Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-04-27 / 17. szám
Az első „fecske“ A közmondás szerint egy fecske nem csinál nyarat. Viszont az első fecske jelezheti, Hogy közeleg a nyár, mert követi többi társa. De itt most egyáltalán nem fecskéről van szó, hanem a „Barátnők klubjá"-ról, amely a galántai járásban elsőként Alsószeliben alakult meg. — Mi lesz, csinálunk már valamit? El kellene kezdeni, ha már lehetőség van rá Megvagyunk mi így, együtt is. Mire jó az a klub? — Mást is lehet csinálni, nemcsak azt, amit eddig. Mór nem elég brigádmunkára járni, gyűlésezni. Tanulni is kellene ... Szomszédasszonyok, ismerősök beszélgettek így, miután elolvasták lapunkban, hogy a Szlovákiai Nőszövetség alakuló kongresszusa jóváhagyta a Nemzetiségi Szekció (benne a Magyar Nőtanács) létrehozását, valamint munkaformaként a klubokban kifejteti tevékenységet jelölte meg újszerű, sokat ígérő lehetőségként. Többet is írhatnának róla — A járásról semmilyen tájékoztatást nem kapunk, ki tudja, hogyan kell, mikor... Töprengtek, gondolkodtak — de nem vártak sokáig. Varjú Éva és Mészáros Gizella összeírták az érdeklődőket, mindazokat a magyar nemzetiségű nőket, akik szeretnének bekapcsolódni a nőszövetség munkájába, vogy hiányolják már évek óta az olyan formájú tevékenységet, amilyet a 2ivenában végezhettek, ötvennégy név került a papírra, s átnyújtották a névsort a helyi szervezet elnökének, Bogárová Juditának, s neki is, valamint a helyi nemzeti bizottságnak bejelentették, hogy megalakítják a „Barátnők klubját"-t. Az új dolgokkal szemben szinte törvényszerűen megnyilvánuló bizalmatlanság, kíváncsiság — de inkább tájékozatlanság — fogadta a bejelentést. Nem is csoda. A Magyar Nötanács és a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága sok irányú elfoglaltsága miatt még nem tájékoztatta érdemben járási dolgozóit, helyi szervezeteit a klubalakítás módjáról. Vanyek Anna, járási titkár, mindenesetre örömmel vette a meghívást az alakuló gyűlésre. Mert csak elkezdeni nehéz... S ha ezen valahol túljutnak, van honnan példát venni, van kihez lépést igazítani — lehet folytatni. Az alakuló gyűlés estéjén megtelt a „párthelyiségnek" nevezett régi terem — több mint hatvan asszony jött el, hogy közelebbről megismerje, a klub milyen lehetőségekkel számolhat munkájában. KELL -* MA Gergely József a lévai óvónőképző magyar szakos tanára ACSEMADOK országos közgyűlésén ütötte meg a fülemet az I a kellemetlen hír, hogy a felettes szervek szeptembertől nem szándékoznak magyar tanítási nyelvű első osztályt nyitni a lévai óvóképzőben. Amikor az ok körüli homályt kezdtem bogozni, még nem gondoltam, hogy ilyen hosszú utam lesz AZ ELSŐ ÄLLOMÄS LÉVA Azt mondják, hogy a tavasz szép évszak, hogy tavasszal minden szebb. A március végi havazás nekem legalább annyira nem tetszett tavaszszal, mint az, hogy baj van a magyar óvónőképzéssel. Az iskolában sem az igazgatót, sem a helyettesét nem találtam. Gergely József az iskola magyar szakos tanára tudott csak némi felvilágosítással szolgálni, A teljes mondat így hangzik: Harcolunk az internacionalizmusért. — Ez az egyetlen magyar óvónőképző, hiszen a losonci képzőben az idén érettségizik az utolsó magyar osztály. Ahhoz, hogy reálisan megállapíthassuk, hogy milyen számban van szükség magyar óvónőkre Szlovákiában, adatokra, megbízható, pontos adatokra volna szükségünk. Fel kellene mérni, hogy mennyi a magyar óvóda, mennyire van szükségünk még, milyen a szakképzettség. Ehhez hasonlóan azt is tudnunk kellene, hogy a magyar napközi otthonok mennyire ellátottak szakképzett pedagógusokkal. Véleményem szerint a Kelet-Szlovákiai és a Közép-Szlovákiai Kerületben még nagyon sok szakképzett óvónő hiányzik. De, ha a Nyugat- Szlovákiai Kerületben elég már a magyar óvónő, akkor miért nem mondják: Vio jó, elvtársak, az idén itt nem,nyitunk első osztályt, mert nincs rá szükség — de Kassán igen ... Amikor a nevelőképzésről kérdezősködöm, arra hivatkozva, hogy a napközi otthonok részére csak tévúton képezik a tanárnőket — legyint. — Ezzel a problémával az iskola tanári kara nem foglalkozott, összevont iskola vagyunk, az igazgató és a helyettese szlovák, ők ezt nem fogják követelni. Magyar tanárok pedig kevesen vagyunk, nagyon kevesen. Nem követelhet néhány ember minden konkrét adat hiányában valamit, aminek a jogosultságát még csak bizonyítani sem tudja... A felettes szervekben ugyan van „úgynevezett“ magyar képviselet, de az a szó szoros értelmében csak úgynevezett... Nem várhatjuk egy összevont iskola szlovák vezetőitől, hogy magyar osztályokat követeljenek, ha az oktatásügyi szervek magyar dolgozóitól idegen ez a kérdés, hiszen saját gyermekeik nem járnak az apáik által irányított magyar iskolákba. MÁSODIK ÁLLOMÁS A GALÄNTAI JÁRÁS Az óvódák járási tanfelügyelőjét, Anna Mikovicovát az alsószeli óvodában értem utol. Éppen ellenőrzést tartott. Járásában összesen 248 magyar óvónő dolgozik magyar óvodában. Ezekből hétnek nincs megfelelő végzettsége. A kvalifikálatlan 7-ből hat tévúton tánul, egy pedig hosszú óvónői gyakorlattal rendelkezik és rövidesen nyugdíjba megy. Természetesen ezek az adatok még nem jelentik azt, hogy a járás magyar óvodáinak minden problémáját megoldották. Korántsem! Mert annak ellenére, hogy ahol működik magyar kilencéves iskola, óvóda mégsem alakul, mint pl. Nagyfödémesen, Kismácséden, Nyárasdon, Feketevízen, Vágsellyét már nem is említve. Kihasználatlan lehetőséget és pe.dagógushiányt mutat az az adat is, hogy az ötéves gyerekeknek kb. 70 százaléka az egy éve kiadott kormányrendelet ellenére sem jár óvodába. Ha csak a magyar óvodák helyzetét mérlegeljük, figyelembe kell vennünk, hogy a magyar gyerekek nagy százalékban látogatják a szlovák nyelvű óvodákat és 16 magyar óvónő szlovák óvodákban tanít. Sajnos sem a földművesszövetkezetek, sem az üzemek nem létesítenek óvodákat — pedig maga a vágsellyei Duslo is sokat segíthetne, ha pótolná azt, amit eddig elmulasztott. HARMADIK MEGÁLLÓM Űjvári Lászlónál, a csatai kilencéves iskola igazgatójánál volt. A CSEMADOK országos közgyűlésén ő hívta fel a figyelmet a lévai óvónőképző fölé tornyosuló felhőkre. Az iskolában éppen az irodalmi színpad együttese próbál. A Jókai Napokra szeretnénk eljutni, — mondja.
