Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-06-16 / 24. szám
:o E it t * ■о к» ф «Л 5C if V ul ssj Ш 3 Г ev\ oc 'V UJ Kk >T ° уI a téma a családot éppúgy fogp,1/ lalkoztatja, mint az. egész társadalmat és a pedagógusokat is újabb és újabb nehézségek elé állítja. Vizsgáljuk meg ezt a kérdést közelebbről, hogy a serdülőkor problémája miárt foglalkoztat bennünket és miért beszélnek erről a témáról a vonatban, autóbuszon, a családban és az iskolában. A serdülőkorban a gyermekben lelki ellentétek támadnak, külső fizikai változáson megy keresztül, új szokásokat vesz fel és ezek külső megnyilvánulásai sokszor megbotránkoztatják a felnőtteket. Mi az ellentétek kirobbanásának az oka? Hogyan is magyarázhatjuk meg ezeket a jelenségeket? A serdülő önállóságra és érvényesülésre törekszik. Gyermekeinkben talán még fokozottabb mértékben jelentkezik ez az önérzet és az önállóságra való törekvés. A technika fejlődése u. i. lehetővé teszi, hogy sokkal szélesebb ismeretekhez jussanak, mint mi ugyanabban a korban, így tehát ismeretük tágabb körű. Hogy valaki véleményt mondhasson, elsősorban bizonyos tárgyi tudásra van szüksége. Amikor ezt megszerzi, véleményt alakít ki a dolgokról és megszületik saját véleménye is. A serdülő véleménye több esetben nem egyezik a szülő vagy mások véleményével, de mert ez a sajátja, ezért görcsösen ragaszkodik hozzá. így azután ellentétek merülnek fel a serdülő és a felnőtt között. Ennek eredményeként azonnal meghúzzuk a vészharangot és ítéletet mondunk róluk. A gyermekeknek két otthona van. Egyik a szülői ház, másik az iskola. E két otthon ellentétes nevelése veszélyes lehet a serdülő gyermek számára. Felmárték-e már lelkiismeretesen azok a felnőttek, egyben szülők, akik pálcát törnek a mai fiatalok felett, hogy milyen következményekkel jár, ha a gyermek mást hall az iskolában és mást hall otthon. Felteszi magának a kérdést, kinek higyjen? Végül is kialakul önálló véleménye, ami nem mindig helyes,,hiszen azért gyermek, hogy irányítást kapjon mindaddig, míg felnőtté nem válik. A másik kritikus pont, hogy a serdülőkorban az erkölcsi prédikációk nem minden esetben hozzák meg a várt eredményt. Különösen akkor nem, amikor mást hall és mást lát. Ezzel kapcsolatban is vélemény alakul ki a gyermekben, de egyben feltehetjük a kérdést, hogy kialakult véleménye helyes, egészséges-e? Most e két ponttal foglalkozva általános véleményt szögezhetünk le. A serdülő véleménykialakítása természetes, szükségszerű folyamat. Ezt nem szabad korlátozni, sőt bizonyos mértékben tiszteletben kell tartani. Ha úgy vesszük észre, hogy elgondolása helytelen, még akkor se erőltessük rá a mi véleményünket, hanem vegyük őt komolyan és közöljük vele a mi véleményünket. Adjunk lehetőséget arra, hogy saját meglátásait felülvizsgálja és ennek alapján egy egészségesebb nézet alakuljon ki benne. Törvényszerű az is, hogy a pozitív tulajdonságokkal rendelkező 8—10 éves gyermek a tanuláson keresztül igyekszik, a világot megismerni. A második évtized kezdetén, a lányoknál 10—12 év körül, a fiúknál kb. 12 — 13 év között, szokatlan és különleges tulajdonságok jelentkeznek. A gyermek elfordul a külső világtól és figyelmét saját énjének megismerése felé fordítja. Ugyanakkor tisztázza azt, amit eddig átélt. Ez a törvényszerűség hozza létre, hogy a serdülő a felnőttel szemben bírálóbb, sajátmaga pedig érzékenyebbé válik. Ellentétet vált ki belőle az, ha a felnőttek szavaiban és tetteiben eltésért vesz észre. Állandóan kritizál, ideálokat keres. A saját szemszögéből, kiválasztott ideálja mindig pozitív. Ha az ideálok a közvetlen környezetből kerülnek ki, akkor gyakran annak a veszélynek vannak kitéve, hogy a közvetlen érintkezés során a bíráló, kritizáló gyermek hibákat fedez fel és a körülrajongott ideál elszáll, megsemmisül. Próbáltam egy-két olyan dolgot vázolni, amelyek a serdülőt jellemzik. Megnyugodhatunk, hogy ezek a jelenségek nem rejtenek veszélyt. Ezek a gyermekek nem lesznek a társadalom felrobbantói mindaddig, míg mi felnőttek óvatosan, türelemmel bánunk velük és megvizsgáljuk, hogy gyermekeinkben ezek a jelenségek törvényszerűen jönnek-e létre vagy esetleg a helytelen nevelés következtében fejlődtek ki. így azután meg is találjuk a nem kívánatos jelenségekre a helyes orvoslást. T. í. GYERMEK A KÉPERNYŐ ELŐTT Számos pszichológus és tanító véleménye szerint oz ember műveltségére környezete éppoly döntő hatással van, mint az iskolapadban eltöltött órák. Azonban az iskola tájékoztató és tudatformáló szerepe évről évre csökken. A gyermekek általában már óvodás korban nézik a televízió adásait, iskolás korukban pedig az átlagos tanuló sokkal több időt tölt a televízor mellett, mint az iskolában. Éppen ezért a televízió a legnagyobb nevelő és egyúttal nevelésgátló erő, hathatósan befolyásolja a fiatal életek alakulását. A nyugati televíziós társaságok gyermekadásaiban a gyorsan pergő, képzeletet felcsigázó, humoros és érzelgős jelenetek követik egymást. Az adásidő nagyobb részében fontos szerepe van az erőszaknak, se vége, se hossza a kegyetlenkedéseknek és lövöldözgetéseknek. Azonban mindezt nem kell komolyan venni: a rajzfilm-sorozatok és a régimódi „bohózatok" inkább mulattatok, mint izgalmasak. Ez okból ezekkel ne is foglalkozzunk, hanem figyeljük meg inkább a következő táblázatot, hogy legalább részben fogalmat alkothassunk a nem humoros adások mennyiségéről és fajtáiról, amelyekkel a gyermeklelkeket mérgezik. Száz megfigyelt órában a következőket láttuk: 12 — gyilkosságot, 16 — nagy lövöldözést, 21 — agyonlőtt személyt (természetesen néhány halottat is), 21 — lőfegyverrel történt erőszakosságot (lövöldözések emberekre, városok bombázása), 37 — 1 — 4 — 4 — 2 — 2 — 1 — 2 1 — testi küzdelmet (15 ökölvívómérkőzés, 15 verekedés, gyilkossági kísérlet, 2 fojtogatás, víz alatti küzdelem, női szájak kipeckelése, nők ágyhoz kötözése stb.), gyilkosság elkövetését henteskéssel, öngyilkossági kísérletet (ebből 3 sikeres), szikláról való lelökést vagy leugróst, szakadékba zuhanó autót, gázolási kísérletet, személyszállító repülőgépet vezető őrjöngő pilótát, tömegverekedést, egyik esetben a tömeg felakaszt egy ártatlan embert, ló agyontaposott egy embert, számos különféle egyéb erőszakoskodást, többek között verekedést repülőgépen, bérgyilkos követte az áldozatát, 2 rablást, 1 zsebtolvajt munka közben, vonatból kidobott nőket, vihart a tengeren, földrengést stb. A gyermekeket szemmel láthatóan nem az erőszakoskodás rémítette a legjobban. Inkább féltek a rejtélyes és titokzatos — nagyobbára sötétben lejátszódó eseményeknél, mint pl. amikor a hullát keresték a pincében stb. A szokásos erőszaktól rendszerint nem ijed meg a gyermek, ha pl. az ismert, rajzfilm-sorozatban üldözik Donald kacsát, vagy ha a babának betörik a fejét. A vadnyugati filmektől sem fél, mert a gyermekek már előre tudják, hogy mivel végződnek. Három helyzet rémíti meg a gyermekeket a legjobban. Ezek egyike, ha olyan személy kerül veszélybe, akivel azonosítják magukat, vagy akit különösen kedvelnek. A lövöldözés sem hat ijesztőnek, mert a golyót a testben nem láthatják, és mert a vadnyugati filmekből ezt már megszokták. De a késszúrás vagy a medve-csapdába esés olyan fájdalom, amelyet a gyermek el tud képzelni és érzi is azt. A másik félelmet keltő helyzet az, amely a gyermeket a való életre emlékezteti, főleg a sötétségtől és a magánytól való félelem. Sötét szoba, viharos éjszaka, vészjósló árnyék (a villámfénynél válik láthatóvá), valaki leselkedik az ablaknál — ez olyan jellegzetes adás, amely sok gyermeket megrémít. Már átérzett éjszakai félelmükre emlékezteti őket, beleélik magukat a látott helyzetbe. , A harmadik eset az, amikor a gyermek túl fiatalon kerül kapcsolatba kiélezett helyzetekkel. A gyermek valóságnak látja a műsort, nem tudja még, hogy a végén „minden rendbe jön". Az őszinte gyermekek nagyobb része emlékezik arra, hogy melyik televízióműsortól ijedt meg. Sok gyermekben mély, értelmetlen, felejthetetlen borzalmat keltett pl. „A Notre-dame-i toronyőr" című film. Ez azonban nemcsak a televízió sajátossága. Ismeretes, hogy némelyik könyv olvasásakor a gyermekeknek „égnek állt a hajuk", vagy „libabőrös lett a hátuk". A különbség abban nyilvánul meg, hogy a televízió nagyon közelálló és a gyermek nagyon sok időt tölt el mellette. Tehát ezzel is több érv szól amellett, hogy a felnőtt ébressze fel a gyermekben a biztonság érzetét és hogy az ijesztő vagy félelmet keltő műsorok nézését csak a megfelelő korúnknak engedélyezze. (Communications, Párizs) Vízszintes: 1. A néger spirituálék, s a lassú táncdalok legfiatalabb csehszlovák előadómfivésznője (Helena). 8. Letklsz fejel 9. A Frederica c. dalt énekli (angol énekes). 10. A TV prágai műsorának, a MATES-nak, konferansziéja. [Az utolsó kockába két betű). 11. Római ötös. 12. Aracki és Koncz. 14. Az USA-ban született ktválé dalénekesnűnk. 16. Enyém, csehül. 17. Ismar, Hála, Sárosi. 19. Kutyafajta. 20. Jana, Udo, és Miriam. 21. Béna, németül. 22. A telefonba mondjuk, betühiány. 23. Alabama, USA állam röv. 24. A budapesti ŐTK. 25. ZLS. 26. . . . .-saki (japán város Honshu-szlgetén J. 28. Finom. 29. Izomkötöszalag. 30. Angolfrancia színésznő és énekesnű, legszebb slágerei: Chariot, Down Town. 33. Rátonyl (1—6 betűje). 34. Két azonos betű (egy kockában), plusz Doly és Hartlová. 38. Ottö, Teréz, Olga. 37. Kevert „JIM“. 38. Szokás. 39. Bécs külvárosa, névelővel. 40. „S“ egy Ismeretlen személy röv. közötti 41. KeZmarok, Samorln és HollC. 43. A Felső-Duna mellékfolyója. 44. A Föld babilóniai istennője. 48. Jugoszláviát képviseli a bratlslaval június 14—17 közötti fesztiválon (Vice a keresztneve). 47. Számjegy röv. 48. Népszerű cseh előadóművész (Krásne je 21t — dalsiker). 50. Merre? 51. Megfogad. 53. A „Legjobb női énekesnő" cím nyertese a NDK-ban. Függőleges: 1. Paduáitzky. 2. Rubel röv. 3. I. y. h. 4. Vérzik, angolul. 5. A falba verik. 6. Nemzetközi Rádiószervezet röv. 7. V. Ma. 8. A fesztivál egyik szépsége, Finnországból (a keresztneve a sor elején, és a 34. számú kockába két „n" betű. 11. Magyarország egyik táncdalénekese. 13. Humorista Író névjele (egy kockában) és találmánya: szójáték beugratással. 15. Két csehszlovák dalénekes: az egyik nemrégen Montrealban szerepelt. 1B. Nagytudású, szovjet szólóénekes (volt operaénekes). 18. A mezítlábas angol énekesnő, a bécsi áprilisi fesztivál nyertese. 20. Kedvelt zene. 22. Harangozó. 24. Mikes. 27. Aktinium vegyjele. 28. Vissza: nem be, hanem ... 31. Paripa. 32. Fényit. 35. Nomád nép volt. 37. >Folyő Közép-Azstában. 41. Vissza: nem nálunk. 42. Megnyeri a közönséget (sikere van). 45. VH plusz római hatos. 46. így írták Lehár: ....... özvegy" operáját a 20-as években. 48. „Cogito" felel 49. ' Janácek keresztneve (hosszú ékl). 50. H. E. 52. Vissza: San Remo röv. Borgula P. Beküldendők a megjelenéstől számított 6 napon belül a rejtvényszelvénnyel együtt a vízszintes 1, 9, 10, 14, 30, 45, 48, 53. és a függőleges 8, 11, 13, 15, 16, 18, 20. számú sorok. Öt hibátlan megfejtésért könyvjutalmat küldünk. Előző számunkban közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: üvegfalak, T?r, Teles, Dóm, oltár, négyzet, Orbán-torony, Ú-város kútjai, Isis-szentély, Szepesvár, lőportorony, Istropolitana, Pál. Könyvjutalomban részesültek: Petrlk Júlia, Kürt — Vörös Myron, Rimaszombat. KFRESZTREJTVÉNY 24.
