Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1967-08-04 / 31. szám

sütéi •gésztégügyl szempontjai A felhasznált zsiradék menyi­­ségétól függően a sütésnek két fajtáját különböztetjük meg. Ki­sebb mennyiségű használatnál kb. 130—160° C-ra hevítjük a zsiradékot és azután tesszük bele az ételt. Az átforrósodott zsira­dék az étel és az edény alja kö­zött egy olyan réteget képez, amely biztosítja az étel egyen­letes leimelegedését. Ezzel a módszerrel tűzhelylapon és sütő­ben Is süthetünk. Ily módon nem­csak a felmelegedett zsiradék ha­tására keletkezik kéreg az ételen, hanem a sütő hősugárzó hatá­sára Is. A másik, az ún. francia mód­szer és a lényeges különbség a felhasznált zsiradék mennyisegé­ben van. Ugyanis, ehhez az élel­miszer súlyának kb. a kétszerese szükséges. A zsiradékot egy kis­sé magasabb hőfokra, 160—180° C-ra hevítjük. így az étel elme­rül a forró zsiradékban, minden oldalról éri hőhatás, és egész felületén kéreg keletkezik. Sokat viiatott kérdés, hogy milyen zsiradékot használjunk a sütéshez. Nem lehet egyértelmű feleletet adni erre, és az utóbbi években némileg meg is változott a vélemény. Lényegében az a fontos, hogy sütéshez olyan zsi­radékot használjunk, amelyik nagyobb károsodás nélkül elvi­seli a szükséges hőfokra való hevítést. Elvben három zsiradék­­féleség jöhet számításba: a mar­garin, az olaj és a zsír. Szükséges azonban néhány olyan körülményt is figyelembe venni, amikor egy bizonyos zsi­radék használatát korlátozzuk, vagy éppen fordítva, előnyben részesítjük. A margarinnak már a sütés előtt alacsony a biológiai hatóanyagtartalma, úgyhogy a hevítésnél már nem semmisülhet meg. A margarin rendszerint elég magas hőfokra hevíthető, és nagyobb károsodás nélkül vi­seli a többszöri felmelegítést is, amint erre a nagyobb mennyi­ségű élelmiszer sütésénél sor Is kerül. A margarin — még magas hőfokon is — jól ellenáll az oxi­­dálásnak. A zsírt is gyakran ajánlják sü­téshez, mert telítetlen zsírsav­­tartalma, ami alapjában véve Is alacsony, nem nagyon válto­zik meg a sütés alatt. A zsír nem tartalmaz természetes antloxido­­kát (azaz az oxidációt gátló anyagokat) és ezért már egyszeri használat után nagyon könnyen megavasodik és oxidálódik, ez okból tehát sütéshez a zsír hasz­nálata nem nagyon ajánlható. A növényi olaj is tartalmaz természetes antioxldokat, ezek azonban sütés közben felhasz­nálódnak. Amennyiben sütés köz­ben mindig friss olajat Is öntünk az edénybe, (vagyis állandóan újabb antioxidokat is), az olaj értéke sokkal lassabban csökken, mintha állandóan csak eayazon olajban sütnénk. A sütés közben hozzáöntögetett friss olaj a ke­letkezett oxidációs termékeket 3 százalékról 1 százalékra csök­kenti. Ha sütés közben úi. friss olajat öntünk az edénybe, kb. 60—90 perclq süthetünk ugyan­abban az olajban, miq hozzátöl­tés nélkül kb. csak fél órán át. Egy másik Időszerű kérdés: mi történjék a sütéshez már egyszer felhasznált olajjal, felhasználha­tó-e ismételtenf Nálunk ez — főleg takarékossági okokból — egészen természetes jelenség. A fejlett országokban a sütéshez használt zsiradékot ismételten már nem használják fel. Nálunk mind a közétkeztetés­ben, mind a háztartásokban a) ételek zsirozásához, b) ismételt sütéshez alkalmazzák, azonban egyik sem helyeselhető. Minden ételt friss, fel nem melegített zsi­radékkal, leginkább növényi olaj­jal kellene megzslrozni, csupán takarékossági szempontból néz­hető el a sütéshez már egyszer használt zsiradék ismételt fel­­használása. Erre viszonylag a margarin felel meg a legjobban, az olaj és a zsír már kevésbé. Még a margarin ismételt fel­­használása után sem szabad a zsiradékot hosszabb időn át tá­rolni, mert az оxidálásl folyamat tovább folytatódik. Felmerül még az a kérdés, hogy süssük-e az ételeket, és ha igen, milyen gyakrant Az egész­séges ember bátran ehet sült ételt, ha a sütésnél betartja az említett szabályokat. A sütött éte­lek fogyasztása azonban fokozott zsiradékmennyiséget juttat a szervezetbe, ami polgáraink je­lentős hányadánál nem kívána­tos. Nagyobb zsiradékmennyisé­get mindenekelőtt fizikai dolgo­zók, esetleg sportolók stb. en­gedhetnek meg maguknak. Időn­ként azonban mindenki fogyaszt­hat sült ételt. A sütés bizonyos betegségeknél, mint pl. az epé­éi májbetegek diétájánál nem ajánlatos. Mert tudni kell azt, hogy a sü­tés még a kimondottan „diétás" ételt is „nem diétássá" változtat­ja. Ezért az ésszerű táplálkozás érdekében ügyeljünk a következő elvekre: 1) Időnként fogyaszthatunk sült ételt, de ne túl gyakran, mert sok zsiradékot juttat a szerve­zetbe. 2) Sütéshez mindenekelőtt a kö­vetkező zsiradékok alkalmasak: margarin, növényi olaj és zsir. Mindegyiknek vannak előnyei csakúgy, mint hátrányai. 3) A gyors sütéshez az óla/, a lassúbbhoz inkább a margarin felel meg. 4) A már egyszer felhasznált zsi­radékot sem ételek zsirozásához, sem újabb sütéséhez ne használ­juk. Amennyiben takarékossági szempontokból ez mégis szüksé­ges, leginkább a margarin al­kalmas erre a célra. 5) Sütésnél a zsiradékot nem szabad sem túlhevlteni, sem ke­véssé felmelegitenl. 130—180° C a megfelelő hőmérséklet. A zsi­radék feletti kékes füst jelzi, hogy elérte a kellő hőfokot. Hasznos tanácsok • ax otthon készített majonézt könnyebben habosra keverjük, ha a tojássárgáját egy kissé megsózzuk, vagy kevés mustárt adunk hozzá • a „bundázott" hús, sajt vagy zöldség sütésénél tegyünk a fórrá zsiradékba egy vasta­gabb karika sárgarépát, Így a leváló morzsa nem ég meg • a hirtelen sült húsokat sütés közben ne szürküljük meg villával, mert a leve kifolyik és a hús száraz lesz • a rizst párolás közben kétágú villával keverjük meg és ne fakanállal, mert összeragad és kásás lesz • a lángos készítésénél a reszelt nyersburgonyára öntsünk egy kevés forró tejet, Így nem feketedik meg • a leveseket reszelt sajttal dúsíthatjuk, de csak közvetlenül a tálalás előtt szórjuk a leves­be a friss zöldséget ne hámozzuk, hanem műanyagdróttal kaparjuk le • a másnapra eltett maradék főtt húson nem képződik száraz kéreg, ha annyi levest öntünk rá, amennyi ellepi és Így tároljuk a hűtőben * a mártásokat ecet helyett citrommal savanyítsuk, kellemes aromájú és biológiai szem­pontból értékesebb lesz — i— Sitit csirke gombemártéssal Hozzávalók: 1 nagyobb csirke, 5 dkg füs­tölt szalonna, sö, 3 dkg zsír. A gombamár­­táshoz: 20 dkg gomba, 4 dkg zsír, 4 dkg liszt, 2 dkg vaj, 2,5 dkg vöröshagyma, 1,5 dl tejföl, sö, bors, petrezselyem zöldje. A megtisztított csirke lábét és nyakát le­vágjuk, megtűzdeljük csíkokra vágott füstölt szalonnával, majd forró zsíron minden olda­lán megpirítjuk. Megsózzuk, vizet öntünk alá és puhára pároljuk. Sütés közben Időnként meglocsoljuk a saját levével. Közben 2 dkg vajon megpirítjuk a vékony szeletekre vágott gombát, s kevés csontlővel feleresztve fűz­zük. Világos rántást készítünk, hozzáadjuk a finomra vágott vöröshagymát, petrezselyem zöldjét és a gombát, majd csontlével fel­eresztjük. Utánalzesltjük, s addig főzzük, amíg a kelló sűrűséget eléri, végül hozzá­tesszük a tejfölt. A megsült csirkét feldara­boljuk. Gombamártással és párolt rizzsel tá­laljuk. Tejfölös őszibarackleves Hozzávalók: 40 dkg érett őszibarack, 1 liter víz, 1 rúd vanília (vagy vaníliás cukor), 4 dkg cukor, só, Vs 1 tejföl vagy tejszín, 2 tojássárgája, citromlé. A megmosott és klmagozott őszibarackot és vaní­liát forró vízben puhára főzzük. Áttörjük, megcuk­rozzuk, egy picit megsózzuk és felforraljuk. A kész, kissé mér kihűlt levesbe beleöntjük a tejfölben elha­bart tojássárgát és citromlével Ízesítjük. Töltött uborka Hozzávalók: 4 kisebb uborka, 25 dkg borjúhús, só, 4 dkg vöröshagyma, 4 szem feketebors, 2 tojás, 4 dkg vaj, 6 dkg finom morzsa, 4 dkg füstölt szalonna. A meghámozott uborkát hosszában kettévágjuk és a magházát kanállal kiszedjük. A borjúhúst sós víz­ben hagymával és a borssal puhára főzzük, majd kockára vágjuk és húsdarálón megőrüljük. Hozzá­tesszük a tojást, a vajat, a morzsát, megsózzuk és jól elkeverjük. A fél uborkákat megtöltjük, kettőt­­kettőt fehér cérnával összekötözünk. Tűzálló tálban, kisütött szalonnával leöntve sütőbe tesszük, lefed­jük és megpároljuk. Almát túrófelfújt Hozzávalók: 25 dkg alma, 1 citrom, 25 dkg túró, 3 tojás, 10 dkg porcukor, 5 dkg dió, 5 dkg finom dara, 2 dkg vaj. A meghámozott és megreszelt almát citromlével és reszelt cltromhőjjal ízesítjük. Az áttört túrót Jól ki­keverjük a tojássárgával és a porcukorral, majd hozzátesszük az almát, a darált diót, a darát és együtt elkeverjük. A tojásfehérjéből vert kemény habot óvatosan hozzáadjuk. A formát kikenjük, mor­zsával meghintjük, beleöntjük a tésztát, olvasztott vajjal meglocsoljuk és bemelegített sütőben lassan megsütjük. Tejszínhabbal és reszelt csokoládéval dí­szítjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom