Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-03-23 / 12. szám
z ш >; LU ZE < G o' ш N to < Z D G DO kULJ Ш CD LJLJ s J 3 ■< a. ao ь Több mint ezer látogató tekintette meg a három napig tartó kiállítást. Az első díjat nyert subaszonyeg készítője Mácsai Gyuláné, Dunaszerdahely. A kukorícahancs betopó papucs, Zemanek Vincérté, ekecsí lakos munkája, II díjat nyert Közel két esztendeje folynak országszerte az „Élet szépsége“ népi alkotóverseny előkészületei. Minden járásban, minden faluban megmozdultak, munkához láttak az asszonyok, hogy képességeikhez mérten, minél szebb és eredetibb kézimunkával vehessenek részt a járási elődöntőben, ahonnan a legértékesebb és legtökéletesebb alkotások az országos kiállításra kerülnek. Az alkotóverseny körülményei vidékenként eltérőek voltak. Vitathatatlan, hogy könnyebb dolguk volt azoknak az asszonyoknak, akik a népművészeti hagyományokban bővelkedő területen élnek. Nem így volt többek között a dunaszerdahelyi járásban. Nehezen indult az akció, sok buzdításra volt szükségük az asszonyoknak, míg munkához láttak, mert ezen a vidéken nemigen volt miből meríteni. A leleményesség és az igyekezet azonban itt is meghozta az eredményt. Március 7-én, a nemzetközi nőnap ünnepi ülésével egybekötve nyitották meg az „Élet szépsége“ alkotóverseny járási kiállítását. A beérkezett több mint kétszáz különféle ruházati, használati és díszítő tárgy közül helyszűke miatt csak nyolcvanöt került a kiállítási terembe. A kézimunkák zömét a horgolt és kötött, kisebb-nagyobb térítők alkották. A hímző asszonyok buzsáki. kalocsai, székely díszítő elmeket mintáztak vászonra, nem hiányzott a keresztöltéses kézimunka, a kukoricaháncsból készített táska és betopó papucs, sőt még az igen divatos subaszőnyeg sem. A három napig tartó kiállítást ezernél többen tekintették meg, és leadták szavazatukat tetszésüket elnyerő alkotásra. A közönség szavazatát figyelembe véve választotta ki a zsűri, vagyis a járási kulturális bizottság az országos kiállításra kerülő munkákat. Az I. kategóriában — ruházati kellékek — első díjat nyert Ferencei Anna, Dunaszerdahely, népi motívumokkal hímzett teszilruhája. A II. kategóriában — lakberendezési tárgyak Mácsai Gyuláné, Dunaszerdahely, subaszőnyege vitte el a pálmát. A III. kategóriában — lakásdíszítő kézimunkák — Karinai Margit, Dunaszerdahely, négy darabból álló székelymintás garnitúrája került az első helyre, Mindhárom kategóriában egy-egy második és harmadik díjat is kiosztott a bíráló bizottság. Versenyen kívül indult, mégis nagy tetszést és elismerést aratott Juhos Rudolf, nádszegi lakos, vászonra nádból aplikált művészi képeivel. Mondanivalóját elsősorban környezetéből, a falusi élet mozzanataiból merítette. Juhos Rudolf érdemes rá, hogy neve előlépjen az ismeretlenségből és képei minél több lakás falain hirdessék alkotójuk tehetségét. összegezve: a dunaszerdahelyi elődöntő meglepetést hozott. A járás asszonyainak tenniakarása és ötletessége felülmúlta a várakozást. J. M. Nádaratók — Juhos Rudolf, nádszegi lakos alkotása. TÁVIRATI STÍLUSBAN • Partizánskéban, az ötéves fennállását ünneplő Prior üzletházban, „Tavasz—1969“ címmel, eladással egybekötött kiállítást rendeztek. Az üzletház nyolc csarnokában, és ízlésesen díszített kirakataiban a szlovák textil-, ruha- és cipőipar 12 nagyüzeme mutatta be legjobb gyártmányait. A március 10—12-ig nyitva tartó kiállítás alatt az egyes gyárak képviselői közvéleménykutató találkozásokat rendeznek a vásárlóközönség igényének minél szélesebb körű kielégítése céljából. Reméljük, hogy a kiállítás keretében megrendezett üzemi napok hasznos segítséget nyújtanak majd a gyárak termelési munkájában, és ezzel emelkedik az áruházakban eladásra kerülő iparcikkek színvonala és minősége. A partizánskei Prior üzletház hazánk legnagyobb áruháza. 1964-ben 57 milliós évi forgalmi terve 1969- ben 220 millióra emelkedett, és az áruház a nemrégen Komáromban megnyílt Prior üzletházzal gyarapodott. • Ebben az évben ünnepli 30 éves fennállását a partizánskei Augusztus 29 — cipőgyár. Korszerű gyártási technikájával a cipőgyártás központjává fejlődött. A gyár ebben az évben 32 millió pár cipőt készít, amelyeket a hazai szükségletek kielégítése mellett még a világ 73 országába exportálnak. • Több mint £00 hivatásos ápolónő — közülük 695, Cseh- és Morvaországban vállalta ebben az évben öreg, vagy beteg embertársaink gondozását. A 65 évesnél idősebb emberek két százaléka gondozásra szorul. • 1966 decemberétől kiégett falaival „díszíti“ Kassa város főterét a több mint három évvel ezelőtt a lángok martalékává vált Orbán-torony. A naponta mellette elhaladó több ezer lakos érthetetlennek tartja a javítási munkálatok csigalassúságát. Állítólag a torony újraépítési tervének elkészítése késleltette a munkálatokat. A Műemlék- és Természetvédelmi Központ eperjesi dolgozói 1970 elejére tervezik a munkálatok befejezését. Az Orbán-tornyot múzeummá alakítják át. FRANKEL LEÓ Százhuszonöt esztendővei ezelőtt, egy földszintes budai házban született Frankel Leo, a nemzetközi- és a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, az éles tollú újságíró és lapszerkesztő, az 1871-es párizsi kommün munkaügyi minisztere, az I. Internacionálé főtanácsának tagja, Marx és Engels barátja és harcostársa. A FRANCIA KOMMUN MAGYAR MINISZTERE: Mindössze ötvenkét esztendőt élt. A párizsi kommün elbukása után, amikor Frankéit távollétében halálra ítélték, hazatért. Ekkor éledt fel benne a gondolat, hogy a monarchia munkásmozgalmát megszervezze. Még nem volt negyven esztendős, mikor Bécsben letartóztatták (a nemzetközileg szervezett munkásság nyomására nem adták ki a francia kormánynak) és Magyarországra toloncolták. Amikor a váci börtönbe zárták, maga Jókai emelt szót érdekében. Frankel tisztán látta, mik voltak kora munkásmozgalmának feladatai. Hirdette a munkásságnak a szervezkedéshez való jogát, az általános választójogot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, követelte a nők helyzetének megváltoztatását. Ö volt az, aki monarchia Magyarországon kora haladó erőit tömörítve, 1878-ban megalakította a „Választásra Nem Jogosultak Pártjá"-t, majd két évre rá a Magyarországi Általános Munkáspártot. A monarchia területén ők voltak az elsők, akik kifejezetten szocialista programmal harcoltak a termelőeszközök társadalmi tulajdonba való vételéért, az ingyenes közoktatásért, a sajtószabadságért, Mintha látnoki szemekkel írta volna: „A népek szövetsége Keleten csak szocialisztikus alapokon létesültek... Szabad Magyarország és szabad szomszédállamok — ez a mi célunk ..." Élete végén újra kezébe vette a vándorbotot, járta Európát. Miután a francia kormány megszüntette az eljárást ellene, Párizsba költözött. Itt is halt meg, a kommünárdok kivégzési helyénél, a „Mur des Fédérés", a „felkelők fala" mellett temették el. Oda temették később Henri Barbusse-t, a Tűz halhatatlan írója, Paul Élourdt és a Humanité két híres főszerkesztőjét, Vaillant-Courturier-t és Marcel Cachint. Frankel Leó hamvait tavaly hozták Budapestre, a Nemzeti Pantheonban temették el. A történészek néhány hónappal ezelőtt fedezték fel a párizsi rendőrség irattárában Frankel párizsi életének és miniszterségének periratait. Nyugaton élő leszármazottai megtalálták Marx és Engels hozzá intézett leveleit. Alighanem az elkövetkezendő jubileum — két év múlva lesz 75 éve, hogy meghalt — alkalmávoL többet tudunk majd róla és életművéről, mint most. Szűts István A kép Frankel Leó párizsi minisztersége után, magyarországi tartózkodása idején készült. Frankel Leó egykori pihenőhelye, a Fére Lachaise — a legnagyobb francia temető — 97. parcellája. Sírjánál Marx unokája mondott beszédet. A felső tábla azt hirdeti, hogy az emlékművet Németország, Ausztria—Magyarország, Franciaország és Svájc újságíróinak gyűjtéséből emelték. Sírhelyét Párizs városa továbbra is fenntartja. (A dokumentációs felvételeket a szerző készítette) it» IIMNKEL 41 „М1ИПМ I« W44 ««> H»ls HW», < I MBNUMI.NT < fii ПШ isnoNAlKeuic ОМ 1-MpNállMJS •I AIIIMAfM iM/iwttr момдл: ■fc IPÁM» инк» • к» franki I ^»инпииппц,, '""Jf WIII4VUI “"‘«WHJNf '■««muni ч. tmSSn'
