Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-05-17 / 20. szám
JOGOK ÉVE Mindenkinek joga van az objektív bírósági tárgyalásra, ás a törvény előtt mindenki ártatlan, amíg bűnössége be nem bizonyosul. Az embernek joga van magánéletének, otthonának, levelezésének védelmére. Ma íralaklt üldöznek, joga van menedéket keresni egy másik országban. Mindenki sóját maga választhatja meg nemzetiségét. Ezekhez csatlakoznak a közismert alapvető szabadságjogok. A gazdasági és társadalmi jogok között a Nyilatkozat az alábbiakat sdrolja fel: a munkához való jog, a munka megválasztásának szabadsága, védelem a munkanélküliség ellen. Minden férfit és nőt ugyanazért a munkáért ugyanaz a bér Illet meg. Mindenkinek joga a pihenés és a szórakozás, A megfelelő életszínvonal ugyancsak általános jog, s azt jelentil hogy elegendő legyen az élelem, megfelelő a ruházat, a lakás, az orvosi és szociális szolgáltatás és a társadalombiztosítás. Az anyákat és gyetmekeket különös gondosság és segítség illeti meg. Mindezen túl mindenkinek Joga van a művelődéshez, és szabadon részt vehet a közösség kulturális életében. NŐK ÉS RABSZOLGÁK Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatán kívül az Egyesült Nemzetek Szervezete még több egyezményben rögzítette b tárgyba vágó egyéb elveket. Ilyenek például a népirtás és a faji megkülönböztetés elítélése, a menekültek támogatása, a nők jogainak biztosítása, a rabszolgaság megszüntetése. A náci terror tapasztalatai alapján hozott Intézkedéseket az ENSZ közgyűlése a népirtás ellen. Népirtás az ENSZ megfogalmazása szerint minden olyan akció, amelynek célja egy nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport megsemmisítése. A népirtás mindenkor bűn, akár háborúban, akár békeidőben. , , Az ENSZ egyik albizottsága foglalkozik a kisebbségek védelmével; ezt a bizottságot 1947- ben szervezték meg. Feladata: küzdeni minden olyan megkülönböztető intézkedés ellen, amelyet valamely nemzeti kisebbség, vallásos vagy politikai csoport rovására léptetnek életbe. 1967- ben konvenció-tervezetet terjesztett a közgyűlés elé a vallási türelmetlenség minden formájának megszüntetéséről. 1967. november 7-én a közgyűlés elfogadott egy nyilatkozatot a nőkkel szemben alkalmazott megkülönböztetések megszüntetéséről. Ezt megelőzően már 1952-ben a közgyűlés szentesítette a Nők Politikai Jogairól szóló konvenciót, amely szerint о nőknek a férfiakkal azonos jogokat kell adni a szavazásban, a közhivatalokra való választásban és a közfunkciók betöltésében. 19óó-ban 114 országban a nők ugyanolyan szavazati joggal rendelkeztek, mint a férfiak, nyolc országban viszont nem. A nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság minden módon igyekszik bátorítani a nőket, nogy ugyanúgy használják ki a közép- és felső fokú oktatás lehetőségeit, mint a férfiak. Mind a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, mind az UNESCO elfogadta a nők egyenlő bérezéséről szóló konvenciót. Felvetődhet a kérdés, hogy a XX. század második felében létezik-e még rabszolgaság? Sajnos, Igen. A világ bizonyos részein még találunk rabszolgaságot, vagy ahhoz hasonló állapotban levő embereket. Az ENSZ által elfogadott két konvenció Is foglalkozik a rabszolgakereskedelem megszüntetésével, és a rabszolgaság minden formájának eltörlésével. NEM ÜRES SZAVAK Az Egyesült Nemzetek Szervezete nem azért minősítette 19ó8-at az emberi jogok évének, hogy pusztán üres szavok hangozzanak el az Egyetemes Nyilatkozatról, és az emberi jogok biztosítása érdekében eddig folytatott tevékenységről. A vllágközvélemény is azt reméli, hogy az Egyetemes Nyilatkozatbon hangoztatott elvek ebben az esztendőben tettekké, gyakorlati tényékké érlelődnek. A szocialista országokban már megvalósult az Egyetemes Nyilatkozatban foglalt emberi jogok jórésze, s a szocializmus teljes felépítése folyamán mind több és több valósul meg belőlük. Ezeknek az országoknak a népei a kizsákmányolás megszüntetésével, új társadalmi viszonyok között teremtik meg az összes emberi jogok szabad és természetes gyakorlásának előfeltételeit. Az viszont, hogy az egész világon a gyakorlatban Is érvényesüljenek az Egyetemes Nyilatkozat elvei, nem csupán a szocialista országokon múlik. Függ a nemzetközi feltételektől. Sajnos, húsz évvel a nyilatkozat elfogadása után, az emberiség . Ismét tanúja ánnak, hogy a Föld egyes térségein a brutalitás, az embertelenség uralkodik. Háborúk és hidegháborús körülmények, fasiszta terror rendszerek akadályozzák az emberi jogok érvényesülését. Ebben az esztendőben az Egyesült Nemzetek Szervezetének aligha lehet magasztosabb feladata, mint küzdeni a vietnami háború megszüntetéséért, az új barbarizmus felszámolásáért, és megvalósítani a deklaráció ama megállapítását, hogy „a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben az ENSZ által 1948. december 10-én ünnepélyesen kinyilatkoztatott jogok és szabadságok az egész világon teljes mértékben érvényesülhetnek".-Mg-LEVELEK nek ránk; éjszakára lyukat ásunk magunknak, és lmódkozunk, hogy már vége legyen ennek a háborúnak, s visszatérhessünk szeretteinkhez. Nagyon vágyódom utánad, s folyton veled szeretnék lenni. Mennél beljebb haladunk, annál nehezebb minden, annyira, hogy már a fiúk Is azon tűrik a fejüket, minek vagyunk Itt, miért kell ezt csinálnunk. Borzasztó az élet ebben a dzsungelben, ahol alig tudunk védekezni, mert a Vlet-cong embereit csak akkor vesszük észre, ha már felbotiunk bennük ... A. Ziegler őrmester, RA 12820021 Co „A“ 4/503 Abn Bde APÓ 98250 San Francisco Callf. Miss Carol Stratton-nak, 110-18 153th Street Jamaica, New York 11434 Drága Carol, régen volt, hogy utoljára Írtam neked, de nem tehetek róla. Már körülbelül 14 napja Itt vagyunk a „С-övezet“ kellős közepében, és bizony keményen kell állnunk a sarat. Még egy hétig kell Itt lennem. Legalábbis remélem, hogy nem tovább. Szeretném, ha mér egy kis Időm lenne a pihenésre, mert eddig mőst sem csináltunk, csak meneteltünk. Ha még harminc napig kibírom Itt ép bőrrel, akkor azt mondhatom, hogy szerencsés fickó vagyok... Név nélkül — csak töredék ... Sajnálom Charlie, hogy előbb nem írtam, de Igazán nem volt időm levélírásra. Még a kislánynak sem Írtam egy rendes levelet. Rengeteg dolgunk van. Természetesen, nagyon örülök, hogy nemsokára hazamegyek. Azt hiszem, akkor azonnal megnősülök. Azt Írod, hogy ott nálatok sokkal rosszabb mint Itt. Látod én azt hittem, hogy csak a ml csapatunk van ilyen rettenetes helyzetben. Sokszor kérdezem, hogyhogy eddig annyi háborúban győztünk, s most...? Valamit mondok neked, Charlie, és azt hiszem neked Is ez a véleményed. Engem ebben a hadseregben többet nem látnak, mert ha még egyszer behívnak, hát akkor kereshetnek. Inkább elszököm az Égyesült Államokból... Mrs Ch. R. Smith, 335 S. First Street, Whyteville, Va. 24382 Charles R. Smlth-nek, különleges osztag, 4, US. 52598118, 1. Inf. Dlv. B. troop 4th. APÓ, San Francisco, Callf. 98345 Valamennyien nagyon kiváncsiak vagyunk, vajon kezet szorltottül-e Johnson elnökkel, amikor ott járt nálatok. Én azt hiszem, s ezt mondtam Is a többieknek, hogy az elnök még meg sem közelítette azokat a helyeket, ahol forró a talaj. Itthon már senki sem veszi komolyan, mert mindenki tudja, hogy csak a száját tudja járatni. Egy csöppet sem érdekli, hogy meddig tart a háború. Mit adnék azért, ha valaki odaállltaiiá az első vonalbal Én sohasem értettem, mire kell ez a háború és nem is fogom érteni. Mr. Hardy azt mondta, hogy ha visszajössz, nagyon büszke lehetek rád. Én meg azt mondtam, hogy Így is éppen elég büszke vagyok rád, azért még nem kell háborúba menned és harcolnod Isten tudja hol... Egy elhagyott, puszta csatatér többet és ékesebben beszél a háború borzalmairól, mint ezernyi hivatalos jelentés
