Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-04-06 / 14. szám
м ennyi fény! Később jött о tavasz, mint máskor, de annál pazarlóbb bőkezűséggel, Ügy árad be a nagy világos ablakon, mint egy fékevesztett folyó. Mindent elsodró áradás. Tócsákba gyűlik a fény a tiszta padlón, a bútorokon. Olvasztott aranyként csordogál le a falakról. A lekéri szövetkezet nem tartozik a jubilálok közé, s nem Is a legnagyobb. Mégsem tévedek, ha azt mondom, hogy az ország egyik legjobb szövetkezete. Egyházi földek és 10—15 hektáros kisbirtokok összevonásával alakult az ötvenes évek elején. Az 1953-ból származó feljegyzések szerint 380 hektár földterülettel rendelkezett és 36 tagja volt, 1958-ban szélesedett 650 hektárra, s a tagság létszáma 105 főre nőtt, Ez a jelenlegi helyzet is. Régi emlékek jönnek elő, Hat-nyolc évvel ezelőtti szövetkezeti irodák, ahol gyakorlat-, tapasztalatgyűjtés végett töltöttem néhány hetet. Még most is érzem a feketére olajozott padló, s a poros aktahalmazok jellegzetes szagát. A szűk világra nyíló parányi ablakok szorítását. Hallom a megrepedt asztalokra vágó öklök zuhanását. A sáros csizmák döndülését. Az elfojtott, vagy szabadjára engedett káromkodást. Istállókból átalakított szövetkezeti irodák ... A szövetkezet egyik jelentős bevételi forrása a növendékmarhák hizlalása Végsőkig elkeseredett, meghurcolt elnökök, görnyedt hátú, koravén könyvelők .,. Csupa lehangoló, szorongató emlék. A lekéri szövetkezet évi összjövedelme 1968-ban 7 222 Ü00 korona volt. Pontosan négy és félszerese a tíz év előttinek. Ez a szorzószám további vonatkozásokban is érvényes, például a búza, cukorrépa, árpa és más termények tíz évvel ezelőtti és mai hektárhozamának összehasonlításánál. Több mint kétszeresére emelkedett a fejőstehenek évi tejhozama. Az alapeszközök pénzbeli értéke is ennyivel az elmúlt tíz év alatt. A szociális és kulturális alapból 14 napi szabadságot fizet, hazai folyóiratokat járat, üdüléseket, kirándulásokat fedez tagjainak a szövetkezet. Több mint egymillió koronával rendelkezik a biztosítási alap, amely fedezet arra, hogy „rossz év" — gyengébb termés, elemi csapások és előre nem látható gátló körülmények — esetén sem károsodnak a dolgozók. Az út a civilizáció tengelye. A kultúra csak szép, tiszta széles utakon haladhat előre. A sár a faluk legnagyobb keresztje. Amíg bokáig, térdig érő sár van a gazdasági udvarokon, addig nem kerül le a gumicsizma az emberek lábáról, addig feketére kell olajozni az irodák padlóját, addig hiá-Muzslai Sándor, a lekéri EFSz elnöke Az előremozgó világban a napok küzdelmes valósága tegnappá érik, s a tegnapok jelentik a történelmet. Húsz évnyi valóság falvalnk életében — húsz év történelem. Benne lapozunk most, visszafelé az időben, s amit látunk: árnyak és fények, kemény küzdelem és - ma már — gazdagság, felszabadult öröm. De egyben állandó útépítés is. Tegnapból a mába. s mából a holnapba. A régmúlt bizonytalanságából, az egyre tisztábban kisejlő holnapi bizonyosságba. < /r^ ba toruigetik a port az évről évre sokasodó rátok halmazáról. Minden fejlődés az út-tisztaság-higiénia hármas egységének jegyében történik. — Történelmi pillanatok ezek — mondja Muzslai Sándor, a szövetkezet fiatal elnöke, és mosolyog. — 1200 méter hosszú beton úthálózatot építettünk a gazdasági udvaron. Az építés lassan a végéhez közeledik. A szövetkezet egyik emelődaruja méterről méterre haladva, óvatosan rakja maga elé a több tonnás betonlapokat. Kettesével egymás mellé. Estére talán elér az udvar kapujáig. A kerítés mentén tujafák, díszbokor-csemeték hosszú-hosszú sorban. — Még ebben a hónapban elkezdjük az ország egyik legkorszerűbb, háromezer férőhelyes sertéshizlaldájának építését, hat környékbeli szövetkezet társulásával. Átadását a jövő év júniusára tervezzük. Muzslai Sándor irodájának falán három miniszteri kitüntetés függ: 1962- ben a gabonafélék magas hektárhozamáért; 1963- ban a cukorrépa magas hektárhozamáért; 1965-ben a magas tejhozamért kapott kitüntetést a Lekéri Egységes Földm űvesszövetkezet. Mennyi fény! A kinti világ még hűvös, friss szél kószál a Garam parti fák között. Az utak fehér íve egyre hosszabbodik Az út a civilizáció tengelye Mikola Anikó
