Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-11-24 / 47. szám
to О О I— to О A 23 éves Candice Bergen, Sidney Lumet egy új filmjével futott be. Candice életrajzából kiderül, hogy sokáig élt szülővárosában, a kaliforniai Beverly Hillsben, ahol nem kerülhetett közvetlen kapcsolatba a színházzal, de a rivaldafényben mégis otthonos volt. Apja ugyanis a kisebb amerikai városokban eléggé ismert hasbeszélő volt. Candice élvezte a vándoréletet. Szüléi előkelőbb, jobb életformát kívántak lányuknak biztosítani. Candiceból egyetemi hallgató lett, Washingtonban, Svájcban, Los Angelesben folytatta tanulmányait, később a pennsylvániai egyetemen művészettörténeti doktorátust szerzett. Éppen az irodalom és újságírás kapcsán került közelebb a színház, később a film világához. Novellákat, karcolatokat írt, s mint esszéírót a tengeren túl is megismerték. Most, hogy a filmnél debütált, nem lehet tudni, hogy a film adta lehetőségek nem törtek-e derékba egy szépen felfelé ívelő írói pályát. A jónevű újságírőnő fényképe egyre gyakrabban jelent meg a lapokban és képesújságok címlapján. Ezek a képek az egyéni szépség varázsával ejtették ámulatba a szemlélőt. Innen már rövid volt az út a filmvilág Mekkájába, Hollywoodba. Hollywoodba egyszerű eljutni, de nehéz feltűnni, és még nehezebb az elért szinten megmaradni. Műszakiak és propagandisták, újságírók és tévé-kameramanok foglalkoznak az új jelölttel. Candice Bergen első filmje kirobbanó sikert aratott. A film címe: „A csapat“. Ojabb forgatásra kapott ajánlatot. De Candice Európa, Franciaország felé kacsingat: egy fiatal, 30 éves francia rendezőnek, Lelouchnak az ajánlatát fogadta el. Akik már Lelouch-sal dolgoztak, azt állítják, hogy ez az elragadó francia fiatalember új utakat kereső rendező, aki tág teret enged a színész egyéni elképzeléseinek, és azt viszi vászonra, ami a színész egyéniségében a legsajátosabb, a legegyénibb, esetleg rögtönzött. Nem csoda, ha Candice, — aki „újonckorát“ az amerikai rendezők ellentmondást nem tűrő fegyelme alatt töltötte, ahol egy-egy jelenetet csak akkor nyilvánítottak tökéletesnek, ha a művésznő szigorúan betartotta az előre kiadott utasításokat — Lelouch „Életért élni“ c. filmjéről és magáról a rendezőről elragadtatással nyilatkozik. A forgatás alatt bejárta Hollandiát, Franciaországot, Vietnamot és Kenyát, ahol Lelouch egymaga a fotóriporter, kameraman, tévégépész és akinek minden kedvesebb, mint az egyhangú párizsi élet. Az új film közhelyek és hatásos jelenetek keveréke lesz, mindenesetre „kasszasikemek“ mutatkozik. Egy bizonyos: Candice Bergen ragyogó szépségű, nagyműveltségű filmszínésznő. A jövő dönti majd el, hosszan tartó lesz-e a sikere, vagy csak üstökös jelent meg Hollywood egén. (LD) A kbiépkorban Németorsiágot Itillával legrövidebb úton e Sient Ootthárd hágó kOtütle вене. A kOrnyékOn élő német paraiitokat ai uralkodó oeéeeérok már a XII. aiéeadban mentesítették a feudális urak fennhatósága elöl, nehogy a fontos útvonal valamelyik ellenfelük keiére kertlljOn. A saebadparaaatok három autonóm kOaOsségo keletkeaett la, Schwya, Úri éa Unterwalden kOapontokkal. Amikor Habi’ burg Rudolf lett a oaásaár, hatalmát arra haaanálta tel, hogy eaeket ■ kantonokat lelgáaaa. A Habsburg család ugyanis nagybirtokokat aaeraatt a környéken ás aaakba akarta bekebeleanl a saabadparasatok földjét la. Eaak azonban „Örök szövetséget" kötöttek egymással ás megkaadták saabadságharcukat. A történeti valóaágot rajtO néphagyomány Teli Vilmosnak tulajdonítja a hOsl küzdelem megindítását. 1310-ban a Habsburgok páncélos lovas seregát aa alabárdokkal felfegyveraett svájci gyalogosok szétvertek. TObb sikertelen kísérlet után a Habsburgok végül Is kénytelenek voltak elismerni a svájci kantonok aaabadaégét. Ma a huszonkét tagállam saOvatságán alapuló köztársaságban ál Svájc nágynyelvfl — német, francia, olasz ás aa Osl rütoromán — lakossága. Minden kanton sajfit alkotmánnyal, parlamenttel ás kormánnyal rendelkezik. A nagyhatalmak aa ISIS. évi bácsi kongresszuson garantálták aa ország semlagasságát. TELI VILMOS Minden harmadik idegen Salzburg után szállt fel a gyorsvonat fülkéjébe. Csinos, karcsú fekete lány. A folyosón közlekedő mozgóbüféstől tíz schillingért egy pár virslit vásárolt, majd átfutotta az újság híroldalát, aztán elaludt. A vámtiszt ébresztette fel. Megnézte az útlevelét és figyelmeztette, a beutazási engedély nincs rendben. — Majd a határon elintézem, — bólintott a lány. — Svájcba járok dolgozni, Az európai országok közül Svájcban dolgozik ma a legtöbb külföldi — 750 000. A munkások közül minden harmadik idegen. Gyárakban dolgoznak, kikötői és rakodómunkások. Az utcaseprők (hatalmas porszívógéppel dolgoznak a járdákon), áruházak takarító-munkásai csaknem kivétel nélkül külföldiek. A szállodákban a tulajdonoson kívül alig akad svájci alkalmazott. A zürichi hotelek szobaasszonyai és pincérei főleg olaszok, Svájcnak szüksége van ezekre a mun-