Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1967-06-23 / 25. szám

ülönös toborzó A norvég kormány és a Brit Munka­adók Szövetsége a közelmúltban egye­dülálló és a maga nemében történél mi egyezményt írt alá Londonban. A megállapodás megkötése ünne­pélyes keretek között történt, nem takarékoskodtak a pergamennel, a vörös pecsétekkel és a szertartásos nyilatkozatokkal. Ez a szokatlan jegy­zőkönyv az „au pair girls“ kényes kérdését érintette, azaz azokra a lá­nyokra vonatkozik, akiket családtól családig (és országból országbaJ „cse­rére“ küldözgetnek. Az egyezmény meghatározza a nor­vég lányok toborzásának szabályait. A toborzást a brit közvetítő jóváha­gyásával a norvég munkaerőhivatal végzi. A brit ügynökségnek előírhat­ják, — ha engedélyt akar szerezni a „fehér hússal" való kereskedéshez, — hogy meglátogassa Norvégiát és ily módon első kézből szerezzen tapasz­talatokat az országról és a „norvég au pais girls általános szociális hely­zetéről.“ Norvégia elhagyásához orvosi bizo­nyítvány szükséges, miszerint a je­lentkező testileg és szellemileg alkal­mas a kötelezettségek teljesítésére. A megegyezés szerint csak 18 éven felülieket lehet szerződtetni. Az egyezményhez űrlapot is csatol­nak, amelyet a norvég leány és brit vendéglátója is köteles aláírni. Megegyeztek abban is, hogy a lá­nyoknak zsebpénzt kell kapniok, ma­ximálisan heti 3 fontsterlinget, hogy nem dolgozhatnak napi 5 óránál töb bet, beleszámítva ebbe az időbe a gyermekek felügyeletével eltöltött órákat is. A háziasszony munkájából a háziasszonnyal egyenlő részt vállal­nak. Mindkét felet kéthetes írásbeli fel­mondás kötelezi. 9 havi munkavi­szonyon túl a vendéglátó megtéríti a lány egyszeri hazalátogatási költsé­geit. A megegyezés további záradéko­kat — pl. a szabadságra vonatkozót stb. — is tartalmazhat. Az okmány aláírását fényképészek is megörökítették. A norvég főkonzul, aki egy Ibsen dráma mélabús szerep­lőjére emlékeztetett, kijelentette, hogy nagyon örömteljes eseményről és he­lyes lépésről van szó. Az ünnepélyes diplomáciai légkört még a hosszú, üvegekkel és ropogósra sült burgo­nya,lasábokkal megrakott asztal sem zavarta meg. Hivatalos adatok szerint kb. évi 15 ezer au pair girls utazik Angliába; megközelítőleg további 10 ezer „diák­ként“ vagy „turistaként“. A lányok többsége Németországból érkezik, Franciaország, Olaszország és Svájc tartozik még a legnagyobb szállítók közé; Norvégiából kb. 400 lány hajó­zik évente Angliába. Az eredeti baráti elképzelés, amely szerint a családok kicserélnék serdülő lányaikat, hogy azok megtanulhassák a másik ország nyelvét, előre nem lá­tott, üzleti és véletlen kapcsolattá változott, ahol a lányok csakúgy, mint vendéglátóik, védelem nélkül marad­tak. Angliában a lányoknak csaknem egynegyede él olyan családban, ahol az angol nem tekinthető anyanyelvnek — bár az egész mozgalom tulajdon­képpeni célja az angol nyelv megta­nulása volt. Sok lányt csak rosszul fizetett háztartási alkalmazottként ke zelriek. A vendéglátó sem adót, sem biztosítást nem fizet utánuk. Ha ez így folytatódna, a jobb cselédet kívá­nó takarékos munkaadók hamarosan áttérhetnének az au pair gtrlsre. Egy devonporti konzervatív képvi­selőnő, Joan Vickers (aki már évek óta harcol az au pair girls-k jogaiért) beszélt a veszélyről, amelybe a ta­pasztalatlan lány kerülhet, ha az adott helyzetben nem ismeri ki magát. Meg­említette „az erkölcsi elzüllés lehető­ségét, a terhességet, a börtönt, az azonnali elbocsátás beláthatatlan kö­vetkezményeit, valamint a sokszor na­pi 14 órás, nehéz munkát." Sok helyütt a háziasszony állásba ment és a ház­tartás minden gondja a „vendégre“ maradt. A most aláírt szerződés sem old meg automatikusan minden problé­mát; de legalább meghatározza az au pair girl jogait és kötelességeit. A múltban az is sok nehézséget okozott, hogy sem a vendéglátó, sem a Hamu­pipőke nem tudta, mi a tulajdonkép­peni munkaköre. A Norvégiával meg­kötött szerződést valószínűleg újabbak követik. A finnekkel már megkezdőd­tek a tárgyalások és az Európa Ta­nács előreláthatólag még az idén alá írja az au pair girls-re vonatkozó nemzetközt megállapodást. (The Times, London) IDEGESEK szobája Idegesek az emberek, erről írnak az új­ságok, a szaklapok s most érdekes mó­don ezt a témát filmre is feldolgozták az angol rendezők: A „Mister Sebastian" c. film szerint módot kell találni a felgyülemlett ideges­ség. levezetésére. Erre a legjobb eszköz az úgynevezett „tomboló szoba". Az ese­mény hősei a munkahelyükön felhalmo­zott idegességet, fékentartott ösztöneiket itt nyugodtan szabadjára engedhetik. A néző egy aktív reakció lehetőségét lát­ja a vetítővásznon. Például az igazgatót ábrázoló bábut nyugodtan megpofozhat­ják, a régi telefonkönyveket darabokra szaggathatják, ordíthatnak, verekedhet­nek, székeket törhetnek. A „tomboló szo­bából" aztán megnyugodva jönnek ki a filmen szereplő hősök, felkészülve a más­napi munkára, a hivatalban, eszterga­padnál vagy éppenséggel elektronikus számológépnél. A szőke Lilli Palmer és a gesztenye­barna Susannah York tombolásuk köz­ben a szép Sebastianra gondolnak, aki fegyelmet követelő igazgató, szereti a rendet és a pontos munkát, másrészt nyájas és kedves, amilyennek a minta­férjnek lennie kell. A férfiszerepet Dirk Bogarde alakítja. Sebastian igazgató az Intelligence Ser­vice alkalmazottja, feladata az ellenséges kémszolgálat rejtjeles táviratainak meg­fejtése. Nem detektivfilm főhősének való munka, de rengeteg türelmet igényel, melyre inkább alkalmas egy karthausi szerzetes, mint egy titkosrendőr. Sebastian mindenesetre másfajta, mint a szokványos detektivfilmek hősei. A for­mabontó detektivfilmből hiányzik a dina­mit, a hangfogós pisztoly, az öklözés, de van benne tomboló szoba. Képeink a film néhány meglepő jelenetét mutatják be. Olaszból Loósz D. Ismerd meg önmagad Igen Nem Igen Nem Nyugodtan fogadja beidegződön szokásainak megsértését? Irigykedik, ha barátnője sikert ér el vagy érté­kes ajándékot kap? Hatással van az időjárás a kedélyére? Türelmetlenné válik, ha nehézségei vannak? Könnyen hoz döntést fontos ügyekben? Makacsul kitart döntése mellett? Tud tréfálkozni saját hibái felett is? Hisz a „szerencse-színben" és „szerencse­számban"? Ha valami fájdalma van, az orvos szavai azon­nal megnyugtatják? Előre fél a várható kellemetlenségektől? Saját hibáira mindenkor talál mentséget? Hisz a horoszkópokban? Gyorsan öltözködik? Ha meghívják egy ünnepélyes eseményre, ak­kor is ideges, ha előre tudja, hogy minden kifo­gástalanul sikerül? Nagy súlyt helyez embertársai magáról alkotott véleményére? Alvás közben sokat álmodik? Ha vásárolni megy, azt veszi meg, ami első pil­lantásra megtetszik? A környezetében élő emberek többségét unal­masnak tartja? Ha megérkezik egy idegen városba, azonnal megérzi a város hangulatát, légkörét? Embertársai már az ismeretség első percében szimpatikusak, vagy ellenszenvesek? A ,,nem"-leges válaszok mellé írjon egy 1-est és a végén számolja össze a válaszok értékét. A válaszok a 12. oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom