és domb akadt, élt egy német uralkodó. Az uralkodónak pedig egy fia. Pár nappal nagykorúsítása előtt az apa, akinek nem volt még kedve lemondani az uralkodásról, eredeti furfanggal távolította el közeléből a fiát. Kezébe adott egy nyílvesszőt azzal, hogy a fiú lőjje ki a világ valamelyik tája felé. Ahol a nyíl a földbe fúródik, ott megtelepszel fiam, gyökeret versz s elburjánzol kiirthatatlanul. Megmutatod a világnak, hogy német vagy s atyád fia — szólt az apa s a fiú engedelmeskedett. Ment ábrándos lélekkel, jó csillaga vezérelte s egyszer csak rá is akadt a nyílra. Egy gyönyörű domb tetején talált rá. De nem ért földet. Egy rózsaszál akasztotta meg, amit keresztülfúrt. Az egész domb rózsabokorból állott — Rosenberg! — Mondta ámulattal a királyfi s ezzel nevet adott egy városnak, amelynek ő volt az első lakosa. Hogy mi igaz a legendából s mi nem, nem tudom. Legendahitelesítő intézetünk még egyelőre nincs. De van egy város, aminek három neve van. Rosenberg, Rózsahegy, Ruzomberok. HOVA LESZ A SOK VIRÁG Nem szeretem a galambokat a házban, mert megrongálják a tetőt. Egy falusi barátom tette ezt a kijelentést, amit én mosolyogva fogadtam, tudván, hogy a megállapítás nem helytálló. De az igazat megvallva a kérdés nyugtalanított, állandóan arra gondoltam, hogy „hogyan tehetik tönkre ezek a kis madarak a háztetőket?“, ezért elhatároztam, hogy szakemberhez fordulok felvilágosításért. Bratislava többek között arról hires, hogy tele van galambokkal, de bizony nagyon nehéz lenne megtalálni tulajdonosaikat. Ezért az Apróállatokat Tenyésztők Szövetségéhez fordultam, és ők adták meg Stefan Jurco bratislavai címét. A Hegesztés-kísérleti Intézet 55 éves dolgozója 10 esztendős kora óta, vagyis 45 éve foglalkozik galambokkal. Kicsiny, de nagyon rendben tartott udvarán találkoztunk vele, valóban gyönyörű madarak között. Ugyanis nemcsak galam-A rózsabokrok tövét azóta kirágta az idő. Csak néhány kegyeletből őrzött bokor himbálódzik már azon a helyen, ahol a nyíl, feltehetőleg, átfúrta a rózsaszálat. Ma Rózsahegy említésekor inkább az üzemei, gyárai jutnak az ember eszébe, mint a rózsái. Körülguggolják a Vágót, mintha hatalmas, füstölgő, égő szemű békák lennének. Szinte vártam, hogy lépteim közeledő zajára felugrálnak s nagy loccsanással eltűnnek a vízben. De ültek nyugodtan, rendületlenül, mintha időből gyúrták volna őket, autókat, embereket nyeltek el pillanatonként. Ide vezérelt engem is jó csillagom s míg mentem a Vág partján, élvezhettem a papírgyár bűzös váladékát. Egészen átjárta már a partokat, beleette magát a hidak pillérébe. Sajátságos szag. A papírgyártól le egészen Rybárpole-ig. Már csak egy hídon kellett átmennem a túlsó partra s megérkeztem. Mladá generácia, Ruzomberok. Hatalmas épület, előtte piros autóbuszok. Jó pár száz lány otthona. Én csak néhányukkal találkoztam. Ez is elég nehezen ment. Gondoltam, magyar lányok, talán örülnek, hogy az ember érdeklődik életük felől. Meglehetősen mérsékelt volt az örömük, velem legalábbis úgy éreztették. Megpróbáltam fölmérni a helyzetet. Lányok, akik öt éve elkerültek otthonról, kiszakadtak környezetükből, idegen talajban vernek gyökeret, ez elég nehéz dolog. Megviseli az ember lelkét, ha alig észrevehetően is. Csak ezzel magyarázhatom mérsékelt érdeklődésüket a világ iránt. Léva környéki lányok. Nem akarok