Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-07-14 / 28. szám
N. J ACZKÖ OLGA Mint írónőt Gömörl Jenő mutatta be a Tűzben, s a felfedező őrömével írt róla: Konstrukciója — a legfehérhollóbb erény női Írónál — meglepően érett. Elbeszélésének nyugodt folyamából a legblztosabban Írói eredetre ős elhlvatásra mutató Írói erény — az írói fölény csap ki lefegyverzően. Általában valami férfias erő dominálja női látásokkal átszőtt Írásait. Művész: másoknak semmit sem Jelentő, élettelen dolgokat és tárgyakat tud megjelenítő erővel életessé galvanizálni: fák leveleit tudja magrezzentenl, egyszerű szavával szél módjára; bár a vihar nyelvén, mely a fákat megborzolja és megrázza, egyelőre nem ért. Cgy érzem, nagyobb lélegzetre, regényírősra van elhivatva. Talán tőle várhatjuk a mai falu és a mai hegyek regényét, vagy ha úgy tetszik: a falu és hegyek mai regényét; (mainál a hangsúlyt arra teszem, hogy a falut ős a hegyeket mennyire vetkőztették ki a háború s a nyomában keletkezett förgetegek), és speciálisan: a ruszlnszkól falu s az ottani hegyek regényét. (1922. 33. 0.) Verselt, elbeszéléseit Is a Tűz kezdte közölni, majd a Prágai Magyar Hírlap. Később a Magyar Minerva, Magyar írás és az erdélyi Pésztortűz munkatársa lett. A kárpát-ukrajnai Tarnőn született 1895-ben, falusi görögkeleti pap felesége volt. Első elbeszélésgyűjteménye a „Csendes mederben“ még 1925-ben megjelent Ungvérott, a másodikat a kassal Kazinczy Kiadó adta ki „Virágzó cseresznyék" (1928) címmel. Regényei: „Ispllángi Rózsa“ (Pozsony 1928), „Tolvajok a szentélyben" (1932), és a Gömörl Jenővel közösen Irt „ítéletidő". Jelenleg Budapesten él, az Irodalmi élettől visszavonultan. A húszas években lírai verseket is Irt, de Irodalmi sikereket csak szépprózájával ért el. A „Csendes mederben" című kötete rövid, lélekrajzl, érzelmi jellegű elbeszéléseket tartalmaz, amelyek szinte az epika és a Ura határán állnak. Az életképszerű elbeszélésekben két témakör uralkodik: a kárpőt-ukrajnai szegényemberek vllőga és a női lélek vágyai, bánatai. A kettő szociális téren szinte egybekapcsolódik Jaczkó epikájában, mert a nő rendszerint elnyomott, meg nem értett, megcsalt, szentimentális társ a durva, céltudatos, uralkodó hajlamú férfi mellett. De elbeszéléseiben gyakori a férjet csaló, elégedetlen feleség típusa Is, mintha ezzel a polgári házasság válságát akarná ábrázolni. Az elbeszélések cselekménye vérszegény, legtöbbször csak rövid jellemrajzok, helyzetképek eléglkus vagy balladlkus módon előadva. Gyakori történeteiben az a motívum, hogy a férjet különösebb lelkiismeretfurdalás nélkül csaló asszonyra ráun a szeretője, s egy fiatalabb lányt vesz feleségül (Hajnal az ugaron, Isten kegyelmében, Virágzó cseresznyék ). Szociális jellegű elbeszélései néha ösztönösen szocialista jellegűekké válnak: ezekben a „ruszin", kárpátukrajnai szegényemberek világét mutatja be. Az Írónő néha misztikusan ábrázolja mind a szerelmet (mely szemében az élet legfontosabb motívuma), mind a pravoszláv parasztok világát. Hajlamos az idillikus, Illuzórikus társadalmi felfogásra Is, amikor a régi kúriák omladozó világát ábrázolja. Ez a társadalomszemlélet későbbi szociális témájú elbeszéléseiben — talán az Ilyen Irányban ösztönző kritikák hatására Is — radikálisabbá válik. Jaczkó epikájának színvonala nem éri el a legjobb szlovákiai magyar Írónőkét: Szenes Piroskáét vagy Palotai Borisét; leginkább hosszabb elbeszélései sikerülnek. Rövid elbeszélései gyakran csak felszínesen kidolgozott vázlatok vagy karcolatok, regényei pedig nem egyöntetűek, kompozíciójuk szétesik. Első írásain Kaffka Margit hatása Is észrevehető, Így pl. a zárt intézetet ábrázoló „Leánylntőzet" ős a „Csendes mederben" című elbeszélésekben. Jaczkó azonban nem Kaffka-epigon, mert lényeges különbség is van az ő alkotó módszere és Kaffkáé között. Epikájának gerincét női erotikus témájú írások alkotják, nyilvánvalóan ez legkedveltebb érdeklődési területe. A nőben mindenekelőtt a kacérkodó, csábító hajlamot látja, a férfiban pedig a könnyelmű, a nő érzelmi világát meg nem értő típust. Gyakran szinte pszichológiai elemző módszerrel tesz különbséget női lélek és férfilőlek között. Ez az erotikus-szexuális ábrázolás némely Írásában szinte öncélúvá válik. A „Tolvajok a szentélyben“ című regénye arról szól, hogyan akarja elcsábítani kőt könnyelmű nő a kisváros fiatal, naivan erkölcsös káplánját. Egy férje mellett unatkozó, de puritán életű fiatalasszony mentőangyalául szegődik, majd maga Is beleszeret a fiatal papba. A végén azonban minden Jóra fordul: a fiatalasszony férje közbelép, a feleség bevallja megingását, a káplán penitenclát tart, a két léha nőszemély pedig szomorú csalódások után jó útra tőr. Az öncélúan erotikus történet Ilyen sablonosán ér véget s hasonló felszínesség az Írónő több epikai alkotásának hitelét és sikerét rontja el. A húszas évek második felétől kezdve Jaczkó Olgának már számos, részleteiben is Jól kidolgozott elbeszélése Jelenik meg, mint pl. a „Juhász história", „Káin", „Virágzó cseresznyék", „Krisztina uszálya". A „Virágzó cseresznyékben" zsoltáros, lírai hangon Ír a nő mély szerelméről, mely szinto tipikusan Itt is házasságon kívüli, bemutatva a női lélek bonyolultságát és gazdagságát. Jól sikerültek elbeszéléseiben a hibás szellemiségű, társadalmon kívüli szociális embertípusok is, melyeket igazi együttérzéssel, szeretettel tud ábrázolni. Társadalomszemléletben a harmincas években Jksg- Jelenlk az osztályszempont, a forradalmi elem, Így, pl. az első világháborút követő forradalmi eseményeket is bemutató „Gombák a tölgy alatt" és az „Október" című, nagyobb lélegzetű epikus alkotásaiban. Jaczkó Olga epikája egészében nézve egyetlen színvonalú: néhány szociális témájú és а női lélek bonyodalmait ábrázoló elbeszélése kiemelkedik Írásai őtlagának középszerűségéből. Csanda Sándor ARDAMICA FERENC így múlnak napjai, évet. Tisztaság, erős akarat, emberség, kitartás Jellemzik. Pált elvégzi a tanfolyamot, traktortsta a termelőszövetkezetben. Kenyér van a kezében. — Жду gonddal kevesebb — sóhajtja az anyja, de fenéket. — Most is elkódorgott, azt sem tudom merre kuncsorog. Meg van bolondulva a fehérnép után, akárcsak a nagyapja. Késő este van. Jolán a vacsorát készíti, teszvesz a konyhában. A petróleumlámpa fénye gyengíti a szemét. Bizony, elromlott a látása, mindig azt az egy szemét erőlteti, megtette már az a magáét, kettO helyett szolgál. Kopogtatnak... Józsi lép be, Jolán bátyja. A két testvér, a legidősebb és legfiatalabb összetart. A többi Dákó gyerek szétszóródott a nagyvilágban. Sztlletk már nem élnek. Az anyjuk sorvadásban halt meg, apjukat az erdőn érte utol a sorsa. Egy zuhanó fatörzs megbosszulta társait, agyonnyomta ... — Itthon van Pali? — kérdi futólag. — Dehogy vanI Halvány fogalmam sincs róla, merre Jár. Talán a kétéves katonát szolgálat majd rendre tanítja. Még szerencse, hogy a szövetkezetben nincs rá panasz. Az elnök dicsért, hogy szorgalmas, tudod a szántásnál ts éjjel-nappal, két műszakban forgatta a földet, meg ts lett az eredménye. Idejében elvégeztük a vetést, még az újságban ts benne voltunk. Józsi elismerőleg bólogat. Kanalazza a babfőzeléket, amit Jolán minden héten főz, mert nagyon szereti. Nem tudni, Pali sikere készteti a helyeslő fejbóltntásokra vagy a Jóízű étel váltja kt azokat. Pedig az esze egészen másutt Jár... Nemrég választották be a népbtróságba. örült a funkciónak, nagy megtiszteltetésnek, bizalomnak tekintette. Ma azonban először nem bánta volna, ha semmi köze nem lenne az igazságszolgáltatáshoz ... Bent Járt a Járásbíróságon. Közreműködött néhány tárgyalásnál. Igyekezett becsületesen, legjobb tudása és Igazságérzete szerint részt venni az ítélethozatalban. Mielőtt hazaindulna, ismerkedik a legközelebbi tárgyalások anyagával. Kezébe kerül egy akta, érdeklődve belelapoz ... Megerőszakolás .... és a bűnös: Kormos Pál. Szeretne felkiáltani, mert az áldozat, a lány, nem éppen az erényes nők mintaképe. Háromszoros leányanya, mind a három gyermekének más férft az apja. Hiszen ezt nem szükséges megerőszakolni, egy kis udvarlástól egy-kettőre lángra lobban, ad magától ts, szép szóért, selyem kombtnéért, harisnyáért. Lehet, hogy újból várandós és most Pali nyakába szándékozik sóznt az apaságot? Hogyan mondja ezt el Jolánnak? Töprengéseiből ajtónyitás zaja zökkenti kt. Megjött PaltI — Jóestét, Józsi bátyámI — köszönti a vendéget, majd édesanyjához fordul. Jolán fél szemével pislog szép, magas fiára. Mennyi nyers erő sugárzik belőle, szinte átüt ruházatán, sejteti a pompás, arányos testalkat izomzatút. Józsi megszólal, kirobban belőle az Igazság, pergő kérdéseket tesz fel, durván véget vet a családi tdtllnek. Jolán sápadt, mint a fal. Pált zavartan védekezik ... Bevallja, hogy hazaktsérte Túrán Borosát a mulatságból. — Ktcstt zangos voltam, azt mondta, otthon Jó erős feketekávét főz, az majd kijózanít. — A szégyentelen — szól közbe Jolán felháborodva. — Még van pofája három gyermek mellől mulatságokba Járni, férfiakat csalogatni haza, cédáskodnt. — És főzött? — kérdi szigorúan Józsi. — Főzött hátI Csakhogy rumot ts tett belé. A kijózanodásból nem lett semmi. — Megttatta, persze hogy megttatta a fiamat — siránkozik a máskor értelmes anya. — Azután? — Hát... Azután addig kellette magát előttem, míg meg sem vártam, hogy levetkőzzék. — Ellenkezett? — Nem nagyon mondhatnám. Olyan szabódás volt az, ami a férfiaknak még nagyobb kedvet csinál. — Ilyen szégyent, ilyen szégyentl Oda a becsületünk, Jóhlrünk. Az a nőszemély meghurcol a világ előtt — mondja csendesen Jolán, és mereven egy pontra bámul. — Mindent megteszek, ami tőlem telik. Nem ártana néhány legényember, tanúnak. Olyanok, akiknek volt már dolguk Borosával. Mire megjön az Idézés, beszélj a cimboráiddal. Nem tudja meg róluk senki, arról kezeskedem. A tárgyaláson öt fiatalember Jelenik meg. Kiderül, az Ismerkedés részletet nagyjából, megegyeznek Pált vallomásaival. Túrán Borosa mindegyiküknek előbb rumos feketét ajánlott fel, később saját magát. Borosa duzzog, érzi, hogy rosszul áll a szénája. — Gyerekem lesz tőle, az erőszakostól. Tessék elküldeni az orvoshoz, ha nem hiszik. Az majd megállapítja. A tárgyalást elhalasztják ... Tíz nap múlva Borosa lepecsételt borítékot nyújt át a bíróságnak. — Rendben vanI — mondja a bíró, amint elolvassa. — Az orvost vizsgálat megállapította és bizonyltja a terhességet. Mikor ts volt az a mulatság, amin megismerkedtek?
