Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-05-03 / 18. szám
Sósok nyugosznak itt Az emlékmű legmogha több alakfa a szovjet anya szobra. Itt a köb« tárt láfdalomnál Időznek legtöbbet a látogatók Berlinben a Treptow parkban alussza örök álmát az a sok ezer szovjet hazafi, aki a fasiszta fenevadat 1949. május 9-én saját barlangjában győzte le. Emlékművüket minden ember meglátogatja, aki Berlinben jár, hogy tiszteletét tegye azok előtt, akik a napsugaras Ukrajna mezőiről, a hólepte Szibéria tájairól jöttek felszabadítani Európát a fasizmus járma alól. Most itt nyűgönszák örök álmukat a hatalmas parkban. A jeltelen sírok fölött betonlapok, s körülöttük sima márványra vésve a Nagy Honvédő Háború jelentős mozzanatai. Fent a főemlékmű belsejében apró mozaikból vannak kirakva a szovjet nemzetek jellegzetes alakjai népviseletben. A köralakú helyiség közepén örökmécses ég és a falak tövében sosem fogynak ki az emlékezés friss virágai. Néma üdvözlet Az élősövénnyel övezett sétányon egy aszszony alakja tűnik fel. Törékeny lényét sötét ruha, hófehér haját fekete sál takarja. Kezében orgonaág. Lassan lépeget. Az ember látomásnak hinné, olyan mintha a gránitlapok alól emelkedett volna ki, melyeken az elesett katonák nevei sorakoznak szigorú rendben. Az obeliszk lábánál öröktűz ég. Az orgonaágon smaragdcseppek remegnek. Harmat vagy könnycsepp? A száraz ajkak alig hallhatóan suttogják: — Köszöntlek fiacskámI Az anya néhány pillanatig némán áll, azután elindult, kezét a szivére szorítja, mintha az évek során tompult, de meg nem szűnt fájdalmát akarná elfojtani. Helyét rövidesen egy magas férfi foglalja el. Szürke öltönyét a mellén három sor kitüntetés ékesíti. Ezüstös haját szél borzolja. Tekintete az emlékműre tapad: — Köszöntlek Testvéri A napsugártól fényes sétány felől ketten érkeznek. A fiú magas, feketehajú, a lány törékeny, szőke. Vállán a fiú zakója. Hangtalanul lépkednek egymás kezét fogva, majd elfoglalják az ősz férfi helyét és meghajtják fejüket a rideg felirat előtt, melyen röviden csak ennyi áll: Dicsőség az ismeretlen katonának I — Köszöntlek Apáml — suttogja a lány és a fiú megszorítja remegő ujjait. A napsugarak már elárasztják az egész parkot, amely lassan benépesedik és megszólalnak a zenekarok. Az Ismeretlen Katona síremlékénél koszorút koszorú mellé helyeznek el az emberek. A rideg obeliszk előtt ifjú katonák vonulnak el. Es közben egymást váltják azok, akik néma kegyelettel adóznak apának, fiúnak, testvérnek, bajtársnak, az Ismeretlen Katonának, aki győzelmet és napsugaras májust hozott a Földnek. Natália Csercsenko A hús, akt .tiszteleg elhunyt bajtársai emlékénél A Brandenburgi Kapu mellett áll a Reichstag épülete, amelynek tetejére már má jus 7-én kitűzték a szovjet lobogét. Balkéz felé Innen alig 100 méterre volt a fasiszta főhadiszállás bunkere, ahol többek között Hitler la befejezte dicstelen életét. A nagy harcok helyén ma új házak épültek és apré lábak tiporják a kövezetei. Reméljük, ez már a béke nemzedéke A fOemlékmü alkotóit megható embert epizód Ihlette mag. Egy szovjet katona az ágó ház lángját közöl álata kockáztatásával mentett ki agy kis német gyermeket. A történet mindkét szereplője él és tavaly в május 9-1 ünnepségeken találkoztak a demokratikus Berlinben. Kép és szöveg: SZ. L. E.
