Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1967-07-07 / 27. szám

HÁZASSÁG és SZEXUALITÁS Sok szakember állítása szerint a sze­xuális .összhang a boldogság biztosítéka és a sikertelenség feltétlenül hátrányt jelent ezen a területen. Ez az állítás azonban nem egyenértékű: igaz, hogy a szexuális nézeteltérések komolyan veszé­lyeztetik a harmonikus házasságot, azon­ban a boldog házassághoz nem elégsé­ges a fizikai összhang. Sok fiatgl házaspár esetében fennáll a szexuális egyetértés, azonban a „sem­mit sem takargatni egymás előtt, mindent elmondani egymásnak"-elv megvalósítása sok helyütt szorongó légkört, elviselhetet­len elnyomást és kölcsönös zsarnokosko­­dást eredményez. Az ilyen házasság igen hamar kibírhatatlanná válik. A pszichiáterek azt ajánlják, hogy minden ember gondosan őrizze meg tit­kát, de különösen olyan esetekben, ami­kor komoly hibát követett el. Doktor Le­­maire szerint: „A hűtlenség bevallása soha nem jelent segítséget a házassági kötelék megújításában. Éppen ellenkező­leg, a hűtlenség tudata mindig nehéz seb marad, még akkor is, ha idővel be is gyógyul; a hűtlenség bevallása a való­ságban nem az igazságkeresés érzetét kelti, hanem inkább a szerelem megveté­sét, mély elértéktelenedését." „Tehát nem minden házassági súrlódás szexuális eredetű?" „A szexualitás úgyszólván soha nem az egyetlen ok," mondja dr. Lemaire. „Azon­ban egyidejűleg ok ési következmény, na­gyobb, mélyebb meg nem értéshez kap­csolódik, amely külön aprólékos elemzés­re szorul." „Az ön véleményes szerint gyakori, átla­gos vagy egészen kivételes jelenség a szexuális összhang?" „Ritka, mint a fehér holló és nem is bizonyul feltétlenül tartósnak. Az asszo­­nyi érzékiség sok ingadozásnak van ki­téve: az életkor, a gyermekáldás is be­folyásolja. Minden nőnél különböző, a férjek feladata a kölcsönös összhang megtalálásai Nem lényegtelen, ha azt állítom, hogy a házasfelek tekintsék vala­mi titokzatos, ismeretlen területnek a sze­xualitást, amelynek felfedezését soha ne hagyják abba." „Mindnyájunkban felelhető több-keve­sebb hajlam a szexualitás és a szerelem, a test és a szív kettéválasztására" — vallja doktor Charles Rendu, a házassági problémák egy másik szaktekintélye. Ez az általában természetes elkülönítés a házaséletben előforduló problémák több­ségének központja, akár a férfi Impoten­ciájáról, akár a nő frigiditásáról, vallási kérdésekről vagy házassági erkölcsről van szó... A test feladata a szív érzelmeinek kifejezése, ez nem változtatható meg." A féltékenység több házasság felbom­lását okozta, mint a tulajdonképpeni hűt­lenség. Még csak indítóok sem kell hoz­zá. „Csak azért, mert féltékenyek va­gyunk, keresünk és gyakran találunk is vetélytársat" — írta Alain. A féltékeny­ség a 30. és a 45. év között jelentkezik a legerősebben. Kiszámították, hogy Franciaországban száz házasság közül egy bomlik fel az egyik házasfél hűtlen­sége miatt. Azonban ez nem jelent min­den esetben válást. Dt házasság közül három esetben folytatják a közös életet, miközben többé vagy kevésbé féltékeny­kedéssel gyötrik egymást. Az ilyen házas­társak többnyire a gyermekek, anyagi vonatkoiású dolgok vagy vallási meg­győződés miatt maradnak együtt. Mások megint egyoldalúan vagy kölcsönösen alkalmazkodnak a hűtlenség elviselésé­hez: az élet „háromszögben" vagy eset­leg „négyszögben" megy tovább . . . A féltékenyek dühüket főleg a partne­ren és nem a vetélytárson töltik ki. A fér­fiak által elkövetett 122 bűntett közül az esetek háromnegyed része gyilkosság: megölik a vétkes nőt. De Greef vizsgál­ván az indítékot, mi tette ezeket a férfia­kat gyilkosokká, megállapította, hogy nem a szerelem. Az esetek száma Az elszenvedett sérelem érzete 21 Érdek r 7 Hiúság 5 önzés 5 A nevetségességtől való félelem 4 Részegség, kétes indítóok 3 Kéjgyilkosság 2 Beteges hajlam 1 A pszichiáterek véleménye szerint a házastársi viszály nem kivételes jelenség, szokásosnak kell tekinteni, mindennapi eseménynek, amelyet el kell viselni és amely kibírható. Hinni , kell abban, hogy a házasság mégsem olyan rossz intézmény, hiszen tíz francia közül kilenc él házasságban és az elváltak egyharmada egy éven belül ismét házasságot köt. 1000 férfi közül 570 első ízben nős, 134 özvegy és 173 elvált ismét megnősül. Ha a férfi mór egyszer belekóstolt a házaséletbe, szívesen nősül még egyszer. A demográfiai intézet ma­gyarázata szerint: „A halálozások száma szemmel láthatóan magasabb a nőtlenek, mint a házasok között, ez főleg a férfiak­ra vonatkoztatható." Azzal, hogy meg­nősülnek, a halál ellen biztosítják magu­kat a férfiaki A megfigyelhető esetek és helyzetek bizonyítják, hogy a házasság intézménye fontos átalakuláson megy át: új egyen­súlyt keres. A férfiak és a nők átértékelik feladataikat a családon belül, ami azt jelenti, hogy a megváltozott körülmények­hez alkalmazkodnia kell a férjeknek is. Az Egyesült Államokban — írja Cathe­rine Ravenn „Házasság" című könyvében — mozgalom indult a „double standard", — amely teljes egyenjogúságot és köl­csönösséget jelent — sikere érdekében. Minden fontos dologban közösen dönte­nek a házastársak. Azt állítják, hogy a nők 45 százaléka frigid. Dr. M. Guy — vizsgálataira hivat­kozva — közli, hogy a nők egyharmada nem érez tökéletes fizikai kielégülést, a másik harmada soha nem érez gyö­nyört és a harmadik harmada fokozato­san éri el a fizikai fejlettséget. A fogamzástól való félelem szintén gyakran megzavarja a házastársak sze­xuális életét, sok házassági viszály oko­zója lehet. A nő egyre inkább ura akar lenni a testének és csak akkor akar gyer­meket a világra hozni, amikor az idő­pontot arra megfelelőnek tartja. A női frigiditás okainak kivizsgálásá­ban és gyógyításában még mindig csak jelentéktelen haladás észlelhető. Pedig ez az elterjedt betegség, amely szám­talan ember boldogságát tette és teszi tönkre, megérdemelné, hogy leküzdésére maximális erőfeszítéseket tegyenek. Le Nouveau Candlde, Párizs 1§. ÁRNYÉKÁBAN Két bűncselekmény — közös kútforrás Nem figyel arra, ami tulajdon­képpen a legfontosabb volna a számára. Állandóan hátrafelé néz, miközben könnyeit törülgetl. J. Ferenc csapos inkább a feleségé­től várja felmentését, semmint a bíróságtól. Vagy talán sejti, hogy az utóbbira csak a tények s nem a könnyek lesznek befolyással? Az asszony — vékony, szőke, nyűzott arcú teremtés — viszo­nozza a pillantásokat, de nem sír, most már nem ... A csapos védője valószínűleg rossz tanácsot adott az asszony­nak, amikor törvényadta jogára hivatkozva azt tanácsolta, hogy ne tegyen tanúvallomást a bíró­ság előtt. így aztán később már hiába kéri a vádlott, hogy hall­gassák ki a feleségét, a perrend­tartás értelmében ezt már nem engedik meg. „A házastársak között minde­nütt előfordulnak bizonyos né­zeteltérések, viták ...“ —- igyek­szik magyarázni a történteket a védő. Kecskére bízták a káposztát. J. Ferenc csapos az alkoholt sze­rette a legjobban ezen a világon. S miután még pénzébe sem ke­rült ez a szenvedélye, egy pilla­natig sem gondolkodott azon, hogy megvonja magától az italt. Részegségében, természetesen, nem tudta, mit csinál. Háromszor ítélte már el garázdaságért a nem­zeti bizottság mellett működő Nőpbíróság. Legutóbb ötször idézték meg, de egyszer sem ment el, viszont otthon naponta reszketett tőle az egész család. „Nem tagadhatom le, hogy ami történt, megtörtént, a védencem tényleg bűnös..." — folytatta védőbeszédét az ügyvéd. A vádlott sem tagadta a terhé­re rótt vádakat, hiszen minden egyes ütését orvosi látlelet Is bizonyította. J. Ferenc egész tervszerűen folytatta „hadjáratát“ felesége ellen. Ez év január 23-án először az asszony arcát verte véresre, fejét és karjait. S amikor február elsején hazaengedték a kórház­ból, hat napig még ő is ápplgatta a félig begyógyult sebeket, hogy a hetediken ismét élhessen férfi „Jogaival", s klszámítottan úgy ütött, hogy ne sértse fel újra a hegeket. „A védencem csak védekezett, provokáltákhangoztatja a védői A vádlott Ismét a feleségét nézi, kegyelemért, segítségért esedezik a szempár. Az asszony visszanéz, aztán lehajtja meggyö­tört arcát, de nem sír. „Kérem a tisztelt tanácsot, szabjon ki védencemre feltételes szabadságvesztést. Hosszú próba­időre, hogy a büntetéstől való félelem Damokles kardjaként lebegjen a feje fölött..." — fe­jezi be védőbeszédét az ügyvéd. Az ítélet mégis hat hónapi fel­tétlen szabadságvesztésre szól s kötelezi a csapost, hogy alkohol­elvonó kúrára jelentkezzék. Persze, még mielőtt erre sor kerül, előbb valószínűleg meg­­ünnepli negyedik gyermekének a születését, akinek érkezése egybeesik majd hazatértével. § § § Máriának nagyobb szerencséje volt ezen a napon, öt is hat hó­napi szabadságvesztésre ítélte a bíróság, csakhogy feltételesen ... „Nem végződne jól — okolta meg a tanácselnök ezt az ítéle­tet —, ha a vádlottat feltétlen szabadságvesztésre ítéljük. Már tírnak érezte volna magát, s biz­tosan bosszút állt volna mind­azokon, akik ellene vallottak .. .“ Ugyanis Máriának nem volt egyetlen védelmezője sem tanúi között. Első házasságából szár­mazó kislányát nagynénjp neveli, s a tartásdíjat a nagymama fizeti, mert az anyának kisebb gondja is nagyobb annál, hogy a gyerek­kel törődjön. Viszont második házasságából született gyermeké­nek nem jutott osztályrészül még a rokoni szeretet sem. Az anyjá­val él, aki a vizet még mosako­dásra, mosásra sem használja szívesen ... S így csak a jószom­szédok viselik gondját a csöpp­ségnek; míg az anyja a kocsmá­­kát járja, megmosdatják, meg­etetik a gyermeket. A férje már hónapok óta bör­tönben ül, Máriának viszont esze ágában sem volt munka után nézni; apró szélhámosságokból, csalásokból, prostitúcióból keres­te meg „mindennapi italát“. Mindaddig, míg csak be nem Idézték a büntetőbíróságra. A fel­tételes ítéletet nem nagyon veszi tudomásul, hiszen azt egyelőre nem kell leülnie. Csak a kötelező alkoholelvonó kúra ellen tiltako­zik. Ezért s csupán ennek kimon­dásáért akar fellebbezni a kerü­leti bírósághoz. Még csak nem is egy egész nap, nem is nyolc munkaóra a bratlslavai Járásbíróságon: s két bűncselekményért hozott ítélet, amelynek közös kútforrása az alkohol. Rendszeresen játszom a Csehszlovák Állami Sorsjáté­kon! —EAS— Havonta 13X50 000 Kis havönta 13 személyautó havonta 100 000 korona rendkívüli jutalék

Next

/
Oldalképek
Tartalom