Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-04-13 / 15. szám
BIZALOM NJ У » v ^ „KISMAMA M" jeligére vólaszolunk. Kár, hogy nem irta meg a nevét és pontos címét, úgy levélben bővebben tudtunk volna kérdéseire válaszolni. 1. A pelenkákat higiéniai szempontból nagyon fontos kifőzni. Nagyon jó, ha módunkban áll a napon szántani. Ajánlatos a pelenkákat használat előtt forró vasalóval kivasalni, igy elpusztulnak a kórokozók, s elkerülhetjük a csecsemő fertőzését. 2. A csecsemő kelengyéjét vásárláskor a bébiszaküzletben összeállítják önnek. 3. Ma a sima vonalú paplanhuzat a divatos, esetleg egy-egy sarokban apró virágdísszel vagy monogrammal. A monogramozás újra nagyon divatos. Kérésére mellékelten közlünk néhány hímzésre alkalmas monogrambetűt. 4. A kisbaba fürdőkádját sohase használjuk mosásra. Erre a célra rendszeresítsünk egy másik edényt. Ha mégis előfordulna, hogy mosott benne, utána AJATIN elnevezésű fertőtlenítőszerrel kevert vízzel alaposan mossa ki és többször öblítse ki a kádat. 5. A subaszőnyeg ma valóban nagyon divatos. A szőnyeg készítési módját szeretné tudni. Felhívjuk figyelmét, hogy „Barátnő" című mellékletünkben (amely kéthavonként jelenik meg) részletesen közöljük a subaszőnyeg készítési módját, mintával együtt. 6. Szép magyar fiú és leányneveket kér. FIÚNEVEK: Csaba, Árpád, Zsolt, Géza, Ákos, Zalán, Buda, Csongor, Bulcsú, Gyárfás, László, Lehel, Ernőd, Töhötöm, Kopány, Farkas, Győző (Viktor fordítása), Tibor, Taksony, Előd, Attila. LEANVNEVEK; Gyöngyi vagy Gyöngyvér, Csilla, Hajnalka, Emőke, Tünde, Virág, Aranka, Ildikó, Piroska, Emese, Anikó. Korszerű gyógyászatban a vér ma már nélkülözhetetlen gyógyszer, ezért a világ minden táján egyre jobban emelkedik a v erszükséglet. Ellentétben ezzel, a vérajándékozók száma mindinkább kevesebb lesz. Talán ennek köszönhető, hogy az Egyesült Államokban hamarosan a közérdek szolgálatába állítják a szintetikus vért. Ez az életmentésnél nagy segítséggel kecsegtető gyógyszer azonban nem képes a maga egészében helyettesíteni az emberek által adományozott vért. Például nem tudja a vérzékenységben — hemofíliában — szenvedő betegek véralvadását felfokozni. Ezek az emberek a jövőben is csak az emberiség nagylelkűségére, azok ajándékozott vérére támaszkodhatnak. Hazánk orvosai naponta több mint ezer liter vért használnak fel betegeik megsegítésére. A hemofília meglehetősen régen ismeretes kór. Anyáról fiúra (nagy ritkán leánygyermekre is) harmadágon is öröklődik. Sajátossága, hogy a beteg véréből hiányzik a vér alvadását előidéző faktor, aminek következtében egy jelentéktelen vérző seb is nagy gondot okozhat a kezelőorvosnak. Orvosaink manapság egyre gyakrabban találkoznak ezzel a betegséggel. A beteg mély narkotikus álomba merülve mit se sejtett a körülötte lejátszódó nagy izgalomról. Nagy a tét: egy élet, amely ott, a sebész keze alatt könnyen befejeződhet. A vérzékenységben szenvedő betegeknél a közelmúltban ehhez hasonló komoly műtétre, a nagy vérveszteség miatt, gondolni se lehetett. Az operációnál a kisebb-nagyobb ereket könnyűszerrel le lehet kötni, ezzel szemben a hajszáleres vérzést a sebész a legnagyobb igyekezet mellett se tudja megállítani. De talán most, az új gyógyszer, a koncentrált vérplazma segítségével sikerül a vérzékenységben szenvedők felett lebegő Damokles kardját, az elvérzést elhárítani. Ezt van hivatva a mai operáció eldönteni. Ez idézi elő a műtét körüli lázas nyugtalanságot. A sebészfőorvos visszaidézte a beteg állapota körül lejátszódó hosszú vitát. Az operáció keresztülviteléhez csak kevés támpontot kapott. A belgyógyászat tanára nem ajánlotta a sebészeti beavatkozást, mert félt a beteg elvérzésétől, a konzervatív kezelés mellett foglalt állást. Egyedül a hematológia bízott a beavatkozás sikeres kimenetelében. A már kipróbált vérplazmakivonat, a Cohn frakció e betegségnél nemegyszer jól bevált. Most se fognak csalódni. A hematológia már csak azért is sürgette ezt az operációt, hogy megszabadítsák a beteget végtelen testi-lelki szenvedéseitől. Kimondhatatlan sok vért követel e beteg életbentartása. Életének megmentéséhez eddig már több mint ezer félliteres véradagot használ-Egy eredménytelen siker tékcseppek hullanak. Egy pillanatra feltekint a közelben álló tanársegédre, aki a beteg vérveszteségét volt hivatva pótolni, akinek a vállán nyugodott a beteg véralvadékonyságának felfokozása. A tanársegéd minden eshetőségre számított, az esetleges nagyobb vérveszteségre is, de egy ilyen kimenetelre nem. A vérveszteséget minél előbb pótolni kell! Kétségenkívül egy újabb adag frakciót is szükséges a beteg szervezetébe juttatni. Rövid egynéhány perc múlva, a vérzés fokozatos lecsillapulásával a műtétet végző csoport ritmusa a már megszokott, nyugodt mederbe jutott. A nagy küzdelem véget ért. Sajnos a sebész a vérzés forrását a belső szervek legtüzetesebb kivizsgálása után se tudta felfedezni, s nem kis csalódással, csak rövid két szóval jellemezte a befejezett operációt: eredménytelen siker. Igen, a sebész és a beteg szempontjából a műtét minden bizonnyal eredménytelen, de a sebészeti tudomány számára mégis eredményes volt a munka. A vérplazmakivonat segítségével kisebb az elvérzés. A beteg életben maradt, de élete a jövőben is az emberek megértésétől függ. Megtalálja a megértést az emberek szívében? A hematológia számára e súlyos operáció viszont teljes sikerrel járt. A vérplazmakivonathoz fűzött remények beteljesültek. Kéznél az új életmentő, elvérzést gátló gyógyszer. Nem kis dolog ez, mivel ezideig a vérzékenységben szenvedő betegek állandó rettegés között éltek. A vérplazmakivonat a hemofíliás betegeknél, hacsak átmenetileg is (18—24 órára), a kóros vérben normális viszonyokat teremt. A gyógyszer előállítása a vérajándékozók számától függ, s ez a szám mindegyre csökken. Az önkéntes vérajándékozás nélkül a vérzékenységben szenvedő egyének élete ma már el se képzelhető. Reméljük, hogy eljön az az idő, amikor az önkéntes vérajándékozás hazánkban is, akárcsak a világ sok sok államában, nagyobb megértésre ta-AZ ÉLET KÍMÉLETLEN LÜKTETÉSE SOK ÁLDOZATOT, SZENVEDÉST ÉS VÉRT KÖVETEL tak el. Egyre gyakoribb a visszaesés, egyre súlyosabb a vérveszteség. Nincs más kiút, mint a vérzés forrását felfedni. Maga a beteg is sürgette a műtét keresztülvitelét. Élete a nagy vérhiány miatt nagyon keserves, nemegyszer megalázó, mert egyre kevesebb a humánus szív. Talán egy sikeres műtét kivezeti az élet útvesztőjéből. A sebész biztos kézzel megtette az első metszést. Óvatosan, centiméterenként haladt előre, hogy jusson ideje a vérző erek lekötésére. De mindhiába, mert a vérzés egyre fokozódott, egyre jobban terjedt. Az orvosban hirtelen felmerült a kétség. Lehetséges volna, hogy eddig sikerrel használt vérplazma nem állná meg a helyét? Vagy talán az előtte fekvő beteg szervezete nem hajlandó az idegen anyagra, a Cohn frakcióra reagálni ? A műtétet végző orvos homlokáról apró verej-12 Iái. A humanitás, a felebaráti szeretet nem halt ki, csak szunnyadozik. Mihamarabb fel kell ébreszteni, hogy ismét segítséget nyújtson a szenvedőknek, életet mentsen ... Az elmúlt évtized alatt a tudomány minden ága, de kiváltképpen a kémia és atomfizika, mérföldes lépéssel haladt előre. Ezzel párhuzamosan az orvostudomány is fejlődésnek indult. Hogy ez a fejlődés nem olyan sikeres, mint a tudojnány többi ágában, annak okát a szerény anyagi lehetőségekben kell keresni. Mindemellett a közelmúltban az orvostudomány nem kis feltűnést keltett az emberi szervek átültetésével. A fejlődés csendben tovább folyik. Csendben, minden hangzatos szó nélkül született meg a vér alvadékonyságát elősegítő gyógyszer is, sok beteg életének megmentésére. MUDr. CSADER JÁNOS
