Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-08-16 / 33. szám
sW Rénlel ■ Tanácsháxa dlastermébOl Hétix*« személyt be* (egedé xxlnháx név«dója Katona ]öxaaf (1781—1630) a váró* ngykorl (éilgyésxa, a magyar történelmi dráma megteremtője. Fé mfivát a Bánk bánt halála ntén bárom évvel mutatték be Kaaaén Fr. Spécii (elvételei Kaoakamét vároaábox kOtel atlk két tOrténalml nevein taaaégű hely (816—898). Alpér, ahol a honfoglalók allé nagyobb eaatájukat vívták éa Pnaxtaaxer, ax alaO tOrxal oraxéggyOléa azínhalya. (Balról a Tanáciháa nolnal karámléval dlaxltett épOlata.) A véroa legmodernebb ép8- tata a 183 ágyai .Aranyhomok Málló" »Sem magasság, sem mélység nem rettent.* Es a Jelmondat van bevésve Kecskemét városának Címerébe. Ks már önmagában Is arra csábit, hogy behatóbb ismeretséget kössünk a várossal, melyet úgy lehet mindeddig csak Ízes őszibarackjáról, vagy gyöngyözd barackpálinkájáról Ismertünk. „Hirös város az alföldön Kecskemét" ~ Irta a múlt században Petőfi Sándor Is. Pedig még akkortájban híressége csak a pusztán szárnyalt, s alig érte el az ország határát. Kiterjedését tekintve Kecskemét Magyarország második városa. Népességéi illetően 70 000 lakossal a hetedik helyen ált. A város határától délre terül el a több ezer holdas Bugac puszta, amely még valami keveset ma is őriz a hajdani nomád állattenyésztés, a pusztai élet formáiból. Ez a tény is különös jelleget kölcsönöz a szép mezővárosnak. A század fordulóig szegényes képet mutatott Kecskemét. Ez kitűnik abból is, hogy a felszabadulás utáni első statisztikai adatok szerint magyarországi viszonylatban itt volt a legtöbb vályog ház, a legkevesebb kövezett utca és emeletes ház. Város létére sem viz, sem csatornahálózata nem volt. Ma már mindez a múlté. Kemény alföldi kunok lakják ezt a vidéket. Olyan emberek, akik képesek voltak megállítani a futó homokot, aranyhomokká változtatni, ét „a szóló szőlő, csengő barack és mosolygó alma* birodalmává varázsolni. — A városban az elmúlt húsz év alatt sok ezer lakás épült — mondja a város tanácselnöke —, de még legalább ennyi kellene. Négy milliárd értékű árut termelnek gyáraink évente, de télen még sok asszonynak nem jut munka. Gyönyörű iskolákat építettünk, de a tanyai gyermek tudásban mégsem veheti fel a versenyt a városban tanulókkal. Bővítettük a villanyhálózatunkat, mégis minden harmadik gyermek petróleumlámpa mellett tanulja a másnapi leckét. Blőrehaladni csak azok képesek, akik tudatosan élnek, a kecskemétiek valóban ezt teszik. Ismerik elődeik életét. Büszkék azokra, akik a város éOO éves fennállása óta dicsőséget szereztek szülőföldjüknek. Mint Ismeretes Katona József és Kodály Zoltán is e város szülöttje. De a fénylő nevek mellett azokról a múltban elnyomott munkásokról sem felejtkeznek meg, akiknek volt bátorságuk merni, ha kellett, s akiknek ereje nélkül a nagy álmok sohasem válhattak volna valóra. Sz. E. oc X о i141 I"* ъс \ о oc Szabad egy pillanatra? — Természetesen — hangzott Tony Curtis, amerikai filmszínész, kedves angol akcentussal kiejtett magyar válasza. Nem lepődtem meg, mivel mór tudtam, hogy édesanyja Kassa mellett született és édesapja is magyarországi születésű. Szülei 1923-ban New Yorkba költöztek. Otthon magyarul és angolul beszéltek, de főleg magyarul, mivel a magyar negyedben laktak. — Gyermekkoromban édesanyám nagyon sok szépet mesélt hazájáról, s ezért nagyon örülök, hogy ellátogathattam Ide. Az az érzésem, mintha már jártam volna itt. Azt hiszem, Tony Curtls-t olvasóink többsége ismeri. Bizonyára sokan emlékeznek még a nálunk elsőként bemutatott „Szökés bilincsben" című filmjére, melyben Sidney Poltier-rel — a ma már híres néger színésszel — kitűnő alakítást nyújtott. S a „Van aki forrón szereti" című fllmvígiátékban. melyben a tragikusan elhunyt Marylln Monroe és Jack Lemmonnal Játszott, végérvényesen megnyerte mozilátogatóink szívét. Utoljára a „Nagy versenyek” című színes szélesvásznú filmben láthattuk. Hazánkban első ízben az idei Karlovy Vary-I Nemzetközi Filmfesztiválra látogatott el, feleségével, Lesllevel, aki New Yorkban manökken. — De Bostonban született, Kennedyék szülővárosában, és a főiskolát is ott végezte — mondta büszkén a filmszínész. — Édesanyja angol és édesapja félig Indián származású. Leslie már a harmadik feleségem, s ami a legfontosabb, nem színésznő és nem is akar lenni. Ezért hiszem, hogy boldogok leszünk, ugyanis a színésznőkkel nagyon rossz tapasztalataim vannak. Szerintem lehetetlen, hogy két színész boldog házasságban éljen. Nálunk nagy sikert aratott a „Van, aki forrón szereti" című film. Ügy hallottam, hogy partnerére, azaz női partnerére, Matyiin Monroe-ro nincsenek éppen a legkellemesebb emlékei? Tony elnevette magát, és habozás nélkül válaszol: — Igazo van, nem kedveltem. De nem tudok ró haraggal a szívemben visszaemlékezni, mert nagyon szerencsétlen ember volt. A film forgatása közben sokat vitatkoztunk, nem engedett senkit sem közel magához, mindig lesben volt, mintha állandó támadástól félne. Néna már úgy tűnt, mintha az őrültség határán lenne. Rossz természete ellenére — ami különben köztudomású — volt benne valami nagyon vonzó, s ennek köszönhette óriási sikerét. Amikor öngyilkos lett, úgy éreztük, hogy a hollywoodi élet Is hozzájárult tragédiájához. De ez csak félig igaz, mert mi mindnyájan ott élünk, és küzdünk a könyörtelen versengéssel, s mégsem gondolunk az öngyilkosságra. Curtis azok közé a színészek közé tartozik, akik legtöbbnylre szépfiúkat és csábítókat alakítanak. Ez nem keseríti el, habár nem örül annak, hogy így beskatulyáztók, mert nem érvényesülhet egész színészi