Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-05-18 / 20. szám
2 A haszon megkövetelte, hogy óránként átlag egy állatnál többet szállítsanak. Ma már minden a legjobb úton van. Mt. Hart-ból óránként három szarvasmarhát szállítanak a kamionok Derbybe. Peter Murray-nak ki kellett dolgoznia a befogás új módszerét. A tapasztalt állattenyésztő pilóta vezette helikopterrel repüli be a körzetet és kiválasztja a megfelelő csordát. Amikor kiválasztotta, a pásztorok karámot készítenek és csalétekként behajtanak néhány szelíd tehenet. A karám körül pedig felállnak a lovas pásztorok, hogy befejezzék a vadászatot. Ekkor kezd dolgozni a helikopter. A motor dörgése, a légcsavartól örvénylő levegő és a fenyegető mélyrepülés a megriadt csordát a kívánt irányba, a karám felé tereli, ahol a szelídített állatok várakoznak. A kitörést, a menekülést a helikopter megakadályozza. A többi már megszokott rutinmunka. A vágóhídra szánt állatokat vetőhurokkal befogják és megkötözik. Egy óra múlva, amikor a földön heverő megkötözött állatok megnyugszanak, leoldják a köteleket és valamennyit beterelik a karámba, ahol a szállításra várnak. A Kimberley-hegység láncolata alatt nem egyszerű az élet. A környék puszta, néptelen, csak itt-ott él egy-egy bennszülött, kőkorszakbeli színvonalon. Legtöbbjük azonban már csatlakozott a fehér telepesekhez és civilizálódik. Ilyen telepen csak az élhet, akinek nem árt az egyedüllét és aki ezt legalább három évig kibírja. Peter Murraynak itt van a családja — felesége és két fia — sőt a gyermekek tanítónője is. Továbbá egy fehér szakácsnő, egy bennszülött kisegítő, és ezeken kívül harminc durva férfi. I 0WB0Y0K A 'levegőben Pearl Harbourban megsemmisítették az amerikai hajókat. A japán haderő előtt megnyílt az út a Csendes-óceán szigetvilága felé, megszállta a Fülöpszigeteket, Francia Indokínát, Szingapúrt. Az ausztráliai kormány — számítva a japán invázióra — felkészült az ellenállásra. Az egyik ilyen intézkedés az északi területek lankáin legelő félvad állatállomány védelme volt. Akkor készítettek dokumentumfilmet a lovas pásztoroktól hajtott hatalmas állatállomány néhány hónapos útjáról. Szárazság, viharok, a megriadt állatok hirtelen vágtája, lemondásokkal teli élet, egész nap nyeregben és éberen figyelve — ilyen volt a teljesen magukra maradt ausztráliai cowboyok hősi vándor út ja, akiknek az volt a feladatuk, hogy megmentsék az állatállományt a betolakodók elől. Ezt az utolsó háborúban készült filmet idéztem fel, amikor a ma Ausztrália északi területén pásztorkodók módszereiről készült felvételeket nézegettem. A négy Thiess-testvér kezdeményezte, akik millióikat az építőipari és bányaipari vállalkozásokkal szerezték. Az északi területen, a Kimberley-hegység alatt, másfél millió acre (1 acre = 4047 négyzetméter) földet vásároltak meg, a területeken szabadon legelő félvad állatokkal együtt. Vezetőnek a harminchárom éves Peter Murrayt alkalmazták, aki már elegendő állattenyésztési tapasztalatot szerzett más farmokon. Harminc fehér és bennszülött pásztort adtak mellé segítségül. Az újdonság a helikopter volt. A Thiess-testvérek elhatározták, hogy ennek segítségével hajtják, osztályozzák és fogják be az állatokat. A Thiess-testvérek farmjától körülbelül 300 kilométer távolságra van Derby, és a városka húsfeldolgozó üzeme egy állatért 90 ausztrál fontot fizet, pontosan annyit, amennyit Thiessék fizetnek egy órára a helikopter bérletéért. 1. Cowboyok a helikopterből figyelik, mi történik odalent. 2. A helikopterek zajától megriadt csorda önkéntesen megy be a karámba. 3. A helikopter távolodik, most a lovas pásztorokra vár a munka, ami nagyon nehéz az ember és a ló, vagy az öszvér számára is. Gyakran kell a nap folyamán lovat cserélni; néha a megriasztott csorda is megsebesíti. Murray felesége kezeli a rádióállomást, amely az egyetlen állandó kapcsolatuk a civilizációval. Minden reggel összeköttetésbe lép az északi terület fővárosában, Darwinban működő légügyi orvosszolgálattal. Azután kétóránként bekapcsolja a szerkezetet és megkérdezi, nincs-e valami üzenet, vagy utasítás a farm részére. A nyomasztó pusztaság mellett további probléma a hat hónapig tartó száraz évszak. A kiszáradt föld, a takarmányhiány ebben az időszakban egész csordákat semmisít meg. Ezért Thiessék új kísérletet kezdtek meg: a hegyekből induló és a farm mellett csordogáló patakok mentén traktorokkal fellazították a termékeny hordalékos talajt, bevetették lucernával, amit kiszárítva tartalékolnak a szűkebb időkre. A Thiess-testvérek új módszereiről sokat írtak Ausztráliában. Már követőik is vannak. Északon újonnan létesített szarvasmarha farmok felett repülnek a helikopterek. Sz. O., fordította P. Gy.
