Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1967-07-07 / 27. szám

m

f

í+i-i

GOETHE

IT^ I

Száz évvel ezelőtt Hebbel, a költő mondta róla: város a parkban. Ez a Jellemzés ma Is érvényes Welmarra, melynek környéke zöldellő és virágzó kerettel veszi körül a 18. század szellemi központját, a német Athént.

A két halhatatlan írói nagyság, Goethe és Schiller nevéhez fűződik Itt minden utca, minden ház, de Liszt Ferenctől, a herceg udvari karnagyától Is elválaszthatatlan. A legtöbb emlék mégis Johann Wolfgang Goethere utal, akiről azt mondják: legnagyobb alkotása élete. Hosszú, élményekben és tapasztalatokban, sikerekben és örömökben, de kudarcokban és lemondásokban is gazdag életének Javarészét ebben a kisvárosban töltötte és itt Irta:

Mindent megadnak a végtelen Istenek kedvenceiknek egészen, minden végtelen örömöket a végtelen kínt is egészen.

Goethe, a miniszter

egyéni ízlése szerint rendeztette be a pompás lakóházat, a mai „Goethes Wohnhaus“-ot Weimarban, melyet hét évig bérelt, s azután Carl August hercegtől ajándékba kapott. Weimarban az akkori társadalom csúcsának, az udvari életnek forgatagába került, de nem egyszerű udvaronc volt, hanem aktív államférfi és megpróbálta a lehetetlent: reformokkal kísérletezett. Itt érte élete legnagyobb kudarca, amely elől Itáliába menekült, hogy két év múlva kiforrottabb, de zárkózottabb emberként térjen vissza.

Egy régi patrlciusház Weimarban

A Goethe-ház kertrészlete

A weimarl fiatalok szívesen tanulnak a Goetbe-park ► csendes sétányain