Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-05-11 / 19. szám

Kinevezték a Nemzetiségi

Tanács tagjait

A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya április hó folyamán jóváhagyta az illetékes szervek által előterjesztett javaslatot és kinevezte a Nemzetiségi Tanács tagjait, köztük öt szlovák, öt magyar és öt ukrán nemzetiségű személyt. A Nemzetiségi Tanács összetétele a következő:

1. Dobos László, az SZSZK minisztere — a Nemzetiségi Tanács elnöke;

2. Dr. Bajcura Ivan docens, kandidátus, az eperjesi Safárik Egyetem bölcsészeti fakultásának dékánhelyettese — a Nemzetiségi Tanács alelnöke;

3. Cabifták Ivan, a szvidnyiki Ukrán Kultúra Múzeumának igazgatója;

4. Dr. Danis Tamás, a rimaszombati Közgazdasági Középiskola tanára;

5. Fónod Zoltán, az Új Szó kulturális rovatának vezetője;

6. Jelenik Teodor, a besztercebányai Kerületi Pártiskola tanszékének adjunktusa;

7. Kardos István, a nyitrai Pedagógiai Fakultás marxistaleninista tanszékének adjunktusa;

8. Kokula Andrej, a bártfai középiskola igazgatója, az SZLKP bártfai Járási Bizottsága Elnökségének tagja;

9. Dr. Olexa Ladislav docens, az SZLKP Kelet-Szlovákiai Kerületi Bizottságának titkára;

10. Parada. Michal, a homonnai Járási Nemzeti Bizottság elnöke;

11. Dr. Plevza Viliam kandidátus, áz SZLKP Párttörténeti Intézetének igazgatója;

12. Dr. Rebro Karol kandidátus, a Komensky Egyetem jogi karán az állam- és jogelméleti tanszék vezetője, a Szlovák Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének vezető dolgozója;

13. Dr. Turczel Lajos docens, kandidátus, a Komensky’ Egyetem bölcsészeti karán a magyar nyelv- és irodalom tanszékének vezetője;

14. Uram Pavol, az eperjesi Pedagógiai Fakultás tanársegéde ;

15. Dr. Zvara Juraj docens, kandidátus, a Komensky Egyetem természettudományi karán a tudományos szocializmus tanszékének docense;

16. Tolvaj Bertalan, a Nemzetiségi Titkárság vezetője.

aki 1966-ban Rómában kezességet vállalt a tervek hiánytalan megvalósításáért, a legilletékesebbnél, aki nem más, mint dr. Hans-Jochen Vogel, München főpolgármestere. Mosolyogva, magabiztosan fogadott.

Kérdés: — Mit kell még elrendezniük az Olimpiai Játékok megnyitásáig!

Válasz: — Gyakorlatilag mindent. Számos kisebb sportpályával rendelkeztünk már korábban is, de ilyen nagy akcióra mindez édeskevés. A földalatti vasút körpályájának kiépítésére szerződés jött létre a Szövetségi Köztársaság és Bajorország között. Akadnak még tisztázatlan szállodaproblémáink is, a mi gazdasági rendszerünk alapján azonban ennek rendezése kizárólag a vállalkozókra hárul, mi csak részben nyújthatunk segítséget.

Kérdés: — Milyen létszámú sportolót, újságírót, nézőt képes München befogadni az Olimpiai Játékok lefolyása alatt?

Válasz: — Háromezer újságíróval, njlolc-tízezer aktív résztvevóvelsportolóval számolunk. A vendégek reális létszámát nehéz előre meghatározni. Ha Tokiót és Rómát vesszük kiindulópontnak, akkor számításunk szerint Münchenben 16 nap leforgása alatt kb. 3—4 millió látogató cserélődik majd ki. Ez nem is olyan nagy létszám, hiszen Münchenben, a szintén 16 napig tartó „Októberi ünnepségek“-en évente 6 millió vendég vesz részt.

Kérdés: — A statisztikai adatokból látjuk, hogy ilyen nagy sportversengés megrendezése komoly befektetést jelent. Honnan kapnak anyagi támogatást és milyen nyereséggel számítanak?

Válasz: — Az az elképzelésünk, hogy a belépti díjak, televíziós és rádióközvetítések fedik a szervezésre fordított kiadásokat. Az Olimpiai Építészeti Társaság, amely 600 milliós költségvetést készített a sportlétesítmények és a közlekedési hálózat kiépítésére, „Filléres olimpiai versenyt“ hirdetett. Ebben mindenki részt vesz, aki a TOTÖ-n vagy a LOTTŐ-n fogadást tesz. Ha minden jól megy, ez az akció 250 millió márkát eredményez. A postabélyegekből 70 — 80 millió márka bevétellel számítunk. A maradék 300 millió márka befektetés egy-egy harmadát a Szövetségi Köztársaság, Bajorország és városunk, München fedezi. A nagy építkezéseket az érvényben levő általános irányelvek szerint finanszírozzuk. Előzetes számításunk alapján, városunk viseli az összeg negyed, esetleg harmadrészét, a többit a szövetségi és a tartományi kormány közösen . . .

Számunkra a cikk azért érdekes, mivel az 1980-as olimpiai játékok megrendezését Prága igényli!

J. R.

'

ц m кг Á Ifi i/J ; i яи ,C*j ;T uj.i к & д,4л1 S<>j я 1

■

reínökSt°leonyi^ fogadta!

iij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke

»tt találkozón a felek eszmecserét folytattok^a két országot

Lenin születésének 99 évfordulója alkalmából Moszkvában, a Kreml kongresszusi termében ünnepi ülést tartottak, amelyen Ivan Kapitonov, az SZKP Központi Bizottságának titkára tartott ünnepi beszédet — A l<5- ninizmushoz való hűség győzelmeink forrása — címmel. Ebből az alkalomból meghívták a kommunista párt veteránjait, a munkásokat, az értelmiség képviselőit, és a külföldi diplomatákat. Az ünnepi ülésen részt vettek a testvérpártok küldöttségei is. Az első sorban (balról) N. Podgornyij, Gustáv Husák, W. Gomulka és L. Brezsnyev elvtársak.

шМЯНН

Ludvik Svoboda köztársasági elnök a Csehszlovák Pionirszervezet megalakulásának 20. évfordulója alkalmából a prágai várban fogadta a Csehszlovák Pionírszervezetek Tanácsának, a Cseh Pionírok Tanácsának és a Szlovák Pionírszervezetek Tanácsának képviselőit. A köztársasági elnök kifejezte szerencsekivánatait, majd baráti beszélgetés keretében ismertette a jelenlevőkkel az ifjúság nevelésével összefüggő jelenlegi probléj mákat, és távlatot. A képen Huba Vlasáková számol be a szervezetek munkájáról.

TAPASZTALATCSERE

A Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsának küldöttsége, Karol Poláíek elnök vezetésével Moszkvába utazott. Karol Poláíek meglátogatta a Szovjetunió Szakszervezeti Központi Bizottságának elnökét, A. Selepint. Képünkön a küldöttség tagjai a szovjet fővárosban, ahol több gyárban és üzemben tesznek látogatást.

Foto: CSTK