Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-02-17 / 7. szám
dolgozunk. Ez a legtartósabb és a legszebb. Csakhogy nem könnyű a beszerzése. Nincs mindenkinek otthon áruba bocsájtható hajfonata. Meg aztán nem minden haj felel meg — mondja Smidláková Jarmilka, a műhely egyik dolgozója, aki egyben Jelenleg a beteg mesternőt is helyettesíti, majd hozzáteszi: — A hajnak természetesen tisztának kell lennie, s a levágott végénél erősen át kell kötni. — A haj ugyanis olyan, mint a pálmafa törzse. Mintha finom pikkelyekkel lenne benőve. Ha összekevernénk a haj levágott végét természetes végződésével, úgy a fésülésnél összekócolódna a frizura, s a hajbetét hamarosan tönkremenne. Odalépünk a hosszú asztalokhoz. Mindegyiknél két nő. dolgozik. Előttük kifeszltett dróthuzat, vagy vékony, erős spárga. Ezek közé erősítik a hajvégeket. Majd a drótot csillag alakúra formálják és összevarrják. A felületes szemlélőnek úgy tűnik, hogy a munka könnyű; szinte játszva dolgoznak. De azután közelebbről megnézve a fürgén mozgó ujjakat, lám: csupa bőrkeményedés, horzsolás, repedés! Persze itt nem lehet kesztyűben dolgozni, mert az ujjak érzékenységére szükség van. — Látja kérem, ezért is olyan fontos, hogy a feldolgozásra kerülő haj tiszta legyen. Mert a kész hajbetétet ugyan már meg lehet mosni, de feldolgozás előtt ez a művelet hasznavehetetlenné tenné a hajat. S a mosatlan haj még vérmérgezést is okozhat. Paduchová Vierka asztalán egy kész hajbetét fekszik. Vajon mennyi idő kellett az elkészítéséhez? — Másfél nap alatt fejeztem be. Néha azonban egy nap is elég. Nálunk ugyanis nincs megszabott munkaidő, s addig dolgozunk, amíg csak kedvünk van. Gyakran késő estig. Fizetésünk a teljesítménytől függ. — Mennyit keresnek? — Mikor — hogyan. Nyolcszáz ezerszáz koronát havonta. Parókákat nem készítenek? EV* tetszeni vágyás oly régi, mint * ■ maga az emberiség. Most ne nevessenek kedves férfiolvasóink, mondván: női dolgok — mert a férfiak e téren épp oly hiúk, mint a nők. Nézzük csak a történelmet. Régi leletek bizonyítják, hogy a fodrászat már a rabszolgatartó társadalomban ismert és viruló mesterség volt. És kérem: a férfiaknak ugyancsak fontos volt a frizura, mert a társadalmi helyzetet jelölte. A hullámos hosszú haj a szabadság és az előkelőség jele volt. A rövidre vágott az alárendeltség megjelölésére szolgált. A történelem folyamán azután a divat szerint nemegyszer változott a hajviselet. Férfiaknál nőknél egyaránt. A hosszú hajat rövid váltotta fel és megfordítva. Sőt mi több, az ókori Egyiptomban már parókákat is viseltek. Maga a szépséges Nofretete is oly magas hajviseletet kedvelt, hogy a saját haja valószínűleg kevés lett volna hozzá. A parókakészítés aranykora azonban a 17. század volt. Főleg a francia királyi udvarban ért el nagy tökélyt. Persze, a feltornyozott frizurák — De igen. Csakhogy ritkán. Az üzem megnyitása óta csupán 5—6 darabra kaptunk megrendelést mondja szinte panaszkodva Aujeská Anna, a műhely parókakészítőnője. • Az egyik asztalnál ezüst hajszálakkal átszőtt hajtincseket dolgoznak fel. Ez még be lesz festve? — Nem. A megrendelőnő őszülő hajbetétet kívánt. Hiába. Mindenki szép akar lenni. Itt nincs korhatár — Mennyi hajból készül egy hajbetét, s mibe kerül? — Az a nagyságtól függ. De általában 7—12 dekagramm haj megy egy hajbetétre. Ara szintén a nagyság szerint 200—350 korona között mozog. A paróka persze sokkal drágább, 800—1200 koronába kerül. — És mit fizetnek a felvásárolt hajért? — A minőségtől függően 200—800 koronát kilónként. Egy átlagos hajfonat 8—15 dekagrammos, de csak 25 centiméternél hosszabb hajat veszünk ót. Az egyik mosdó fölött Llpták Marika egy hajtincset fest. Minden hajat festenek? — Igen. Csak nagyon ritkán egyezik a hajszín. A legjobb, ha a megrendelő saját haját hozza feldolgozásra. Akkor hamarább el is készül a hajbetét. Különben várni kell a megrendelőnek, míg valaki eladja a szükséges hajmennyiséget. Kellemes zene árad egy kis táskarádióból. Nem is lehet rossz egy ilyen kis közösségben dolgozni! Csupa nő ... Munka közben elmondják egymásnak örömeiket, gondjaikat, észre sem veszik, hogyan múlik az idő. Másutt talán többet kereshetnének, hiszen kitanult fodrásznők. Többnyire a délelőtti időbeosztás miatt felel meg nekik ez a munka. De azért is szeretnek itt dolgozni, mert itt valami új, divatos készül. És ami új és divatos, az mindig vonzza a nőket. G. VINCZE ILONA frizurája. nem voltak éppen higiénikusak, és nem egy kellemetlen következménynyel jártak. — Am mit ki nem állna az ember a divatért! Azután jött a francia forradalom, s jónéhóny parókás fej porba hullott. Ezután a hamis haj jó időre kiment a divatból. A tizenkilencedik század női azonban újra elkezdték hordani. Egészen addig, amíg 1872-ben egy párizsi fodrász, bizonyos Marcel úr, fel nem találta a tartós hullámot. Csakhogy egy oly régi hagyományokra visszatekintő mesterség, mint a mühajkészítés, nem adja meg magát egykönnyen. Lóm, napjainkban is divatba jött a hajbetét viselése. Bratislavában a Párlőková utca 3. szám alatt nyílt meg néhány hónapja az első szlovákiai hajbetét-, és parókakészítő műhely. Landsman Mária mesternő vezetésével kilenc ügyes kezű nő „alkotja“ itt a keresett divatcikket. Szívesen elmagyarázzák érdekes munkájuk minden csínját bínját. Először is megmutatják a hosszú hajfürtöket, amelyekből a hajbetőtek készülnek. Többnyire természetes hajjal A parókakészítés idegölő, igényes munka. Kedv és hozzáértés kell hozzá Éva MellSková érzékeny ujjakkal fűzi a hajat a vékony drötszálak közé J. Vrllk felvételei
