Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-02-10 / 6. szám
Elszállításra sárá kési demlzsonok DEREGNYŐI — Deregnyőn kosárfonónak hívják о falu végén létesített üzemet. Cérnagyártásnál használt fagurigák készülnek itt, pékkosarakat, demizsonokat fonnak. Az üzemnek százhatvan alkalmazottja van, A legtöbben deregnyőiek, de járnak ide Bodrogköz sok falujából. A körülbelül ötven méter hosszú műhelyben sorban ülnek az asszonyok. Előttük kis asztalkák, azon fonják a demizsonokat. Aranysárga vesszőből a kisebbeket, szárított pálmalevélből, Albániából importált junguszbál a nagyobbakat. Némely üzem még ragaszkodik a hagyományokhoz és vesszőből font demizsonokat rendel. De exportra már pálmalevél, jungusz, PVC-vel bevont drótból készült demizsonokat készítenek. — Valamennyien ügyesek — mondja a mesterük, Simkó elvtárs. Mivel azonban gyakorlat is kell a demizsonfonáshoz, annak megy a legjobban, aki a legrégebben dolgozik az üzemben. Mudy Erzsébet tizenöt, Szanyo Mária tizenhárom éve alkalmazottja az üzemnek. ■ A kisebbekből tizenötöt is megfonunk naponta — mondják. — A nagyabbakból tizet. S mivel a fizetést az elvégzett munka után kapják, mindketten ezer koronán felül keresnek. Kovács Gizella, Popey Ilona a kilencéves iskola elvégzése után jött ide dolgozni. — Kéthetes gyakorlási idő után kezdtünk fizetésért dolgozni. Nekünk még nem megy olyan jól — szerénykedik a hosszú hajú, aprócska kislány, Kovács Giziké, — de ötöt-hatot ml is megfonunk naponta a nagyobbakból. Mi is megkeressük átlagban a nyolcszáz koronát. A szomszéd műhely alkalmazottai férfiak. — Jó kezekben készült kosárnak nem szabad nehezebbnek lenni, mint harminc dekának, — világosít fel bennünket a műhely legidősebb alkalmazottja, Jeney Péter bácsi. A pékkosár-fonók keze alól kikerült kosarakat az ország különböző részébe szállítják. Legtöbbet a bratislavai péküzemek rendelnek. — 1951-ben létesítették a deregnyői kosárfonót. — Akkor, amikor a legnagyobb szükség volt rá — mondta a helyi nemzeti bizottság elnöké. — A háború csaknem teljesen romba döntötte a falut. 1944 augusztusában érte először bombatámadás. A vasútmentl házak nagyrésze teljesen megsemmisült. Másodszor ugyonebben az évben, októberben a Lányai földesúr kastélyában levő német főhadiszállásra hullottak a bombák. A kastély környéke és a falu főutcájának a fele lett a bombatámadás áldozata. De nemcsak a házakban esett kár. Sok deregnyői polgár is meghalt a bombatámadás alkalmával. A háború után hazatért emberek csak üszkös romokat találtak a családi házak helyén. Első volt, hogy hozzáláttak rombadőlt otthonaik felépítéséhez. Eleinte apró házak nőttek, akkorák, hogy ideiglenesen meghúzódhattak benne a családok. Az 1946—48-as években állami segítséggel újraépült a falu. 1950-ben szövetkezet alakult, második munkalehetőségként jött a kosárfonó. Deregnyő elindult a felemelkedés útján. A főútvonal mentén egyenes sorokban négyszögletes családi házak állnak, vaskerítés minden ház előtt. A kastély most is ott áll a falu közepén viharverten, úgy, ahogy a háború megtépázta. Ebben kapott helyet a helyi nemzeti bizottság, az óvoda, az egyik iskola, a sportolók öltözője, a mozi és a szövetkezet irodája. A termek nagyok, kifűthetetlenek, a falak elsalétromosodnak, és így lassan lakhatatlanná válik. — A járási nemzeti bizottság már évekkel ezelőtt megígérte, hogy pénzsegítséget ad a tatarozásra — mondja Stelmachovics elvtárs, a HNB elnöke. — Nagyon időszerű lenne, mert ha hurcolkodni kell, nincs hová menni. A háború óta egyetlen középület sem épült. A faluban két iskola van. Az egyikben két váltásban tanítanak. Sötétedni kezdett, amikor bementünk. Már csak az ötödikesek voltak ott. Nagy kályha duruzsolt a sarokban, próbált megbirkózni az ajtó résein beáramló hideggel. Az elnök szerint a kastélyban levő iskola még ennél is rosszabb állapotban van. Ott reggel hétkor kezdődik a tanítás és az osztály még este hétkor is foglalt. A férfiak legnagyobb szomorúságára a kocsma is csak egy tíz méter nosszú, és öt méter széles fabarakkban van. Talán tízen lehettek benne, amikor odamentünk. Munkából hazatérő deregnyői férfiak fogyasztották csendesen a megrendelt italt. Ilyen kicsi, hideg helyiségben még az ital sem melegíthet nagyon. — Havi forgalmunk azért meghaladja a hatvanezer koronát — mondja kiszolgálás közben Sáró Erzsébet üzletvezető. — Ennyi pénz már megérdemelné, hogy nagyobb, szebb helyiségben forogjon. — Mi már megtettük az első lépéseket — veszi át a szót az elnök. Kétezer brigádórát ígértünk a Jednotának, ha elkezdik az építkezést. A vendéglátóipari üzem érdekében tett lépésekhez hasonlóan másutt sem szabad hátul maradniuk a kezdeményezésben, akkor Deregnyő még feljebb jut a felemelkedés útján. A hóborított falu utcáin már égtek a villanyok, amikor elbúcsúztunk vendéglátóinktól. Kifelé menet egy csoport asszonnyal találkoztunk. A második műszakban dolgozók mentek haza a kosárfonóból. Albániából Importált junguaxt la használnak • demizaonfonáanál Spáüll felvételei Konvicska Elvira Az üzem női alkalmazottjai közül a legtöbben a demi-
